Cockney Biblia az utca emberének

„És Dávid a súlyos hapsit (Góliátot) egy csúzlilövéssel kiütötte.” Szokatlanul hangzik így ez a bibliai idézet? Pedig a britek nem olyan régóta hasonló stílusban olvashatják a Szentírást egy londoni anglikán hitoktató jóvoltából, aki cockney nyelvre fordította le a legismertebb bibliai történeteket. Célja az volt, hogy közel hozza a Bibliát azokhoz az emberekhez, akik egyébként nem olvassák. A cockney „rímelő szleng” a múlt században született London keleti negyedében. Bűnözők fejlesztették ki ezt a speciális beszédmódot, azért, hogy a rendőrök minél nehezebben értsék meg őket. Azért „rímelő szleng”, mivel a szavakat velük rímelő kifejezésekkel helyettesítették. Így lett például a kenyér (bread) Uncle Fred (Fred bácsi). Tehát Jézus – híres kenyérszaporításos történetében – ötezer „krapek” hasát töltötte meg két hallal és öt „Fred bácsival”. Ezt a fajta szlenget a mai napig használják London némely részein, sőt bizonyos kifejezéseket a normál angol köznyelv is átvett.

A hitoktató tanár egyházának áldásával készítette el – eredetileg a tanítványai számára összeállított tananyagokból – a könyvet, és reméli, hogy a fordítás „minden korosztály számára lehetővé teszi, hogy a földhözragadt módon szóló bibliai történeteket élvezhesse”. Ezenkívül szeretné, ha műve segítene abban, hogy „Isten Igéje elérje azokat a rétegeket is, akik egyébként soha nem olvasnák a Bibliát, mert szerintük idejétmúlt és unalmas”. A könyv Márk evangéliumának a fordítását tartalmazza, és még kilenc ószövetségi történetet, többek között Noéról, aki épített egy „király járgányt” (eredeti cockney-ban: „blooming massive nanny” = körülbelül „nagydarab csotrogányt”), azaz egy bárkát. A canterbury érsek a könyv előszavában azért méltatja a művet, mert az „kiveszi a Bibliát a formális egyházi környezetből, és visszahelyezi a piacokra, utcákra, ahol eredetileg is játszódik”. Hozzátette, hogy ez a verzió „visszaadja a történetek dinamikáját és szenvedélyességét”. Szerinte, „ha ezzel sikerül rávenni a Biblia olvasására azokat az embereket, akik ezt egyébként nem tennék, máris felbecsülhetetlen értékű műről van szó”. A fordító, Mike Coles, 15 éve költözött Kelet-Londonba, és ekkor szeretett bele a rímelő szlengbe. Amikor használni kezdte a különös nyelvjárást a hittanóráin, azt látta, hogy a diákok nagyon jól reagálnak, és így megszületett a könyv ötlete. Az író ugyan kapott néhány levelet a tradíciókhoz ragaszkodó vallásos emberektől, „akik szerint a King James-fordítás az egyedüli helyes verzió”, de amikor válaszleveleiben magyarázattal szolgált, általában megértették. „Ez nem más verziókat helyettesít, ez csak egy alternatív lehetőség” – mondta Coles. (AP)

Copyright © HETEK. Minden jog fenntartva.