S

-- SÁGI ISTVÁN Ld. A magyar szótárak és nyelvtanok könyvészete.

Sándor István, A Magyar Történeteket illető Jegyzetek: Sokféle. Nyóltzadik darab. Győrött 1801. 197--253

• A 225. oldal lapalji jegyzetében megemlíti, hogy az Oláh Miklóstól ismert simándi koldusnyelv már nem él, de "Ehez a Vakok Nyelvökhöz a mi időnkben hasonlit az alföldi vásáros Zsiványok 's a bor és serházi testáros Leányok különös Nyelvök". Erre a helyre BÁRCZI GÉZA hívta fel a figyelmet (Egy régi adat a magyar tolvajnyelvre: MNy. 46 (1950): 276--7).

Sándor Katalin, A Kászonok ragadványnevei napjainkban. (Kézirat). Békéscsaba, 1993. *

• Megtalálható a békéscsabai Kőrösi Csoma Sándor Főiskola könyvtárában.

Sass Tamásné, A 3--6 éves gyermekek szókincsének vizsgálata. (Szakdolgozat). Szekszárd, 1986. (50 lap). *

• Megtalálható a szekszárdi Illyés Gyula Pedagógiai Főiskola könyvtárában.

Scheiber Sándor, Hozzászólások a "hipis" szó eredetéhez. (Hipis -- Héber szó): Új Élet 23/2 (1968. január 15.): 4

• Vö. Szilágyi Béla, Hipis: Új Élet 23/1 (1968. január 1.): 3.

SCHEIBER SÁNDOR, Legrégibb tolvajnyelvi szójegyzékünk: MNy. 52 (1956): 230

-- Scherer Lajos diáknyelvi közlése Losoncról. Ld. A magyar diáknyelv szótárához. (Újabb adalékok): Tanulók Lapja 7 (1899/1900): 205--6

SCHOBER BÉLA, A bajai diáknyelvből: Nyr. 26 (1897): 190

Schramm Ferenc, Egy 1775i tolvajnyelvi szójegyzék: MNy. 58 (1962): 107--9

• Ld. Lingva idiotica furum Complurium in una Societate et ingenti Banda Constitutorum...

Schreiber Dániel, A hamiskártyások világa: Magyar Rendőr 1/2 (1934. november 1.): 6--7

Schreiber Dániel, A szerelem a tolvajnyelv szótárában: Detektiv 4/3 (1922. január 18.): 7--8

SEBESTYÉN ÁRPÁD, A "Csirkefej-szindróma": HBN. 47/53 (1990. március 3.): 8 = uő, Értsünk szót! 105--6

SEBESTYÉN ÁRPÁD, A katonai nyelv a nyelvrétegek sorában: Nyelvvédelem -- honvédelem. (Tanulmányok a katonák nyelvéről). Szerk. GRÉTSY LÁSZLÓ. Bp., 1990. 25--32

SEBESTYÉN ÁRPÁD, Ami "bejön", és ami nem: HBN. 51/152 (1994. július 30.): 7 = Ami "bejön", és ami nem: uő, Értsünk szót! 115--6

SEBESTYÉN ÁRPÁD, Amikor szabad s amikor tilos a szó leírása: HBN. 50/64 (1993. március 18.): 6 = Naturalia non sunt turpia?: uő, Értsünk szót! 108--9

SEBESTYÉN ÁRPÁD, Anyázik, zsidózik, fasisztázik, csurkázik: HBN. 49/279 (1992. november 26.): 8 = Anyázik, cigányozik, csurkázik: uő, Értsünk szót! 109--11

SEBESTYÉN ÁRPÁD, A nyelvi szemétről és az eufemizmusról: HBN. 48/285 (1991. december 4.): 8 = Mondhatnánk szebben?: uő, Értsünk szót! 112--4

SEBESTYÉN ÁRPÁD, "A nyelv területi tagolódása és társadalmi rétegződése" témakör tantervi helyzetéről: Nyr. 105 (1981): 319--28 = Program az anyanyelvi nevelés továbbfejlesztésére. Szerk. SZENDE ALADÁR. Bp., 1986. 130--44

• 2. jegyz.: társadalmi nyelvváltozatok.

SEBESTYÉN ÁRPÁD, Havernyelvi divatszók: HBN. 50/226 (1993. szeptember 28.): 7 = uő, Értsünk szót! 104--5

SEBESTYÉN ÁRPÁD, Kampányolás "agyarországon": HBN. 51/81 (1994. április 7.): 7 = uő, Értsünk szót! 111--2

SEBESTYÉN ÁRPÁD, Kibabrál, kibánik, kicsesz, kiszúr, kitol: HBN. 50/37 (1993. február 13.): 6 = "Makoveczcel megint kibabráltak": uő, Értsünk szót! 107--8

SEBESTYÉN ÁRPÁD, Koppintsuk le?: HBN. 42/275 (1985. november 23.): 8 = uő, Értsünk szót! 102--3

Sebestyén Árpád, Kovi ubi, mini turi, pari, nari: HBN. 52/223 (1995. szeptember 21.): 7

SEBESTYÉN ÁRPÁD, Szelídített szókimondás: HBN. 49/55 (1992. március 5.): 9 = Szelídített szólásmondások: uő, Értsünk szót! 114--5

SEBESTYÉN ÁRPÁD, Szleng kifejezések a sajtóban és a közéletben: HBN. 50/228 (1993. szeptember 30.): 6 = Szleng a sajtóban és a közéletben: uő, Értsünk szót! 101--2

Sebestyén Károly, A magyar nyelv vadhajtásai: Budapesti Hirlap 31/96 (1911. április 23.): 37 = Nyr. 42 (1913): 170--2

• A cikkre írott reagálások: Murizik a pali. (Válasz a Nyelvőrnek): Pesti Futár 6/265 (1913. május 12.): 9--10 és [Bresztovszky Ernő] (be), A pali meg a huszonnyolcas...: Népszava 41/106 (1913. május 6.): 8.

SEREGY LAJOS, Mi a szaknyelv?: SzaknyDiv. 13--27

S. G., Argó, zsargon, fattyúnyelv: Zsaru (rendőrségi magazin) 5/27 (1996. július 2.): 16

• ZOLNAY VILMOS--Gedényi Mihály "A régi Budapest a fattyúnyelvben" című könyvét ismerteti.

Simai Ödön, A magyar tolvajnyelv legelső gyűjteménye: Nyr. 32 (1903): 399--401

• Ld. Annô 1782. Die 17ma Aprilis, sub Sedria Districtűs..., Consignatio Terminorum, & Vocum...

-- Simon János diáknyelvi közlése Sárospatakról. Ld. A magyar diáknyelv szótárához: Tanulók Lapja 7 (1899/1900): 719

Simon Katalin, A tanárok ragadványneveinek alapja. (Magunknak -- magunkról 22. sz.) Szombathely, 1991. (29 lap).

Singer Gyula, Diákszólások: Tanulók Lapja 7 (1899/1900): 798

• A körmöcbányai állami főreáliskola diáknyelvéből.

Sipos Georgina, Szókincs és szóhasználat vizsgálata: Összehasonlító elemzése eltérő és normál tantervű iskolában. (Szakdolgozat). Kaposvár, 1990. (34 lap + 15 melléklet). *

• Megtalálható a kaposvári Csokonai Vitéz Mihály Tanítóképző Főiskola Magyar Nyelvi és Irodalmi Tanszékének Könyvtárában Sz. 5252 jelzet alatt.

SIPOS PÁL, Ifjúsági nyelv -- familiáris köznyelv: MNyrét. 867--74

SIPOS Pál, Ifjúsági nyelv, familiáris köznyelv napjainkban: Pedagógiai Szemle 34 (1984): 716--21

SIPOS PÁL, Hasonlóságok a népnyelv és a szleng között: Tanulmányok a magyar nyelv múltjáról és jelenéről. Szerk. HAJDÚ Mihály és KISS Jenő. Bp., 1981. 229--32

-- Sipos Pál Ld. Kronstein Gábor, Merre tart az ifjúság nyelvhasználata.

Skripecz Sándor, Ramaty, ramacs: Nyr. 102 (1978): 479

Skripecz Sándor, Surmó: Nyr. 102 (1978): 478--9

Slahta György, Katonaszavak gyűjt. 1965--66. (Kézirat.)

• Hivatkozik rá: Zolnay Vilmos--Gedényi Mihály, A magyar fattyúnyelv szótára XXIV, 750. A mintegy 50 szót tartalmazó, részben kézírással noteszlapokra és írólapra, részben géppel A/4-es papírra írott szójegyzék Gedényi Mihály hagyatékából Kis Tamáshoz került, jelenleg nála található (vö. KatSzl. 6).

SOLTÉSZ KATALIN, Argó és irodalom: Élet és Irodalom 9/3 (1965. január 16.): 2

SOLTÉSZ KATALIN, A beszélt nyelvi stílusrétegek: Szende Aladár--Károly Sándor--Soltész Katalin, A szép magyar nyelv. Bp., 1967. 165--70

• Diáknyelv, ifjúsági nyelv, argó, zsargon: 167--9.

SOLTÉSZ KATALIN, A nyelvi eszközök stílusértéke: Szende Aladár--Károly Sándor--Soltész Katalin, A szép magyar nyelv. Bp., 1967. 187--97

• Eufémizmus, túlzás, tréfa, gúny: 191--2.

Somlósi Antónia, Budapesti középiskolások szólítónevei az 1960-as évek elején. (Magyar Személynévi Adattárak 26. sz.) Bp., 1980. (36 lap).

Somogyi Béla, A kártyásnyelv hangulata: ÉT. 36 (1981): 211

SOMOGYI BÉLA, A magyar kártyanyelv szókincse. (NytudÉrt. 131. sz.) Bp., 1990.

• Irodalomjegyzékkel; kül.: A hamiskártyások szavai: 37--8; Stílushatás: 64--7; A kártyaszókészlet helye és viszonya egyéb nyelvi rétegekhez: 68--9; A kártyaszókészlet kapcsolata az argóval: 73--4; A kártyaszókészlet kapcsolata egyéb csoportnyelvi szavakkal: 74.

Soósné Szőke Erika, A jászárokszállási Április 4. Úti Általános Iskola és a jászfényszarui általános iskola felső tagozatos tanulóinak ragadványnevei (Összehasonlító elemzés). (Kézirat). Jászberény, 1984. (112 lap + 2 táblázat + 1 térképvázlat). *

• Említi: Farkas Ferenc, Névtani témájú szakdolgozatok a jászberényi Tanítóképző Főiskolán (1974--1991). (Főiskolai Kiadványok 8. sz.) Jászberény, 1991. 39--40.

Söjtör Lászlóné, Az általános iskolai tanulók ragadványnevei és a sajátos diákzsargon. (Szakdolgozat). Kaposvár, 1981. (20 lap). *

• Megtalálható a kaposvári Csokonai Vitéz Mihály Tanítóképző Főiskola Magyar Nyelvi és Irodalmi Tanszékének Könyvtárában Sz. 2526 jelzet alatt.

Spitzer Leó, Digó: Nyr. 49 (1920): 156

SPITZER LEÓ, Hagyma: Nyr. 52 (1923): 32

• A hagyma 'rossz zsebóra' szóról.

SPITZER LEÓ, Könyvészeti és kritikai adalékok a katonanyelv külföldi irodalmához: Nyr. 49 (1920): 120--1

SPITZER LEO, Német elemek a magyar katonanyelvben: Nyr. 49 (1920): 16--9

• Balassa egy német nyelvű cikkét egészíti ki néhány új szóval. Főleg német eredetű katonanyelvi szakszavakat közöl. A cikk végén egy olasz--német és egy horvát--német szószedetet is ad.

Spitzer Leó, Pótlások. A tolvajnyelvhez: Nyr. 54 (1925): 32

SPITZER LEÓ, Svéd és cseh: Nyr. 52 (1923): 79--80

-- Spolárich Lajos diáknyelvi közlése Félegyházáról. Ld. Adalékok a diákszótárhoz II: Tanulók Lapja 5 (1898): 780.

S. SZABÓ JÓZSEF, A debreceni Kollégium nyelv- és diákszótára: Debreceni Képes Kalendáriom az 1941-ik esztendőre. Negyvenegyedik évfolyam. Debrecen, 1940. 45--52.

• A szerző körülbelül ezer szót gyűjtött össze, ezekből válogatott a Kalendáriomba. A közölt anyagban sok latinos szakszó van, de található közöttük szleng is. A teljes gyűjteményt a szerző a cikk szerint a Kollégiumban helyezte el, de ezt sem a Kollégium Nagykönyvtárában, sem a levéltárában nem sikerült megtalálnom, valószínűleg elpusztult a Kollégium 1944-es feldúlásakor.

-- Stetz László diáknyelvi közlése Nagybányáról. Ld. Diákszólások. (Gyűjtések a magyar diáknyelv szótárához): Tanulók Lapja 6 (1899): 606.

-- Sugár Ferencz diáknyelvi közlése Pécsről. Ld. A magyar diáknyelvhez. (Ujabb adalékok): Tanulók Lapja 6 (1899): 316.

Sugár István, Adatok a kuruc szó XVIII. századi használatához: MNy. 71 (1975): 246--7

SULÁN BÉLA, Adalékok az argó -- különösen a közép-európai argó -- szókincsének tanulmányozásához: MNyj. 7 (1961): 59--78 = A Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Magyar Nyelvtudományi Intézetének Kiadványai. 38. sz. Debrecen, 1961. (Borítón levő címe: Adalékok az argó szókincsének tanulmányozásához).

Sükösd Mihály, Hippivilág. Bp., 1979.

• Beszédükről: 50--5.

SVEJCER, ALEKSZANDR D., A szociolingvisztika néhány időszerű kérdése: Társadalom és nyelv. (Szociolingvisztikai írások). Vál. PAP MÁRIA és SZÉPE GYÖRGY. Bp., 1975. 65--88

• Kül.: 72--3.

S. Z., Miért bunda a bunda?: Sportélet 6/3 (1970. március): 7

[VISSZA a Tartalomhoz]