U, V, W

Újabb tólvajnyelv szótár. Gyüjtötte: Gróf Dezső rbiztos. (Kézirat). (23 lap).

• Leírását ld. a következő szójegyzéknél.

Ujabb tolvajnyelv szótára. Gyüjtötte Gróf Dezső. (Kézirat). (26 lap).

• Gróf Dezső szegedi rendőrfelügyelő volt, Csefkó mint "tolvajnyelvünk régi, érdemes kutatójá"t említi (MNy. 21: 71). Ez a két munkája a szegedi Somogyi-könyvtár Bf. 237. raktári számon nyilvántartott könyvében (Jenő--Vető, A magyar tolvajnyelv és szótára) található. A könyvbe belekötött változat az "Ujabb tólvajnyelv szótár", az önálló füzetként beletett az "Ujabb tolvajnyelv szótára" címet viseli. A két szójegyzék között lényeges különbség nincs, mind a kettő Gróf Dezső, Szende Antal tb. alkapitány és Becsei János rendőrőrsvezető 1850. és 1912. közötti időszakból származó gyűjtését, valamint a Budapesti Hirlap 1907. XII. 25-i [[9: A Budapesti Hirlapnak ebben a számában nem találhatók meg ezek a szavak.]] és a Közbiztonság 1909. 26. számának egy-egy kis tolvajnyelvi szójegyzékét tartalmazza. Az "Ujabb tólvajnyelv szótár" végén még Tábori Kornél Baccarat c. könyvének (1912) Szegeden is használt kártyásszavai, valamint Gróf Dezső egy másik, 1910-ból való gyűjtése sorolódik fel, összesen mintegy 430 kifejezés.

• Gróf Dezsőnek erre és egy másik munkájára Bálint Sándor Szegedi szótára (I, 28) is hivatkozik: "Tolvajnyelvi gyűjtemény. Kézirat. Hozzákötve a Somogyi Könyvtár B. f. 237. számú könyvéhez" és "Szegeden, 1921. évben szokásos tolvaj szavak jegyzéke. Litografált kézirat. Gróf Gábor szívességéből".

• További Gróf-féle szógyűjteményekről Zolnay--Gedényi fattyúnyelvi szótára tesz említést, ezek közül időben az első: "Az 1850-es évekből való tolvajnyelvi szavak. Kézirat az Államrendőrség Bűnügyi Múzeumában" (Zolnay--Gedényi, A magyar fattyúnyelv szótára I, 0137). Zolnayék felhasználták Gróf Dezső 1907., 1908., 1909., 1911. és az 1912. évből származó gyűjteményét is, ezek szintén a Bűnügyi Múzeumban voltak találhatók. [[]] Valószínűleg ezek A Bűnügyi Múzeum könyvtára időközben az Országos Rendőrfőkapitányság Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézetének könyvtárába került, de itt a Zolnayék által hivatkozott Gróf Dezső-féle kéziratok már nincsenek meg; sorsukról a könyvtár dolgozói semmilyen felvilágosítással nem tudtak szolgálni.: A Bűnügyi Múzeum könyvtára időközben az Országos Rendőrfőkapitányság Bűnügyi Szakértői és Kutatóintézetének könyvtárába került, de itt a Zolnayék által hivatkozott Gróf Dezső-féle kéziratok már nincsenek meg; sorsukról a könyvtár dolgozói semmilyen felvilágosítással nem tudtak szolgálni.a Zolnayék idézte gyűjtemények -- legalábbis részben -- azonosak a Somogyi-könyvtárban meglévő példányok egy-egy részével, hisz számos egyezést találni közöttük: pl. "Gróf Dezső: Legujabb tolvajnyelvi szótár. Babich Boskó és Molnár Gáspár ismert tolvajok előadása. Kézirat az Államrendőrség Bűnügyi Múzeumában, 1908." (Zolnay--Gedényi, i. m. I, 0140) -- "Babity Boskó és Molnár Gáspár ismert tolvajok előadása 1908. I--II" (Gróf, Ujabb tólvajnyelv szótár 6--7); "Gróf Dezső: Tolvajnyelvi szótár, Becsei János rendőrörsvezető gyűjtése. 1911. Kézirat az Államrendőrség Bűnügyi Múzeumában." (Zolnay--Gedényi: uo.) -- "Becsei János rendőrőrsvezető gyűjtése 1911. XII" (Gróf, i. m. 9--11).

ÚJHÁZY LÁSZLÓ, Kis Tamás: A magyar katonai szleng szótára, 1980--1990: Hadtörténelmi Közlemények 105 (1992)/2: 169--71

Úrhegyi Emília, Batyu, bútor, cucc -- és ami velük összefügg: MNy. 81 (1985): 453--65

• A ma már szlengszónak minősülő cucc etimológiája.

Üregi Éva, A hajdúböszörményi ifjúsági nyelv. (Szakdolgozat). Nyíregyháza, 1978. (40 lap). *

• Megtalálható a nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskola Magyar Nyelvi Tanszékének könyvtárában.

VAJk Vera, Tanuljunk könnyen, gyorsan magyarul! (III. lecke -- "irtó pipec" dolgokról): Népszava 86/85 (1958. április 11.): 3

VAJTHÓ LÁSZLÓ, A magyar diáknyelv: Nyr. 59 (1930): 219--20

-- Varga Géza Ld. Bondeson, U., Az argó mint a bűnöző közösségbe illeszkedés mutatója.

VARGA IMRÉNÉ HERMANN ÉVA, A diáknyelv jelentéstani és alaktani vizsgálata két tatai középiskolában. (Diákköri dolgozat). Eger, 1985. *

• Rezümé: XVII. OTDK Humán Tudományok Szekciója. A dolgozatok tartalmi kivonatai. Debrecen, 1985. 274.

-- VARGA JÓZSEF Ld. Adatok a diáknyelvhez és Az "aksi szótár" újabb adatai.

Varga Katalin, Kapuscsemege, forintos labda és társai: ÉT. 32 (1977): 54

Varga Mária, Ragadványnevek gyűjtése egy gimnáziumi szakkörben: Veszprém megyei honismereti tanulmányok 13 (1988): 49--51

Varga Veronika, A mai diáknyelv jellemzői és kialakulásának rövid története. (Szakdolgozat). Szekszárd, 1992. (46 lap). *

• Megtalálható a szekszárdi Illyés Gyula Pedagógiai Főiskola könyvtárában.

Varró István, Bakafolt: MNy. 3 (1907): 48

Varró István, Csuszola: MNy. 3 (1907): 48

VARSÁNYI GYÖRGY, Argó nyelvi elemek szépirodalmi és publicisztikai szövegekben.: Nyr. 112 (1988): 136--42

Vaskó Péter, A ferihegyi határőrök nyelve és folklórja. (Diákköri dolgozat). Bp., 1995. (36 lap).

• Rezümé: XXII. OTDK Humán Tudományok Szekciója. A dolgozatok összefoglalói. Debrecen, 1995. 196--7.

-- Vecsei József Ld. Az »apacs« mint régi gyerekjáték: Az Ujság 10/216 (1912. szeptember 12.): 9.

VÉGH JÓZSEF, Adalékok a rokonértelmű szavak keletkezéséhez. (Dolgozatok a Debreceni Tisza István Tudományegyetem Magyar Nyelvészeti Szemináriumából 1. sz.) Debrecen, 1935. (Klny. A "Pallas Debreciná"-ból, A Debreceni Református Tanárképzőintézet dolgozatai 13. számából).

• A tréfás alakulások között sok szleng található; kül.: Eufémizmus: 36--48, Színes és szemléletes kifejezések keresése: 49--53.

V. E. írja: Zrí. MNy. 13 (1917): 96

VELLEDITS LAJOS, A link nyelv: MNy. 13 (1917): 60--1, 91--2

• Ld. még: Pótlások a linknyelvhez: MNy. 14 (1918): 162

VELLEDITS Lajos, Meglóg és társai: MNy. 12 (1916): 179--80

VELLEDITS LAJOS, Pótlások a linknyelvhez: MNy. 14 (1918): 162

• Vö. A link nyelv: MNy. 13 (1917): 60--1, 91--2.

Veres Péter, A Nyelvőr postája: Nyr. 76 (1952): 312--4

• A 313. oldalon néhány megjegyzést fűz a hóhányó szóhoz.

Veress Endre, Bakáink nyelve: MNy. 13 (1917): 264

• A Hétfő 1917. augusztus 6i számából ("Az uj magyar nyelv") közlik (a MNy. tévesen augusztus 7i dátumot ad meg).

Verő Leó, A magyar katonanyelv jövevényszavai: Nyr. 50 (1921): 135--9

• Elsősorban német eredetű szakszavak, de néhány szlengszó is van köztük.

Vértes O. András, A lüke szó eredete és a kretinizmus: Nyr. 83 (1959): 112--5

Vértes O. András, Hóhányó: Nyr. 91 (1967): 354--5

-- VETŐ IMRE Ld. A magyar tolvajnyelv és szótára.

Vida Jánosné, A társadalmi csoportok és rétegek szókincse. (Szemelvények az alsó tagozati tanulók szókincséből. (Szakdolgozat). Kaposvár, 1980. (29 lap). *

• Megtalálható a kaposvári Csokonai Vitéz Mihály Tanítóképző Főiskola Magyar Nyelvi és Irodalmi Tanszékének Könyvtárában Sz. 2263 jelzet alatt.

Vida Sándor, Csirkász: Nyr. 26 (1897): 174

VIDOR ZSUZSA, A diák jassznyelv és jasszmagatartás. (A Zabhegyező ürügyén): Valóság 7 (1964)/9: 69--75

Villon, [François], Hadova és hamuka. (Le Jargon et Jobelin). Részletek. (Mészöly Dezső fordítása): Nagyvilág 11 (1966): 34--7

• A fordító a kevésbé ismert szavak jelentését is megadja. Vö. még Mészöly Dezső, Líra és tolvajnyelv: uo. 28--34.

V. Mikesy Sándor, Csicskás: MNy. 39 (1943): 381

Vocabula vero, quibus iidem uti Solebant, uti Nobis revelatum extitit, Seqvuntur hoc Ordine' [Most pedig e (sor)rendben következnek a szavak, amelyeket ugyan ők szoktak használni, ahogy nekünk elárulták] bevezető sorokkal kezdődő ún. miskolci szójegyzék.

• Első, 28 szót tartalmazó tolvajnyelvi emlékünkre a hajdani budapesti 2. sz. állami levéltárban bukkant rá Török Gábor, később Nógrád megye levéltári anyagával Salgótarjánba, a Nógrád Megyei Levéltárba került, jelenleg itt lehet hozzáférni. A szójegyzék a "Nógrádm. Lt. Fiscalia fasc. XLV/36." jelzetű iratcsomóban, egy 1775. május 9-én Miskolcon keltezett jegyzőkönyvben, a Sóváry József, Oláh András, Szabó Miska és Varga Erzsók ellen indított eljárás iratai végén, a halálos ítéletet követően az utolsó lapon található. Elképzelhető, hogy valamilyen kapcsolatban van a "Zsivány Szók" és az "Annô 1782. Die 17ma Aprilis, sub Sedria Districtűs..., Consignatio Terminorum, & Vocum..." cím alatt bemutatott szójegyzékekkel (ld. ott).

• Közzéteszi:
• a) Török Gábor, Legrégibb tolvajnyelvi szójegyzékünk: MNy. 53 (1957): 273--4.
• b) ZOLNAY VILMOS--GEDÉNYI MIHÁLY, A magyar fattyúnyelv szótára. (Kézirat.) Bp., 1945--62. I, 0225--0227. Zolnayék adatai Török Gábor cikkéből származnak, bár tévesen Implom Józsefnek tulajdonítják a szójegyzék MNy.-beli bemutatását.

Vödör, Vagány Feri szenzációs újévi nyilatkozata: Népszava 74/11 (1946. január 13.): 8

• Tréfás "tolvajnyelvű" cikk, a végén egy kis szószedet található ("A »gyengébbek« kedvéért vagányszótár") negyvenegy kifejezés magyarázatával.

Vörös Ákos, A magyarországi szleng. (Kézirat). Eger, 1983. *

• Megtalálható az egri Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Magyar Nyelvészeti Tanszékének könyvtárában.

Vulpes, A bohème-nyelv. (Az ujságirók tolvajnyelve): Magyar Hirlap 2/109 (1892. április 19.): 4 = A bohém-nyelv: Nyr. 43 (1914): 94--5

-- Vulpes Ld. még Kálnoki Izidor.

WACHA IMRE (hozzászólása): Anyanyelvi műveltségünk. (A pécsi nyelvművelő konferencia anyaga). Szerk. BENKŐ LORÁND. Bp., 1960. 295--300

• A köznyelv, jassznyelv, mozgalmi nyelv, szakmai és egyéb rétegnyelvek szókincse és ezek bekerülése az irodalmi nyelvbe.

Wacha Imre, Panganét, szurony és gyíkleső: Nyr. 88 (1964): 465--70

WACHA IMRE, Újabb elvonásos "utótagok" vagy képzőszerű alakulatok nyelvünkben: kini, marán és a többiek: MNy. 90 (1994): 214--7

-- Weidinger Dezső diáknyelvi közlése Zomborból. Ld. A magyar diáknyelvhez. (Ujabb adalékok): Tanulók Lapja 6 (1899): 317.

Weisz Mátyás, Hozzászólások a "hipis" szó eredetéhez. (Hipis -- Héber szó): Új Élet 23/2 (1968. január 15.): 4

• Vö. Szilágyi Béla, Hipis: Új Élet 23/1 (1968. január 1.): 3.

Wenczelke Henrik, A kettős, "kancsal" eufémizmusról: MNy. 91 (1995): 465--6

-- White, Dr. A. Sandri Ld. Dictionary of Hungarian Slang.

[VISSZA a Tartalomhoz]