A MAGYAR KATONAI SZLENG

IV.

II. A jelentésbeli szóalkotás (Vö. BÁRCZI: MNyTK. 29. sz. 35–7; KOVALOVSZKY, Nyelvfejlődés — nyelvhelyesség. Bp., 1977. 121; SIPOS: MNyRét. 872; ERDŐS: Nyr. 112: 148; KIS T.: Igaz Szó 1988/12: 35.)

A) N é v a d á s. Ritka szóalkotási mód; néhány hangutánzó, hangulatfestő szó keletkezett így: buff 'ágyú'; susmus (a vén tengeri susmus szerkezetben:) 'öregkatona'; ürübürü (a mélytengeri ürübürü szerkezetben:) 'ua.'; amandavek, butt 'annyi, vége; nem lehet segíteni rajta'.

B) N é v á t v i t e l (vö. KSZIL. 53).

1. Hasonlósági névátvitel. A katonai szleng legproduktívabb szóalkotási módja ugyanúgy, mint régen (vö. FELSZEGHY, i. m. 58). Ennek okát minden bizonnyal a (katonai) szleng emocionális töltésében kell keresni, ugyanis "Maga a metafora is sok esetben nem más, mint a fogalomnak egy érzelmileg erősebb fogalomkörbe való kapcsolása, hogy annál hatásosabbá tegyük" (ZLINSZKY, Az eufémizmus 6). Birtok, préri, sztyeppe 'gyakorlótér'; bivalytej 'feketekávé'; fóka 'felmosórongy'; fókazsír 'cipőpaszta'; fűtő 'töltőkezelő' (a lövedéket rakja a csőbe); helybenjárás 'laktanyafogság' (nem hagyhatja el a laktanyát); kaptár 'fogda'; mackótál 'összefagyott hidegtál'; malac 'ágyúlövedék'; nyúl 'lövész' (mert sokat fut); szájkosár 'gázálarc'; dezodor 'moslékszállító lovaskocsi' stb.

Vannak tulajdonnévből származó szók is (a jelenségre vö. BÁRCZI: MNyTK. 29. sz. 35): basztíj, szingszing, tower 'fogda'; rodézia, csikágó, kocsedó, kamcsatka, kambodzsa 'verekedés; kitolás'; havai 'pihenés; meleg'.

Nem ritka egyes dolgoknak (különösen az egyéni lőfegyvernek) antropomorfizáló megnevezése: anyuci, (meny)asszony, élettárs 'géppisztoly'.

2. Érintkezési névátvitel: bakelit 'telefon'; csülöküti 'konyhai ügyeletes tiszt'; kékcsempés 'fogda'; hadtáp 'konyhamunkások' <– hadtáp 'konyhai kisegítő munka'); lövegcső 'nagyorrú' (<– lövegcső 'nagy orr'); manci 'sofőr' <– 'Rába Mann teherautó'); cirok 'seprű'.

C) J e l e n t é s á t v i t e l.

1. A szavak hangalakjának hasonlósága alapján: bukta 'ágyú' (<<: buff); cénápolyi 'C kategóriával besorozott katona'; gyopár 'újonc' (<<: kopár); kétdekás '2 dl-es szeszes ital'; szivacs, szivattyú 'kitolás, szívás'; kolbászol 'cselleng' (<<: kóborol). Tulajdonképpen ide is besorolhatnánk a szójátékkal létrehozott szavakat; vö. a "Hasonló hangzású szóvá alakítás" alatt (IV. F) 3.) felsorolt szavakkal.

2. A szavak mondatbeli érintkezése alapján: beönt, beszór (ti. valamilyen takarítószert a körletbe, rá vizet önt, és ezt) 'feltakaríttatja'; időszak 'újoncok' (<<: első időszakosok); kategóriás 'C kategóriás'; penge 'kiváló' (<<: penge stoki, azaz a katonai ülőkére véknyan ráhajtogatott ruha); szív 'kitolásban van része' (a szívja a faszt szerkezetből).

3. Szócsere a szavak szinonímiája alapján (vö. BACHÁT: AnyKöz. 117; BÁRCZI: MNyTK. 29. sz. 35): zenél 'konyhai munkát végez' (<<: csellózik); csupor, padlóváza 'hülye' (<<: köcsög); csukda 'fogda'. Ennek a szóalkotásmódnak a példáin jól látszik, hogy az asszociációknak milyen fontos szerepe van a szlengszavak keletkezésében. Egy-egy szó köznyelvi jelentése gyakran aktivizálja a szóval mezőösszefüggésben lévő más kifejezéseket is, amelyek aztán az eredeti szó szlengbeli jelentését felvéve annak helyébe léphetnek; vö.: csellós 'konyhai munkás' –> csellista, hegedűs, melódiás, muzsikus, (cselló)művész, zenész.

D) Ö s s z e t e t t j e l e n t é s v á l t o z á s o k (vö. BÁRCZI: MNyTK. 29.sz. 34): fácános 'fogda' (<<: fácán <– fogoly); vízszintjelző 'rangjelző csík a sapkán' (<– a fejben víz van); mari(ka) 'RPG' (vö. asszony, menyasszony); oboa 'kitolás' (<<: megszívja az oboát <– faszt); guttyú 'újonc' (kopasz <– Goodhew, a moszkvai olimpia kopaszra borotvált fejű úszója); kamionos 'szabolcsi katona' (<<: TIR kamionfelirat <– tirpák); egykismalac 'törzsfőnök' (rövidítve: töf. <– "Egy kis malac: töf-töf-töf... ); golyóstoll 'törzsfőnök' (az indián nevek analógiájára, mint Fehér Toll - golyós 'bolond').

E) J e l e n t é s b ő v ü l é s (vö. KSZIL. 53): rokk 'zene'; tirpák 'szabolcsi'; nyomat 'gyakran v. intenzíven csinál vmit' (nyomatja a szolit 'gyakran van szolgálatban').

F) J e l e n t é s s z ű k ü l é s (vö. KSZIL. 53): főnök 'közvetlen parancsnok'; konyha 'gulyáságyú'; sereg 'Magyar Néphadsereg'; szolgálat 'alegység-ügyeletes(i szolgálat)'; megmagyaráz 'vmilyen (ált. parancsnoki) kijelentéshez véleményt fűz'.

G) J e l e n t é s e l v e s z t é s (vö. VARSÁNYI: Nyr. 112: 142): Iszonyú!; Öcsém!; Sejted!; Majd rájössz! Ezek a szavak lényegében csak fatikus funkciót látnak el; leginkább bármire mondható válaszként fordulnak elő.


TOVÁBB