L

Laczkó Géza, Játszi szóképzés. (NyF. 49. sz.) Bp., 1907. (53 lap).

Ládi József, A jászkiséri MÁV Építőgépjavító Üzem dolgozóinak ragadványnevei. (Kézirat). Jászberény, 1987. (28 lap + 1 táblázat). *

• Említi: Farkas Ferenc, Névtani témájú szakdolgozatok a jászberényi Tanítóképző Főiskolán (1974--1991). (Főiskolai Kiadványok 8. sz.) Jászberény, 1991. 36.

Ladnyik Erzsébet, A napi sajtó nyelvhasználatának vizsgálata. (Kézirat). Békéscsaba, 1991. *

• Megtalálható a békéscsabai Kőrösi Csoma Sándor Főiskola könyvtárában.

Ladó János, Ismertebb szóalkotásmódjaink és értékelésük: Mai magyar nyelvünk. Szerk. GRÉTSY László. Bp., 1976. 9--16

• Kül.: 12--3, 16.

Lakatos Mariann, Egri középiskolások ragadványnév-használata a társas kapcsolatok tükrében. (Diákköri dolgozat). Eger, 1995. (31 lap).

• Rezümé: XXII. OTDK Humán Tudományok Szekciója. A dolgozatok összefoglalói. Debrecen, 1995. 172--3.

Lakatos Marianna, Mai magyar slágerszövegek stilisztikai elemzése. (Kézirat). Eger, 1990. *

• Megtalálható az egri Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Magyar Nyelvészeti Tanszékének könyvtárában.

-- Lampérth Géza Ld. Az »apacs« mint régi gyerekjáték.

Lanstyák István, A szlovákiai magyar argó néhány kérdéséről: Kétnyelvűség és magyar nyelvhasználat. (A 6. élőnyelvi konferencia előadásai). Szerk. Kassai Ilona. Bp., 1995. 189--201

Lapszemle. Képes Sport: Msn. 9 (1940): 53

• A durmol szót hibáztatja.

Lapszemle. Magyar Nemzet: Msn. 12 (1943): 87

• Zolnai Béla Jassz-szavak a kedély láthatárán c. cikkét (Magyar Nemzet 1943. június 12.) ismerteti.

Lapszemle. Magyar Nemzet: Msn. 12 (1943): 122

• Éri-Halász Imre "A nyelv törvénytelen gyermekei (argot-szavak a franciában és a magyarban)" c. cikkét (Magyar Nemzet 6/210 (1943. szeptember 24.): 9) ismerteti.

Lapszemle. Magyarország: Msn. 8 (1939): 136

• A hapsi szóról.

Lapszemle. Magyar Szemle: Msn. 13 (1944): 27--8

• BÁRCZI GÉZA "Jassznyelv és purizmus" c. cikkét (Magyar Szemle 46 (1944): 102--9) ismerteti.

Lapszemle. Népszava: Msn. 11 (1942): 152--3

• HARAGOS SÁNDOR "A munkások és a magyar nyelv" (Népszava 70/213 (1942. szeptember 20.): 9), Száva István "Nyelv és argot" (uo. 70/219 (1942. szeptember 27.): 16), HARAGOS SÁNDOR "Csak azért is: meló!" (uo. 70/225 (1942. október 4.): 15) és Száva István "Ki tévedett?" (uo. 15--16) c. cikkét ismerteti.

Lapszemle. Typographia: Msn. 11 (1942): 154

• H. S. "Pesti társalgás" c. cikkét (Typographia. 1942. évf. 33. szám) ismertetik.

Laub Erzsébet, Tolvajnyelv a mai magyar irodalomban. (Szakdolgozat). Nyíregyháza, 1980. (59 lap). *

• Megtalálható a nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskola Magyar Nyelvi Tanszékének könyvtárában.

-- L. B. diáknyelvi közlése Aradról. Ld. Diákszólások. (Gyűjtések a magyar diáknyelv szótárához): Tanulók Lapja 6 (1899): 606.

LÉNÁRT JÓZSEF, Emlékek a régi kollégiumi életből. Külön lenyomat a Maros-Vásárhelyi Református Kollégium 1913--14. tanévi értesitőjéből. Marosvásárhely, 1914. (56 lap).

• A betűrendes szótárban jobbára latin eredetű iskolai, kollégiumi szakszavak találhatók, de akad közöttük néhány szlengszó is.

Levest rajzoltak... (Milyen szavakat használtak ötszáz éve -- a huligánok): Esti Hírlap 11/304 (1966. december 27.): 6

• Zolnay--Gedényi "A magyar fattyúnyelv szótára" c. munkájáról számol be.

Lieli Marianne, Összetett szavak a magyar és a finn szlengben: Hungarologische Beiträge 3. Finnisch-ugrische kontrastive Untersuchungen. Herausgegeben von László Keresztes, Juha Leskinen, Sándor Maticsák. Universität Jyväskylä, 1995. 103--13

Lieli Mariann, Szóalkotásmódok a finn szlengben. (Szakdolgozat). Debrecen, 1996. (65 lap).

• Megtalálható a KLTE Magyar Nyelvtudományi Intézetének könyvtárában, jelzete: K. 1189.

LIGETI ÁGNES, A vezetéknévből alakult iskolai ragadványnevek vizsgálata egy nagyvárosi és egy kisvárosi iskolában. (Szakdolgozat). Debrecen, 1988. (88 lap).

• A dolgozat megtalálható a KLTE Magyar Nyelvtudományi Intézetének könyvtárában, jelzete: K. 1039.

LIGETI ÁGNES, Az iskolai ragadványnevekről: HBN. 46/147 (1989. június 24): 8

Lingva idiotica furum Complurium in una Societate et ingenti Banda Constitutorum per Captivum Eppalem Joannem Kovács asÿlantem dicita. 28o 9bris 1775. [Egy társaságba és hatalmas bandába szerveződött jó néhány tolvaj sajátos nyelve, ahogy azt az E.-ből való száműzött fogoly, Kovács János tollba mondta 1775. szeptember 28-án.]

• A 70 szót tartalmazó szójegyzék a budapesti Piarista Levéltárban került elő, jelzete: Varia For. 20. Fasc. 1/16 (V407). A szójegyzék érdekessége, hogy szavai nem bírósági eljárás során jegyeztettek fel, hanem a címben megnevezett rab szókincsét gyűjtötte össze a szerző.
• Közzéteszi:
• a) Schramm Ferenc, Egy 1775i tolvajnyelvi szójegyzék: MNy. 58: 107--9.
• b) ZOLNAY VILMOS--GEDÉNYI MIHÁLY, A magyar fattyúnyelv szótára. (Kézirat.) Bp., 1945--62. I, 0223--0225.
• Zolnayék Schramm cikke alapján ismertetik a szójegyzéket.

LIZANEC, P. M.--HORVÁTH, K. I.--TOKÁR, G. Sz., Bevezetés a nyelvtudományba. Kijev, 1986.

• Zsargon és argó: 44--5.

Loványi Gyula, A háború új szavai: Msn. 10 (1941): 113--4

• Szajré, szajréz, szajrélevél.

LOVÁNYI GYULA, A magyar szótárak könyvészetéhez: MNy. 48 (1952): 200

• Néhány tolvajnyelvi szójegyzék címét is ismerteti.

Loványi Gyula, Rabomobil: Msn. 10 (1941): 82--3

Loványi Gyula, Strici: MNy. 48 (1952): 215

LŐRINCZE LAJOS, A jassz nyelvről: Édes anyanyelvünk. Szerk. uő. Bp., 19611--2: 469--70; 19723: 445--6

LőRINCZE Lajos, A magyar nyelvatlasz anyaggyűjtésének módszere. (MNyTK. 90. sz.) Bp., 1955.

• "Ál nyelvjárási" szavak: 19.

LŐRINCZE LAJOS, A marha szó jelentésének legújabb változása: Édes anyanyelvünk. Szerk. uő. Bp., 19611--2: 289--90; 19723: 277--8

Lőrincze Lajos, Az iskolai argóról, a fiatalabb nemzedéknek: Édes anyanyelvünk. Szerk. uő. Bp., 19611--2: 467--8; 19723: 443--4

LŐRINCZE LAJOS, Csao, nyugi és egyebek: Édes anyanyelvünk. Szerk. uő. Bp., 19611--2: 471--2; 19723: 447--8

Lőrincze Lajos, El van boronálva...: uő, Nyelvőrségen. Bp., 1968. 203--4

Lőrincze Lajos, Jó fejek régen és most: uő, Nyelvőrségen. Bp., 1968. 26--7

Lőrincze Lajos, Kis női csukák: AnyŐrj. 98--100

Lőrincze Lajos, Leveles könyvünk elé: Nyelvművelő levelek az Akadémia Nyelvtudományi Intézetének levelesládájából. LŐRINcze LAJOS irányításával szerk. FERENCZY GÉZA és RUZSICZKY ÉVA. Bp., 1964. 01--026

• Az ifjúsági nyelvről és az argóról: 011--2.

Lőrincze Lajos, Nyelvi rétegek: NyKk. II, 336--8

Lőrincze Lajos, Nyelvművelés: Világirodalmi lexikon. IX. Főszerk. Király István. Bp., 1984. 480--7

• Kül.: 484.

Lőrincze Lajos, Tökrészeg és tökjózan: uő, Nyelvőrségen. Bp., 1968. 187--8

-- Luttor Sándor diáknyelvi közlése Székesfehérvárról. Ld. A magyar diáknyelv szótárához: Tanulók Lapja 7 (1899/1900): 670.

[VISSZA a Tartalomhoz]