2005. december 14. szerda - LXVIII évf. 292. szám

A szlengregényíró tervei
Serdián Miklós György uniós szigetei a Karib-tengeren
2005. december 14. (14. oldal)

Haklik Norbert
Folytatja Havannai naplóját, és a karibi vizekre is kievez Serdián Miklós György író, a többnyelvű Editio Plurilingua kiadó vezetője, aki Lipót-Alsó címmel szlengregényt jelentetett meg nemrégiben.

Több évvel ezelőtt jelent meg első kiadásban Serdián Miklós György Havannai napló című irodalmi helyzetjelentése, amelyet a szerző – legfrissebb kubai élményei alapján – minden esztendőben újabb fejezettel bővít. Mint mondja, a mű szükségszerűen befejezetlen, hiszen Kubában ma is jelentős változások zajlanak, és amikor a kilencvenes évek elején a Castro-féle vezetés látványosabban beengedte a külföldi tőkét, új korszak kezdődött a szigetország életében. Serdián újabb és újabb helyek, információk megismerésével bővíti minden évben Havannai naplóját, és a mű folytatásaként már a Karibi napló című könyvén dolgozik. Az új mű – ahogyan a szerző is tette – Kubából indulva járja végig a Karib-tenger térségét, többek között a Dominikai Köztársaságot, Martinique-ot és a Bahamákat. A jövőre megjelenő irodalmi napló hiánypótló szerepet tölthet be, hiszen legutóbb a Nobel-díjas V. S. Naipaul írt naplószerűen a térségről – negyven éve, amikor trinidadi kormány ösztöndíjával tartózkodott a térségben. Mint Serdián mondja, azóta sokat változott arrafelé a világ. Kubában újra reneszánszukat élik a korábban megtűrt afroszinkretista vallások. Bár a térség azon szigeteire, amelyek még mindig angol, francia vagy holland gyarmati fennhatóság alatt vannak, vízum nélkül utazhat az uniós magyar polgár, a többi karibi ország – ahogyan az író fogalmaz – „nem túlságosan kíváncsi a kelet-európai turizmusra”. Ráadásul a volt gyarmati területek sokkal inkább ápolják a kapcsolatot az anyaországgal, mint egymással, s ez Naipaul óta sem sokat változott, hiszen a Nobel-díjas szerző szerint negyven évvel ezelőtt Trinidadot is inkább érdekelte Ausztrália, mint Venezuela, pedig a kontinentális országba szabad szemmel át lehet látni a szigetről.
Serdián nemrégiben jelentette meg a Lipót-Alsó című szlengregényt is. Mint mondja, azért is indokolt ez a műfaji meghatározás, mert a mű komoly szakmai alapokon és kutatásokon nyugszik. A megírását megelőző „előtanulmányokhoz” Serdián azt az Országos Széchényi Könyvtárban megtalálható, kéziratos szlenggyűjteményt is felhasználta, amely a XVII. századi betyárnyelvezettől a XX. század elejének németes pesti szlengjén dolgozza fel napjainkig a magyar tolvajnyelv történetét. A könyv a XXI. század magyar internetes szlengjének mondataival zárul. A mű szlengregény mivoltának komolyságát mi sem bizonyítja jobban, mint hogy Kis Tamás professzor lektorálta, aki jelenleg a magyar szlengkutatás egyetlen jelentős képviselője.