2005. december 14. szerda - LXVIII évf. 292. szám
A szlengregényíró tervei
Serdián Miklós György uniós szigetei a
Karib-tengeren
2005. december 14. (14. oldal)
Haklik Norbert
Folytatja Havannai naplóját, és a karibi vizekre
is kievez Serdián Miklós György író, a többnyelvű Editio Plurilingua kiadó
vezetője, aki Lipót-Alsó címmel szlengregényt jelentetett meg nemrégiben.
Több évvel ezelőtt jelent meg első kiadásban Serdián Miklós
György Havannai napló című irodalmi helyzetjelentése, amelyet a szerző –
legfrissebb kubai élményei alapján – minden esztendőben újabb fejezettel bővít.
Mint mondja, a mű szükségszerűen befejezetlen, hiszen Kubában ma is jelentős
változások zajlanak, és amikor a kilencvenes évek elején a Castro-féle vezetés
látványosabban beengedte a külföldi tőkét, új korszak kezdődött a szigetország
életében. Serdián újabb és újabb helyek, információk megismerésével bővíti
minden évben Havannai naplóját, és a mű folytatásaként már a Karibi napló című
könyvén dolgozik. Az új mű – ahogyan a szerző is tette – Kubából indulva járja
végig a Karib-tenger térségét, többek között a Dominikai Köztársaságot,
Martinique-ot és a Bahamákat. A jövőre megjelenő irodalmi napló hiánypótló
szerepet tölthet be, hiszen legutóbb a Nobel-díjas V. S. Naipaul írt
naplószerűen a térségről – negyven éve, amikor trinidadi kormány ösztöndíjával
tartózkodott a térségben. Mint Serdián mondja, azóta sokat változott arrafelé a
világ. Kubában újra reneszánszukat élik a korábban megtűrt afroszinkretista
vallások. Bár a térség azon szigeteire, amelyek még mindig angol, francia vagy
holland gyarmati fennhatóság alatt vannak, vízum nélkül utazhat az uniós magyar
polgár, a többi karibi ország – ahogyan az író fogalmaz – „nem túlságosan
kíváncsi a kelet-európai turizmusra”. Ráadásul a volt gyarmati területek sokkal
inkább ápolják a kapcsolatot az anyaországgal, mint egymással, s ez Naipaul óta
sem sokat változott, hiszen a Nobel-díjas szerző szerint negyven évvel ezelőtt
Trinidadot is inkább érdekelte Ausztrália, mint Venezuela, pedig a kontinentális
országba szabad szemmel át lehet látni a szigetről.
Serdián nemrégiben jelentette meg a Lipót-Alsó című szlengregényt is. Mint
mondja, azért is indokolt ez a műfaji meghatározás, mert a mű komoly szakmai
alapokon és kutatásokon nyugszik. A megírását megelőző „előtanulmányokhoz”
Serdián azt az Országos Széchényi Könyvtárban megtalálható, kéziratos
szlenggyűjteményt is felhasználta, amely a XVII. századi betyárnyelvezettől a
XX. század elejének németes pesti szlengjén dolgozza fel napjainkig a magyar
tolvajnyelv történetét. A könyv a XXI. század magyar internetes szlengjének
mondataival zárul. A mű szlengregény mivoltának komolyságát mi sem bizonyítja
jobban, mint hogy Kis Tamás professzor lektorálta, aki jelenleg a magyar
szlengkutatás egyetlen jelentős képviselője.