6.
Az Officina Textologica sorozat tervezett felépítése

Az Officina Textologica sorozat célkitzése - ahogy a Bevezetésben is olvasható - az, hogy sajátos eszmecserefórumot teremtsen a szövegkutatás kérdéseivel foglalkozó (vagy azok iránt érdekld) kutatók számára, legyen céljuk akár egy általános szövegtan vagy általános szövegnyelvészet létrehozása, akár egy-egy adott nyelv szövegeinek (vagy azok valamely aspektusának) vizsgálata, akár valamely alkalmazási terület számára egy megfelel textológiai eszköztár létrehozása.

Ennek az eszmecserefórumnak szándékolt sajátossága ketts:

• egyrészt poliglott kíván lenni, már csak abból a meggyzdésbl kiindulva is, hogy egyetlen nyelv (szövegeinek a) tulajdonságai sem ismerhetk meg a kívánt mélységig, ha azt nem nézzük legalább egy másik nyelv szemüvegén keresztül is, hogy ne hivatkozzam a nemzetközi kommunikációban való részvétel által támasztott többnyelvség nyilvánvaló követelményére;
• másrészt - természetesen a lehetségek határain belül - integratív kíván lenni, amennyiben szeretné elsegíteni, hogy a különböz érdekldés és nyelv kutatók a vizsgált jelenségeket közel azonos - vagy legalább explicit módon összemérhet - nézpontból (vagy abból is) vizsgálják.

Ennek a célnak az elérése érdekében a sorozatban a következ fbb tematikus csoportokba sorolható (magyar és idegen nyelv) írásokat/köteteket szeretnénk megjelentetni:

1. írások/kötetek, amelyek a jelen kötetben körvonalazott programmal folytatnak általános szint eszmecserét, fznek ahhoz megjegyzéseket, fogalmaznak meg alternatív elképzeléseket;
2. írások/kötetek, amelyek a szövegnyelvészet és a szövegtan szövegkutatásban betöltend funkcióját és egymáshoz való viszonyát tárgyalják (lásd e kötet 1. fejezetének 1. és 2. pontját, valamint 5. fejezetét);
3. írások/kötetek, amelyek a magyar és idegen nyelv szövegnyelvészeti/szövegtani publikációk - lehetség szerint közös szempontú - analízisét nyújtják, valamint szövegnyelvészeti/szövegtani bibliográfiákat tartalmaznak (lásd e kötet 1. fejezetének 2. pontját, valamint 2. fejezetét);
4. írások/kötetek, amelyek magyar, illetleg idegen nyelv szövegek összefüggségét vizsgálják, keresve a szöveg-összefüggség szemléltetésének, valamint az összefüggéseket értelmez/megokoló szövegnyelvészeti/szövegtani argumentálásnak legcélszerbb módszerét (lásd e kötet 1. fejezetének 3. pontját, valamint 3. fejezetét);
5. írások/kötetek, amelyek a (szöveg)mondat-reprezentációk szövegnyelvészeti/szövegtani szempontból célszer felépítésével foglalkoznak, ezek létrehozása számára reprezentációs nyelveket javasolnak (lásd e kötet 1. fejezetének 4. pontját, valamint 4. fejezetét).

Kutatásstratégiai szempontból valószínleg kritikai áttekintéseket tartalmazó, valamint a szövegösszefüggség vizsgálatával foglalkozó írások publikálása és megvitatása az elsdleges feladat.

Valamennyi írást/kötetet természetesen válaszírások/válaszkötetek követhetnek, fiktív kerekasztallá alakítva ezáltal ezt a publikációs fórumot.

A fenti felsorolásban alkalmazott nagybetűket egyúttal olyan tematikus csoportok kódjainak tekintjük, amelyeket az e tematikus csoportokba srolható kötetek 'tematikus hovatartozásának kódjai'-ként is felhasználunk.