Irodalom

Bachát László, Beszédhelyzet és névhasználat: MNyTK. 160. sz. (1981) 227–9.

Bachát László, Földrajzi nevek és intézménynevek az ifjúsági nyelvben: NÉ. 5 (1981): 31–4.

Bachát László, A tulajdonnév mint mondatrész: NÉ. 6 (1981): 50–5.

Balassa Iván, Szerep helynevei: MNny. 1 (1939): 130–8.

Balassa Iván, A magyar bibliai eredetű földrajzi nevek kérdéséhez: Benkő-Eml. (1991) 46–50.

Balázs János, A tulajdonnév a nyelvi jelek rendszerében: ÁNyT. 1 (1963): 41–52.

Balázs János, Jel és jelölési érték: ÁNyT. 4 (1966): 5–30.

Balázs János, A nevek általános nyelvészeti vonatkozásai: NytudÉrt. 70. sz. (1970) 295–301.

Balogh László, A földrajzi nevek struktúrája: NyK. 72 (1970): 95–124.

Balogh László, A földrajzi nevek szerkezeti rendszere: NyK. 74 (1972): 200–8.

Balogh László, Földrajzi neveink komplex vizsgálatáról: NyK. 75 (1973): 407–18.

Barabás AndrásKálmán C. GyörgyNádasdy Ádám, Van-e a magyarban tulajdonnév?: NyK. 79 (1977): 135–55.

Bárczi, TihAl. = Bárczi Géza, A Tihanyi apátság alapítólevele mint nyelvi emlék. Nyelvészeti Tanulmányok 1. Bp., 1951.

Bárczi, Szók.2 = Bárczi Géza, A magyar szókincs eredete. 2., bővített kiadás. Bp., 1958.

Bárczi Géza, Elnöki megnyitó az I. Névtudományi Konferencián: NévtVizsg. (1960) 5–16.

Benkő-Eml. = Emlékkönyv Benkő Loránd hetvenedik születésnapjára. Szerk. Hajdú Mihály és Kiss Jenő. Bp., 1991.

Benkő, Nyárádmente = Benkő Loránd, A Nyárádmente földrajzinevei. MNyTK. 74. sz. Bp., 1947.

Benkő Loránd, Víz- és helységneveink viszonyához: MNy. 43 (1947): 259–63.

Benkő Loránd, A székelyföldi szláv eredetű víznevek kérdéséhez: MNy. 44 (1948): 95–101.

Benkő Loránd, -ka, -ke képzős helységneveink kérdéséhez: MNy. 46 (1950): 43–7.

Benkő Loránd, Névtudományunk helyzete és feladatai: NytudÉrt. 70. sz. (1970) 7–16.

Benkő Loránd, Elnöki megnyitó a III. Magyar Névtudományi Konferencián: MNyTK. 160. sz. (1981) 7–13.

Benkő Loránd, A történeti nyelvtudomány alapjai. Bp., 1988.

B. Lőrinczy Éva, Képző- és névrendszertani vizsgálódások. Az -s ~ -cs képzővel alakult névanyag az ómagyarban. NytudÉrt. 33. sz. Bp., 1962.

Bognár András, Pesty Frigyes helynévtára körül: MNyTK. 160. sz. (1981) 189–93.

Csűry, Érintk. = Csűry Bálint, Érintkezésen alapuló névátvitel. AkNyÉrt. 24. sz. (1929)

D. Bartha, Szóképz. = D. Bartha Katalin, Magyar történeti szóalaktan. II. A magyar szóképzés története. Bp., 1958.

Deme László, Gondolatok a helynévkutatásról: NévtVizsg. (1960) 72–4.

Deme László, Névterjedelem és névtartozékok: MNyTK. 183. sz. (1989) 282–6.

Denke Virág, Melléknévi igenevet tartalmazó helynevek vizsgálata három járás névanyaga alapján. Kézirat. Debrecen, 1993.

Fábián–Szathmári–Terestyéni, MStilV. = Fábián PálSzathmári IstvánTerestyéni Ferenc, A magyar stilisztika vázlata. Bp., 1958.

Fabó Kinga, A tulajdonnév — köznév „szófajváltásokról”: NÉ. 4 (1980): 49–55.

Farkas Ferenc, Öt jászsági település külterületi földrajzinév-anyagának néhány stilisztikai sajátossága: NÉ. 4 (1980): 20–30.

Fekete Péter, A vízrajzi nevek változása Tiszaszőlősön a XVIII–XIX. századi adatok tanúsága alapján: MNyj. 23 (1980): 35–57.

Fekete Péter, Földrajzi köznevek és földrajzi jellegű jelzők: Benkő-Eml. (1991) 167–77.

FNESz.4 = Kiss Lajos, Földrajzi nevek etimológiai szótára. I–II. Negyedik, bővített és javított kiadás. Bp., 1988.

FÖNMÍSz. = A földrajzi nevek és megjelölések írásának szabályai: Helyesírási és tipográfiai tanácsadó. Szerk.: Timkó György. Bp., 1971.

Gerstner Károly, Magyar–német kettős földrajzi nevek Komárom megyében: MNyTK. 160. sz. (1981) 181–5.

Gerstner Károly, A német névanyag Komárom megye földrajzinév-gyűjteményében: Tanulmányok a magyar nyelv múltjáról és jelenéről. Szerk. Hajdú Mihály és Kiss Jenő. Bp., 1981. 173–77.

Gerstner Károly, Néhány magyarországi német helynév magyarázata: Benkő-Eml. (1991) 214–7.

Gombocz, Jelentéstan = Gombocz Zoltán, Jelentéstan. Bp., 1926.

Hajdú Mihály, A Vásárhelyi-puszta földrajzi nevei: MNyTK. 133. sz. (1973) 27–36.

Hajdú Mihály, Budapest utcaneveinek névtani vizsgálata. NytudÉrt. 87. sz. Bp., 1975.

Hajdú Mihály, Helynevek vándorlása a XV. században: NÉ. 1 (1979): 21–6.

Hajdú Mihály, A magyar névtudomány műszavai: NÉ. 2 (1979): 18–28.

Hajdú Mihály, Helyneveink -d-féle képzőinek funkcióiról: Tanulmányok a magyar nyelv múltjáról és jelenéről. Szerk. HAJDÚ MIHÁLY és KISS JENŐ. Bp., 1981.161–72.

Hajdú Mihály, A névelemhiányról: NÉ. 7 (1982): 124–6.

Hajdú Mihály, Kisebb településeink utcaneveiről: NÉ. 8 (1983): 32–49.

Hajdú Mihály, A névvé válás folyamatáról: MNyTK. 170. sz. (1985) 29–34.

Hajdú Mihály, A szer helyneveinkben: NÉ. 11 (1986): 41–8; 12 (1987): 55–65.

Hajdú Mihály, A magyar névtudomány a magyar nyelvjárástörténeti kutatás szolgálatában: TMNyTT. (1991) 250–4.

Hajdú Mihály, Középkori -monostora utótagú helyneveink tipológiájához: Benkő-Eml. (1991) 250–4.

Hegedűs Attila, Tanyanévvizsgálat Bács-Kiskun megyében: NÉ. 3 (1980): 14–22.

Hlavacska, Salgótarján = Hlavacska Edit, Salgótarján utcanevei. Salgótarján, 1989.

Hoffmann István, A helynevek jelentéstani vizsgálatához: MNyj. 23 (1980): 11–22.

Hoffmann István, A helynévrendszer változásai egy határrésszé vált településen: MNyj. 26–27 (1984–85): 103–14.

Hoffmann István, A helynévhasználat és a nyelvi norma: MNyRét. 1 (1988): 435–43.

Hoffmann István, Számítógépes helynévtörténeti vizsgálatok a KLTE Magyar Nyelvtudományi Tanszékén: MNyTK. 183. sz. (1989) 103–7.

Hoffmann István, Rendszer és szintézis helynévkutatásunkban: TMNyTT. (1991) 275–80.

Hoffmann István, A metaforikus helynévadás: Folia Uralica Debreceniensia 2 (1991): 39–48.

ifj. Hőnyi Ede, Hogyan kerülnek a népi helymegjelölések és földrajzi nevek az államigazgatási térképekre?: NytudÉrt. 70. sz. 349–52.

I. Gallasy Magdolna, Növénynévi alapú régi településneveink: MNyTK. 183. sz. (1989) 83–93.

Imre Samu, Egy fél évszázad a magyar nyelvtudomány szolgálatában: Benkő-Eml. (1991) 9–26.

Inczefi Géza, Határrésznevek tipizálása a név jelentéstartalma és a jelölt táj viszonya alapján: SzTFTK. 1962: 33–6.

Inczefi Géza, A földrajzi nevek átvitelének néhány kérdése: MNy. 60 (1964): 80–6.

Inczefi Géza, A földrajzi nevek differenciálódásáról: MNy. 61 (1965): 75–80.

Inczefi Géza, A névadás ökonómiája a föld megnevezésében: MNy. 62 (1966): 72–9.

Inczefi Géza, Laza szerkezetű földrajzi nevek típusai és alaki kérdései: MNy. 63 (1967): 64–71.

Inczefi Géza, Néhány megjegyzés és adalék a laza szerkezetű földrajzi nevekhez: MNy. 64 (1968): 207–8.

Inczefi, Makó = Inczefi Géza, Földrajzi nevek névtudományi vizsgálata. (Makó környékének földrajzi nevei alapján). Bp., 1970.

Inczefi Géza, A névkövületté válás folyamata határneveinkben: NytudÉrt. 70. sz. (1970) 56–60.

Inczefi Géza, A leggyakrabban használt képzők szerepe a földrajzi nevekben: MNy. 66 (1970): 312–23.

Inczefi Géza, A metaforikus alakmeghatározás módjai határnevekben: Nyr. 95 (1971): 188–93.

Inczefi Géza, Az elliptikus földrajzi nevekről: MNy. 68 (1972): 310–5.

Inczefi Géza, A földrajzi nevek elíziójáról: SzTFTK. 1972: 77–91.

Inczefi Géza, Határneveink jelentésének szerepe a lokalizálásban: NytudÉrt. 83. sz. (1973) 219–23.

Inczefi Géza, A határneveket alkotó lexémák sajátságai: MNy. 69 (1973): 465–9.

Jakó Zsigmond, Miskolczy Károly a helynévkutatás és helynévtörténetírás bihari úttörője: Benkő-Eml. (1991) 282–96.

Jakab LászlóKálnási Árpád, A Nyírbátori járás földrajzi nevei. Nyírbátor, 1987.

Jankó János, Kalotaszeg magyar népe. Bp., 1892.

Jankó János, A Balaton-melléki lakosság néprajza. Bp., 1902.

J. Soltész, Tulajdonnév = J. Soltész Katalin, A tulajdonnév funkciója és jelentése. Bp., 1979.

J. Soltész Katalin, Szokatlan alaki szerkezetű helynevek: NÉ. 11 (1986): 73–82.

J. Soltész Katalin, Névkutatás és névkultúra: MNyTK. 183. sz. (1989) 13–8.

Juhász, Tájn. = Juhász Dezső, A magyar tájnévadás. NytudÉrt. 126. sz. Bp., 1988.

Juhász Dezső, Toponímia és onomatopoézis: MNyTK. 183. sz. (1989) 116–20.

Kálmán Béla, Helynévkutatás és szóföldrajz: NytudÉrt. 58. sz. (1967) 344–50.

Kálmán Béla, A népetimológia helységneveinkben: Nyr. 91 (1967): 1–11.

Kálmán Béla, Amerikai magyar helynevek: NytudÉrt. 70. sz. (1970) 42–4.

Kálmán Béla, Hivatalos név, szólítónév, említőnév: MNyTK. 160. sz. (1981) 119–21.

Kálmán Béla, Átvétel, fordítás, új név: NÉ. 11 (1986): 48–53.

Kálmán, NV.4 = Kálmán Béla, A nevek világa. 4. átdolgozott kiadás. Debrecen, 1989.

Kálmán Béla, Párhuzamos helységnevek: MNyTK. 183. sz. (1989) 120–3.

Kálnási Árpád, A földrajzi nevek rendszerezésének kérdéséhez: MNyj. 23 (1980): 23–34.

Kálnási Árpád, A Fehérgyarmati járás földrajzi nevei. Debrecen, 1984.

Kálnási Árpád, A közösségi és hivatalos névadás néhány jellemző vonásának összevetése a víznevekben: MNyj. 26–27 (1984–5): 97–102.

Kálnási Árpád, A Tisza–Túr köze vízneveinek névtani rendszere: MNyRét. 1 (1988): 514–22.

Kálnási Árpád, A Mátészalkai járás földrajzi nevei. Debrecen, 1989.

Kálnási Árpád, Összesített mutató a Szabolcs-Szatmár Megye Földrajzi Nevei 2–3–4. kötetéhez. Kézirat. Debrecen, 1990.

Kálnási Árpád, Névföldrajzi térképlapok Szatmárból: Benkő-Eml. (1991) 321–6.

Károly, Jelentéstan = Károly Sándor, Általános és magyar jelentéstan. Bp., 1970.

Kaszás József, A földrajzi nevek ingadozása: NÉ. 1 (1979): 27–32.

Kázmér Miklós, Földrajzinév kutatásunk 1945 és 1955 között: MNy. 52 (1956): 238–55.

Kázmér, Alsó-Szigetköz = Kázmér Miklós, Alsó-Szigetköz földrajzi nevei. MNyTK. 95. sz. 1957.

Kázmér Miklós, A földrajzi nevek egyik elméleti kérdéséhez. NévtVizsg. (1960) 86–9.

Kázmér Miklós, Helynévkutatásunk 1956-tól 1966-ig: MNy. 64 (1968): 108–22, 245–55.

Kázmér Miklós, A »falu« a magyar helynevekben. XIII–XIX. század. Bp., 1970.

Kertész Manó, A magyar helynévadás történetéből: Nyr. 68 (1939): 33–39, 67–77.

Kelemen János, A tudat és a megismerés. Bp., 1978.

Kelemen János, „A nemes hölgy és a szolgálóleány”. Bp., 1984.

Kiefer Ferenc, Mit jelent a tulajdonnév?: MNyTK. 183. sz. (1989) 286–90.

Király Lajos, A hivatalos névadó tevékenység hatása földrajzi neveink életére: NytudÉrt. 70. sz. (1970) 70–3.

Kiss Lajos, Kniezsa István. MNyTK. 123. sz. Bp., 1968.

Kiss Lajos, Melich János emlékezete. MNyTK. 134. sz. Bp., 1973.

Kiss Lajos, Az európai névtudomány fontosabb eredményei: NytudÉrt. 70. sz. (1970) 16–26.

Kiss Lajos, Magyarország földrajzi és társadalmi arculata az Árpád-korban: MNy. 84 (1988): 129–55.

Kiss Lajos, Földrajzi nevek etimológiai szótára. 1–2. Bp., 1988.4

Kiss Lajos, Az európai névtudomány utóbbi másfél évtizede: MNyTK. 183. sz. (1989) 18–31.

Kiss Lajos, Huszt környéki helynevek: Benkő-Eml. (1991) 352–61.

Kis Tamás, Kocsma- és csárdaneveink névtani vizsgálata. Kézirat. Debrecen, 1988.

Kiviniemi, Eero, Suomen partisiippinimistöä. Helsinki, 1971.

Kiviniemi, Eero, Vastakohta- ja variointinimistä: Virittäjä 1971: 123–34.

Kiviniemi, PaikRak. = Kiviniemi, Eero: Paikannimien rakennetyypeistä. Suomi 118: 2. Helsinki, 1975.

Kiviniemi, Eero, Paikannimistö systeeminä: Nimistöntutkimus ja paikallishistoria. Helsinki, 1978. 73–89.

Kiviniemi, Perustietoa = Kiviniemi, Eero, Perustietoa paikannimistä. Helsinki, 1990.

Kiviniemi, Eero, Über die gegenwärtigen Perspektiven der finnischen Ortsnamenforschung: Studia Fennica 24: 29–46.

Kniezsa, MoNép. = Kniezsa István, Magyarország népei a XI. században: Szt. István-Eml. II (1938), 365–472.

Kniezsa, Keletmo. = Kniezsa István, Keletmagyarország helynevei: Magyarok és románok. I. Szerk.: DEÉR JÓZSEF és GÁLDI LÁSZLÓ. Bp., 1943. 111–313.

Kniezsa, PárhHelyn. = Kniezsa István, A párhuzamos helynévadás. Egy fejezet a településtörténet módszertanából. Bp., 1944.

Kniezsa István, Szláv eredetű víznevek a Székelyföldön: MNy. 44 (1948): 1–11.

Kniezsa István, Az -i helynévképző a magyarban: MNy. 45 (1949): 100–7.

Kozlova, M., Nyelv és filozófia. Bp., 1976.

Kristó, Szempontok = Kristó Gyula, Szempontok korai helyneveink történeti tipológiájához. Acta Universitatis Szegediensis de Attila József nominatae. Acta historica, tomus LV. Szeged, 1976.

Kristó, Tanulmányok = Kristó Gyula, Tanulmányok az Árpád-korról. Bp., 1983.

Kristó Gyula, A Kárpát-medencei névanyag kontinuitásának kérdéséhez: MNyTK. 170. sz. (1985) 15–22.

Lőrincze, FöldÉl. = Lőrincze Lajos, Földrajzineveink élete. 1947.

Lőrincze Lajos, Földrajzinév-gyűjtésünk múltja, jelen állása, feladatai. Bp., 1949.

Markó Imre Lehel, Földrajzi köznevek és földrajzi tulajdonnevek: NytudÉrt. 70. sz. (1970) 85–9.

Markó Imre Lehel, Földrajzi köznevek a megyei földrajzinévgyűjtésekben: MNyTK. 160. sz. (1981) 197.

Markó Imre Lehel, Az úgynevezett „hivatalos” dűlőnevek: MNyTK. 183. sz. (1989) 135–9.

Martinkó András, A tulajdonnév jelentéstanához: Pais-Eml. (1956) 189–95.

Melich, HonfMg. = Melich János, A honfoglaláskori Magyarország. Bp., 1925–1929.

Mező András, Megjegyzések a laza szerkezetű földrajzi nevekhez: MNy. 64 (1968): 51–6.

Mező András, A belterületi hivatalos névadás néhány sajátossága: MNy. 65 (1969): 198–204.

Mező András, A mesterséges földrajzi nevek motivációja: MNyj. 16 (1970): 55–70.

Mező András, Közösségi név – mesterséges név: NytudÉrt. 70. sz. (1970) 315–20.

Mező András, Földrajzinév-kutatásunk helyzete és feladatai. MNyTK. 160. sz. (1981) 85–99.

Mező, Hiv. = Mező András, A magyar hivatalos helységnévadás. Bp., 1982.

Mező András, A helynevek vándorlása a középkorban: MNyTK. 170. sz. (1985) 23–8.

Mező András, A típusváltás. Egy fejezet helységneveink élettanából: MNyTK. 183. sz. (1989) 143–6.

Mező András, Szegegyház: Benkő-Eml. (1991) 432–4.

Mező–Németh = Mező AndrásNémeth Péter, Szabolcs-Szatmár megye történeti-etimológiai helységnévtára. Nyíregyháza, 1972.

Mikesy Sándor, Tuskolány (Frascatitól Ibrányig): MNy. 60 (1964): 351–2.

Mikesy Sándor, A „vallási” helynevekről: MNy. 63 (1967): 474–6.

MNyRét. = A magyar nyelv rétegződése. 1–2. Szerk.: Kiss Jenő és Szűts László. Bp., 1988.

MNyTNy. = A magyar nyelv történeti nyelvtana. 1. Főszerk.: Benkő Loránd. Bp., 1991.

Mollay Károly, Importált földrajzi nevek: Benkő-Eml. (1991) 453–6.

Nagy Katalin, Az „igés” földrajzi nevek használata. Kézirat. Debrecen, 1986.

NévtVizsg. = Névtudományi vizsgálatok. A Magyar Nyelvtudományi Társaság Névtudományi konferenciája. 1958. Szerk.: Pais Dezső és Mikesy Sándor. Bp., 1960.

Nyirkos István, Térképeink névtani tanulságairól: NytudÉrt. 70. sz. (1970) 89–93.

Nyirkos István, A tulajdonnevek hírértékéről: MNyTK. 183. sz. (1989) 290–4.

Ördög Ferenc, A földrajzi nevek gyűjtése, kutatása: MNyTK. 183. sz. (1989) 31–47.

Ördög Ferenc, Személyneveink onomato-dialektológiai vizsgálatáról: Benkő-Eml. (1991) 488–96.

Pápai járás = Veszprém megye földrajzi nevei. II. A Pápai járás. Szerk.: Balogh Lajos és Ördög Ferenc. MNyTK. 171. sz. Bp., 1987.

Papp István, A szóalkotás problémái: MNyj. 9 (1963): 3–31.

Papp László, Névtudomány és nyelvtudomány: NytudÉrt. 70. sz. (1970) 26–32.

Papp Zsuzsanna, Állatnevek középkori földrajzi neveinkben: MNy. 65 (1969): 307–11.

Pelle Attila, Heves megye Tiszával határos községeinek vízrajzi nevei. Magyar Névtani Dolgozatok 52. Bp., 1983.

Pelle Béláné, A hevesi járás tanya köznévvel alakult tanyaneveinek vizsgálatához: MNyTK. 160. sz. (1981) 141–7.

Pesti János, Földrajzi neveink alsó-, felső- (~ al-, fel-) helyzetviszonyító elemei: Nyr. 93 (1969): 229–31.

Pesti János, A földrajzi nevek alkotásának és használatának lélektani tényezői a Bikalárok völgyében: NytudÉrt. 70. sz. (1970) 99–104.

Pesti János, A ság, ség, seg (~ segg) és a séd a Dél-Dunántúl földrajzi neveiben: NÉ. 12 (1987): 32–53.

Pesty Frigyes, Magyarország helynevei történeti, földrajzi és nyelvészeti tekintetben. I. Bp., 1888.

Rácz Endre, A tulajdonnév grammatikája: NÉ. 6 (1981): 50–5.

Reuter: Hhetény = Reuter Camillo, Hosszúhetény község földrajzi nevei. MTA Dunántúli Tudományos Intézet Közleményei 5. Pécs, 1968.

Reuter Camillo, Ájba, Baraba: MNy. 61 (1965): 348–9.

Reuter Camillo, Kéziratos térképeink helynévanyagának felhasználása: NÉ. 8 (1983): 7–18.

Rónai Béla, A népetimológia földrajzi neveinkben: NÉ. 7 (1982): 9–18.

Sebestyén Árpád, Egy s más az élő dűlőnévanyagról: NévtVizsg. (1960) 82–5.

Sebestyén Árpád, Újabb eredmények és feladatok földrajzinév-kutatásunkban: MNyj. 13 (1967): 29–55.

Sebestyén Árpád, A tulajdonnevek jelentéstanához: NytudÉrt. 70. sz. (1970) 301–7.

Sebestyén Árpád, Földrajzi neveink helyesírásához: MNyj. 17 (1971): 59–72.

Sebestyén Árpád, A kéziratos térképek névtudományi hasznosítása: MNyj. 26–27 (1984–5): 83–96.

©rámek, Rudolf, Zum Begriff „Modell” und „System” in der Toponomastik: Onoma 1972/73: 55–75.

Szabó Dénes, A régi birtokjog egy emléke helyneveinkben: NytudÉrt. 70. sz. (1970) 111–6.

Szabó Géza, A helységnevek ragozásának nyelvföldrajzi és nyelvszociológiai kérdéséhez: MNyTK. 160. sz. (1981) 137–141.

Szabó T. Attila, A helynévgyűjtés jelentősége és módszere: MNy. 30 (1934): 160–80.

Szabó T. Attila, A magyar helynévadás történetéhez: MNy. 36 (1940): 127–9.

Szabó T. Attila, A személynevek helyneveinkben: MNny. 2 (1940): 81–123.

Szabó T. A., Helynévkutatás = Szabó T. Attila, A magyar helynévkutatás a XIX. században. Erdélyi Tudományos Füzetek. Kolozsvár, 1944.

Szabó T. Attila, Az »Erdélyi Helynévtörténeti Adattár« és az erdélyi helynévkutatás néhány kérdése: MNy. 54 (1958): 503–9.

Szabó T. Attila, Az Isztambul-, illetőleg Malomba-típusú helynévkölcsönzés kérdéséhez: MNyj. 7 (1961): 3–22.

Szabó T. Attila, Az Amadéfalva > Madéfalva-féle névalakulás kora: MNy. 58 (1962): 206–8.

Szabó T. Attila, Acintus ~ Acintos; Cintus ~ Cintos: MNy. 59 (1963): 213–6.

Szathmári István, Földrajzi nevek mint szimbólumok: MNyTK. 183. sz. (1989) 174–7.

Szépe György, Kommunikációs és grammatikai megjegyzések a névről: NytudÉrt. 70. sz. (1970) 307–11.

Szlovar tyerminologiji = Н. В. Подольская, Словарь русской ономастической терминологии. Москва, 1988.

Szuperanszkaja, Obscsaja tyeorija = А. В. Суперанская, Общая теория имени собственного. Москва, 1973.

Tapolcai járás = Veszprém megye földrajzi nevei. I. Tapolcai járás. Szerk.: Balogh Lajos és Ördög Ferenc. Bp., 1982.

Temesi Mihály, A magyar nyelvtudomány. Irányok és eredmények a felszabadulás óta. Bp., 1980.

Terminol. = Kiviniemi, EeroPitkänen, Ritva LiisaZilliacus, Kurt, Nimistöntutkimuksen terminologia. Terminologin inom nammforskningen. Castrenianumin toimitteita 8. Helsinki, 1974.

Tímár György, Az uradalmi kéziratos térképek forrásértéke. MNyTK. 160. sz. (1981) 165–9.

TMNyTT. = Tanulmányok a magyar nyelvtudomány történetének témaköréből. Szerk.: Kiss Jenő és Szűts László. Bp., 1991.

Tyeorija i metogyika = Теория и методика ономастической исследований. Ред. А. П. Непокупный. Москва, 1986.

Végh József, Földrajzinév-gyűjtésünk állása és tudományos problémái: MNyj. 18 (1972): 95–105.

Vincze László, Új módszer az utcanevek vizsgálatára: NÉ. 9 (1984): 23–30.

Zelliger Erzsébet, Szóösszetétellel keletkezett tulajdonnevek a korai ómagyar korban: NÉ. 13 (1991): 15–31.

Zelliger Erzsébet, A szóösszetétel: MNyTNy. 1: 523–53.

Zilliacus, Kurt, Nimistötietellisten synteesien aikaa. Kalevala seuran vuosikirja 1972: 360–82.

Zsolnai József, A földrajzi nevek keletkezésének néhány pszichológiai kérdése: SzTFTK. Series Linguistica et Litteraria 1967: 111–7.