Bevezetés

A nyelvészeti indíttatású szövegtani kutatás a hatvanas évek elejétl egyre intenzívebbé vált. A nyelvészeti indíttatásból következen egyesek szövegnyelvészetnek kezdték nevezni ezt a kutatási ágat, mások - a grammatika szakszó különböz területeken mind jobban elburjánzó használata következtében is - szöveggrammatikának, ismét mások, - elssorban azok, akik a kutatás teoretikus jellegét kívánták hangsúlyozni - szövegelméletnek. Ezeknek a szakkifejezéseknek megtalálhatók azután azon "ikerpárjai" is, amelyekben a szöveg összetevt a diskurzus összetev foglalja el.

Amíg azonban az elmélet hangsúlyozása teljesíthetetlenül ambiciózusnak hat, a nyelvészet, illetleg grammatika szakszavak alkalmazása egy-egy elméleti keretre vonatkozóan vagy túlságosan tág értelm, vagy túlságosan leszkít.

Abban a meggyzdésben, hogy a szövegek jelentésvizsgálatra is kiterjed elemzése szükségképpen megkívánja a szigorú értelemben vett nyelvi ismeretekkel operaló nyelvészeti eszköztár kiegészítését egy - a világra vonatkozó ismeretekkel is operálni tudó - szövegtani eszköztárral, én az utóbbira vonatkozóan a szövegtan (textológia), az elbbire vonatkozóan pedig - amely a szövegtan nyelvészeti összetevjének tekinthet - a szövegnyelvészet szakkifejezést használom. Ennek a terminológiának a használata jut kifejezésre mind e sorozat elnevezésében, mind e kötet címében is.

Az Officina textologica sorozatnak elsdleges funkciója az, hogy sajátos eszmecserefórumot teremtsen a szövegkutatás szövegtani-szövegnyelvészeti kérdéseivel foglalkozó (vagy azok iránt érdekld) kutatók számára, legyen céljuk akár egy általános szövegtan vagy általános szövegnyelvészet létrehozása, akár egy-egy adott nyelv szövegeinek (vagy azok valamely aspektusának) szövegtani-szövegnyelvészeti vizsgálata, akár valamely alkalmazási terület számára egy megfelel szövegtani-szövegnyelvészeti eszköztár létrehozása.

Ennek az eszmecserefórumnak szándékolt sajátossága ketts:

• egyrészt poliglott kíván lenni, már csak abból a meggyzdésbl kiindulva is, hogy egyetlen nyelv (szövegeinek a) szövegtani-szövegnyelvészeti tulajdonságai sem ismerhetk meg a kívánt mélységig, ha azt nem nézzük legalább egy másik nyelv szemüvegén keresztül is, hogy ne hivatkozzam a nemzetközi kommunikációban való részvétel által támasztott többnyelvség nyilvánvaló követelményére;
• másrészt (természetesen a lehetségek határain belül) integratív kíván lenni, amennyiben szeretné elsegíteni, hogy a különböz érdekldés és nyelv kutatók a vizsgált szövegtani-szövegnyelvészeti jelenségeket közel azonos - vagy legalább explicit módon összemérhet - nézpontból (vagy abból is) vizsgálják.

Azt hiszem, nem kell külön hangsúlyoznom, hogy itt kutatókról a legáltalánosabb értelemben beszélek, a kutató szóval szakkutatókra, bármilyen szinten tanító tanárokra, valamint egyetemi és fiskolai hallgatókra egyaránt utalva.

Ennek a - programadónak szánt - els kötetnek a felépítése a következ:

• az 1. fejezetben a szövegkutatás diszciplínakörnyezetének körvonalazására teszek kísérletet, középpontba állítva abban a szövegtan és a szövegnyelvészet viszonyát;
• a 2.-ban azt szemléltetem, hogy milyen típusú szövegtani-szövegnyelvészeti publikációk újraelemzését tartom szükségesnek a szövegtan-szövegnyelvészet tematika aspektusainak minél szélesebb kör számbavétele érdekében;
• a 3.-ban a szövegösszefüggés két alapvet hordozója - a koreferencialitás és a téma-réma szerkezet - magyar nyelv szövegekben található lehetséges megjelenési formáival foglalkozom;
• a 4.-ben azt vizsgálom, hogy a szövegek szövegtani-szövegnyelvészeti megközelítése mit vár el a rendszernyelvészettl;
• az 5.-ben azt a szövegtani koncepciót vázolom f vonalaiban, amelynek perspektívájából én e kutatási program témáját szemlélem; végül
• a 6.-ban az Officina textologica sorozat felépítésére voantkozóan teszek néhány megjegyzést;
• a kötetet (elssorban az ötödik fejezet tematikájának a kibvítésére szolgáló) bibliográfiai tájékoztató zárja.

Az a tény, hogy e kötet majd angol nyelven is megjelenik - a sorozat céljával összhangban - a poliglott kutatás számára kíván valamennyi érdekld számára közös kiindulási alapot teremteni.