E fejezet címében a szövegnyelvészeti/szövegtani minsítés azt kívánja kifejezésre juttatni, hogy az alább bemutatott példákkal kapcsolatban további vizsgálat tárgyát kell képezze az a kérdés, hogy az ezekben a példákban szövegösszefüggés-hordozókként kezelt elemek és relációk melyike írható le szövegnyelvészeti eszközökkel, és melyiknek leírásához van szükség a szövegnyelvészeti eszközök hatókörét meghaladó szövegtani eszközökre is.
A szöveg-összefüggség hordozói közül itt csak a két legfontosabbal foglalkozom: a koreferenciális elemekkel és a koreferenciarelációkkal, valamint a szövegalkotó elemek lineáris elrendezésével. (Példákként olyan szövegeket/szövegrészleteket idézek, amelyek részletesebb tárgyalása korábban megjelent tanulmányokban vagy könyvfejezetekben megtalálható. Az idézés során természetesen az eredeti szövegrészeket a jelen tanulmány kontextusához igazítom.)
Vizsgáljuk elsként az úgynevezett koreferenciális elemek, illetve koreferenciarelációk szövegösszefüggés-teremt funkcióit. Mint ismeretes, koreferenciális elemeknek nevezzük azokat a nyelvi elemeket/kifejezéseket, amelyek verbális megjelenési formájukat tekintve különbözek, de az olvasó/interpretátor meggyzdése szerint a szövegvilág ugyanazon tárgyára/tényére utalnak. Ennek alapján - értelemszeren - koreferenciarelációknak nevezzük a koreferenciálisnak tartott elemek között fennáló relációkat.
Az idézett példákkal elssorban azt kívánom bemutatni, hogy az egyes szövegeken belüli koreferenciarelációk milyen módokon szemléltethetk.
1.1. Els példaként lássuk Illyés Gyula "Ady örökségérl" cím írása alábbi részletének egyik koreferencialáncát (a teljes elemzéshez lásd PETŐFI 1993-at a Bibliográfiai tájékoztató I/B szektorában).
A címben található Ady névvel koreferálónak tekinthet elemek lánca az adott szövegben viszonylag egyszeren (csaknem kizárólag lexikai-szintaktikai megfelelések figyelembevételével) felfedhet.
A "T1: Ady" jel reprezentációban a koreferáló elemek láncát úgy szemléltetem, hogy az eredeti szövegnek a szóban forgó koreferenciát hordozó szavait, illetleg e szavak megfelel szegmentumait, aláhúzással jelölöm, jelöletlen igei toldalékait pedig a "[-]" szimbólummal. (Az itt közölt szövegben - a tárgyalt koreferáló kifejezések könny visszakereshetsége érdekében - az egyes szövegmondatokat sorszámjelz szimbólumokkal is elláttam.)
T1: Ady
[00] Ady örökségérl (Részlet)
[01]Volt hatása. [02]Mondatfzését, képalkotását, egyéni fordulatait, szóval mindazt, ami költészetében sajátos és eredeti, csak a nyegleség utánozta, de arra, amit is az eldöktl vett[-] át: költi bátorságra, az újítás és a kiállás merészségére, erre valóban tanította az utána következ nemzedéket.
[03]Ez a hatás fölmérhetetlen és fölbecsülhetetlen. [04]Javarészt ennek köszönhet, hogy a háború utáni magyar költészet a legmagasabb célok felé indult (olyanok felé is, amelyekre ereje sem futotta), s másfél évtized nyomott levegje ellenére, a legmostohább szellemi és üzleti cenzúra ellenére is állja az idt, s olyan színvonalon tartja magát, amely európai szemmel nézve sem becsülhet le. [05]Az érdeme ez a hatás? [06]Bizonyos, neki is voltak példaképei, de vannak korok, amidn egy örökség továbbadása is hst kíván. [07]Ez a szellemi örökség a hagyományok üres formáival való szembeszállást éppúgy magában foglalta, mint az elnyomottak mellett való hitvallást, amely már Petfinek is legszentebb hitvallása volt.
[08]Ezt az örökséget, amely a magyar költészet legjobbjainak öröksége, amely Petfi után már-már feledésbe ment, Ady ásta ki, tette ismét elevenné és csillogóvá. [09]Ezt hagyta, a maga zsenialitásának aranypróbájával megersítve és hitelesítve reánk. [10]Ez az iskolája. [11]Nem azok tartoznak bele, akik ma is adys /adys?/ verseket írnak, hanem azok akik az bátorságát vállalják s a maguk nyelvén azokra a kérdésekre akarnak választ adni, amelyekre Ady a maga mélyzöngés, hajszolt, megcsukló, de mindig megrázóan mély és egyéni hangján válaszolt[-].
[12]Jöhetnek költészetére revíziók... [13]Fanatikus rajongóinak száma tán megcsappant, de igazi becsülinek csapata növekedik majd. [14]Egy Eszmét hozott[-] , az élet minden területén egyformán újítani kívánó Eszmét, amely akkoriban lobbant legmagasabbra, amikor hordozója a földre bukott[-].
1.2. A tágabb értelemben vett koreferenciarelációk szemléltetéséhez rövid prózaszövegként Áprily Lajos "Madarak a tenger felett" cím mvét választottam. (Az itt közölt szövegben - a tárgyalt kifejezések könny visszakereshetsége érdekében - az egyes szövegmondatokat sorszámjelz szimbólumokkal láttam el. E szöveg részletes elemzéséhez lásd PETŐFI 1994a-t a Bibliográfiai tájékoztató I/B szektorában).
[K00] Madarak a tenger felett
[K01]A Duna hídján, a korlátnál emberek állnak, felnttek és gyerekek vegyesen. [K02]Nézik a folyó felett hintázó s a vízre le-leszálló sirályokat. [K03]A mi Duna-szakaszunkon is gyakran látom ezeket a víz felett lebeg korállpiros csr madarakat. [K04]Néha magasra felcsapnak, s a szemem elveszti ket a kékségben vagy a ködben.
[K05]De tenger felett is láttam sirályokat. [K06]Akkor már téliesre fordult az id, sárgán világítottak a szigetek nyírfái s az Északi-tenger haragosan csapkodta gránit-partjait. [K07]Hajóm finn kikötbl indult el s a svéd archipelaguson haladt Stockholm irányában. [K08]Amerre haladtunk, gyakran felbukkant egy-egy sötét gránitsziget, rajta feny és nyír, feny és nyír. [K09]Magányos világítótorony emelkedett némelyiken, s el kellett hinnem, hogy ott ember él. [K10]Ember, aki talán lélekben is magányos, mert azzá nevelte az Északi-tenger nagy mélabúja.
[K11]Süvöltött a fedélzeten a szél, s a hullámok fenyegeten csapkodták a hajó oldalát. [K12]Már télikabát volt rajtam, s egy ideig künn maradtam a fedélzeten. [K13]"My native land - good night" - küldtem Byron szavaival a búcsúszót az eltűnt finn partok felé, pedig nem is szülföldemtl búcsúztam. [K14]De olyan otthonos érzésem volt ott, hogy azt éreztem: ha nem otthon, itt tudnék élni, s talán boldogan. [K15]Sohasem láttam Itáliát, mindig északra húzott a vágyam...
[K16]Sirályok szegdtek a hajó nyomába, s én azokat néztem. [K17]Nagyobbak, mint a dunaiak: tengeri sirályok. [K18]Olykor egészen a fedélzetig s a kéményig emelkedtek, majd leszálltak a hullámok fölé, s a felcsapó hideg hab meg-megfürdette ket. [K19]Mintha uszálya lettek volna a hajónak, úgy kísérték. [K20]Ritmus volt a lengésükben és a lebegésükben. [K21]Néha felcsaptak a fejem fölé, bizonyosan azt várták, hogy megetessem ket. [K22]Különös kép lehettem: egyetlen fekete utas a fedélzeten, s körülöttem a vijjogó, rikácsoló, követeldz tajtékfehér sirályok. [K23]Ha nem kísértek volna, kibírhatatlanul nyomasztó lett volna az a zord és viharos tengeri komorság. [K24]Milyen jó, hogy kísérnek, milyen jó, hogy ezt rikácsolják: "A mi országunk a tenger. Sirályország..."
[K25]Csak az övék? [K26]Egyszerre panaszos, magas madárhang ütötte meg a fülemet. [K27]Több is. [K28]Olyan hang volt, amilyent sszel hallok, mikor nyírfáimra száll egy fájdalmasan síró kismadár-csapat. [K29]Csupa i, csupa i, de olyan szomorú i, hogy az ember szíve megfájdul tle. [K30]A hajó felett szállt át a síró madárkák csapata. [K31]Álmélkodva néztem utánuk. [K32]Apró madarak a tenger felett északon? [K33]Költözmadarak volnának? [K34]Tudom, a fecske is, a sárgarigó is, a gyurgyalag is, a fülemüle is vállalja a nagy utat, ha ösztöne megszólal. [K35]De ezek talán csak vonuló madarak. [K36]S talán a svéd szigetvilág magyarázza meg nekem, hogy miért találkozom itt velük. [K37]Szigetrl szigetre vándorolnának? [K38]S azért merik vállalni az utat a haragosan hullámzó tenger felett, mert a szigetek nincsenek nagy távolságra egymástól? [K39]A sirályoknak ételmaradékot dobnak ki a tengerészek, s azok mohón, szinte verekedve falják. [K40]De ki eteti meg a tengernek ezeket az apró madarait?
[K41]Csodálatos ez a tengeri utat vállaló vakmerség. [K42]Biztató és felemel. [K43]Bátorító annak, akiben olyan szomorúság van, mint bennem. [K44]Mert egy drága halottat viszek magamban fel-felüvölt hullámok között az Északi-tengeren, s néha úgy sír bennem valami, mint azok az apró drága madarak sírtak a fejem felett...
A szöveg-összefüggséget biztosítani képes koreferáló elemek típusai közül itt csupán a következ négyet veszem figyelembe:
0. kötszavak (hozzájuk véve az idhatározói kötelemeket is),
1. az elbeszél "én"-re vonatkozó utalást tartalmazó elemek,
2. a madarakra vonatkozó utalást tartalmazó elemek,
3. a Dunára és a tengerre vonatkozó utalást tartalmazó elemek.
Az adott szöveg egyes szövegmondatainak elemzésénél a fenti felsorolásban alkalmazott számokkal utalok az azokban elforduló elemtípusokra. (A bizonyos szövegmondatok/szövegmondattömbök alatt található szaggatott vonal bekezdéshatárt jelöl.)
K00: 2: madarak
3: a tenger
-----
K01: 3: *a Duna (hídján)
K02: 2: a…sirályok(at)
3: *folyó (felett), víz(re)
K03: 0: IS
1: (a) mi (Duna-szakasz)unk(on), (lát)om
2: ezek(et) a…csr() madarak(at)
3: *Duna-szakasz(unkon), víz (felett)
K04: 0: néha
1: (szem)em
2: (felcsap)nak[Subj: sirályok], k(et)[ sirályok]
-----
K05: 0: DE, IS
1: (lát)tam
2: sirályok(at)
3: tenger (felett)
K06: 0: akkor
3: a szigetek, az Északi-tenger, gránit-part(jait)
K07: 1: (hajó)m
3: hajó(m), finn kiköt(bl), a svéd archipelagus(on)
K08: 0: gyakran
1: (halad)tunk
3: egy-egy gránitsziget , rajta[ gránitszigeten]
K09: 1: (hin)nem
3: világítótorony, némelyik(en)[ gránitsziget], ott[ gránitsziget]
K10: 3: az Északi-tenger (mélabúja)
-----
K11: 3: a fedélzet(en), a hullámok, a hajó (oldalát)
K12: 0: már
1: (rajta)m, (marad)tam
3: a fedélzet(en)
K13: 1: "my(?)…", (küld)tem, (szülföld)em(tl), (búcsúz)tam
3: a(z)…finn partok
K14: 0: DE
1: (érzés)em, (érez)tem (tud)nék
3: ott[ Finnország], itt[ Finnország]
K15: 0: sohasem
1: (lát)tam, (vágy)am
3: észak(ra)
-----
K16: 1: én, (néz)tem
2: sirályok, azok(at)[ sirályok]
3: a hajó (nyomába)
K17: 2: nagyobbak[Subj: sirályok], dunaiak[= dunai sirályok], (tengeri) sirályok
3: *duna(iak), tenger(i)
K18: 0: olykor…majd
2: emelkedtek[Subj: sirályok], leszálltak[Subj: sirályok], k(et)[ sirályok]
3: fedélzet(ig), kémény(ig), hullámok, hab
K19: 2: lettek volna[Subj: sirályok], kísérték[Subj: sirályok]
3: uszály(a) a hajó(nak), kísérték[Obj: hajót]
K20: 2: lengésük(ben)[ sirályoké], lebegésük(ben)[ sirályoké]
K21: 0: néha
1: (fej)em, (megetes)sem
2: felcsaptak[Subj: sirályok], várták[Subj: sirályok], k(et)[ sirályok]
K22: 1: (lehet)tem, utas[Subj: én], (körülött)em
2: sirályok
3: fedélzet(en)
K23: 1: kísértek volna[Obj: engem], nyomasztó lett volna[számomra]
2: kísértek volna[Subj: sirályok]
3: tenger(i komorság)
K24: 1: kísérnek[Obj: engem]
2: kísérnek[Subj: sirályok], rikácsolják[Subj: sirályok], a mi országunk[ sirályoké], sirály(ország)
3: a tenger, sirályország[Subj: tenger]
-----
K25: 2: övék[ sirályoké]
3: övék[Subj: tenger]
K26: 0: egyszerre
1: (fül)em(et)
2: madár(hang)
K27: 0: IS
2: több[ madárhang]
K28: 1: (hall)ok, (nyírfá)im(ra)
2: hang, egy…(síró) kismadárcsapat
K29: 1: az ember szíve[ az enyém is]
2: i[=hang], tle[ i hang]
K30: 2: a (síró) madárkák csapata
3: a hajó (felett)
K31: 1: (néz)tem
2: utánuk[ madárkák]
K32: 2: (apró) madarak
3: a tenger (felett), észak(on)
K33: 2: költözmadarak volnának[Subj: az apró madarak]
K34: 0: IS…IS…IS…IS
1: (tud)om
2: a fecske, a sárgarigó, a gyurgyalag, a fülemüle, ösztöne[ a fecskéé, a sárgarigóé, a gyurgyalagé, a fülemüléé]
K35: 0: DE
2: ezek [ apró madarak], vonuló madarak[=Pred]
K36: 0: S
1: (nek)em, (találkoz)om
2: velük[ apró madarak]
3: a svéd szigetvilág, itt[ a tenger (adott helyén)]
K37: 2: vándorolnának[Subj: az apró madarak]
3: sziget(rl) sziget(re)
K38: 0: S
2: merik[Subj: az apró madarak]
3: a hullám(zó) tenger (felett), a szigetek, egymástól[ a szigetek]
K39: 2: a sirályok(nak), azok[ a sirályok]
3: tengerészek
K40: 0: DE
2: (a tengernek) ezek(et) az apró madarai(t)
3: a tenger(nek)
-----
K41: 2: vakmerség[ az apró madaraké]
3: a tenger(i utat)
K42: 2: biztató és felemel[Subj: vakmerség[ az apró madaraké]]
K43: 1: (ben)nem
2: bátorító[Subj: vakmerség[ az apró madaraké]]
K44: 0: MERT
1: (visz)ek, magam(ban), (ben)nem, (fej)em (felett)
2: azok az apró…madarak
3: hullámok (között), az Északi-tenger(en)
Ehhez az elemzéshez zárómegjegyzésként a következket kívánom hozzáfzni:
A szövegnyelvészet/szövegtan egyik feladata az, hogy elemezze azokat a funkciókat, amiket a különféle szófaji kategóriákhoz tartozó elemek és a különféle szintaktikai struktúrák a szöveg-összefüggség koreferenciális jelzésében betölthetnek. Újra hangsúlyozni szeretném, hogy egy szöveg összefüggsége minden esetben több (nyelvi és nem nyelvi) tényez együtthatásának eredménye, annak létrehozásában, (lehetséges) jelzésében egy-egy tényez csupán részleges szerepet vállalhat.
Ennek értelmében az adott szöveggel kapcsolatban is vizsgálni kellene az egyes szófaji kategóriákhoz tartozó szövegelemeknek a szöveg-összefüggséget jelezni képes lehetséges funkcióit. E funkcióelemzés elvégzését itt mellzve, az egyes szófaji kategóriákhoz az adott szövegbl csupán néhány olyan szövegelemet rendelek, amelyek közvetlen vagy közvetett funkciót töltenek be a szövegmondat-határokon átnyúló koreferencialitás jelzésében. (A szófaji kategóriák listáját itt RÁCZ-TAKÁCS Kis magyar nyelvtanából idézem.)
I. 1. Az ige: áll, lát, él, marad, tud, halad, emelkedik, kísér stb.
II. A névszók:
1. A fnév: Duna, ember, sirály, tenger, lebegés, komorság, vakmerség stb.
2. A melléknév: korállpiros, sötét, hideg, fekete, nagy stb.
3. A számnév: egy-egy.
4. A névmás: mi, k, egymás, ez, az, némelyik stb.
III. Egyéb önálló szófajok:
1. A határozószó: ott, künn, gyakran, akkor, mikor, úgy stb.
2. Az igenév: élni, hinni; hintázó, lebeg; elszánt; álmélkodva, verekedve stb.
3. Az indulatszó: (az adott szövegben nem fordul el).
IV. Nem önálló szófajok: (segédszók)
1. Az igeköt: el, le, fel, meg, át, ki, stb.
2. A névutó: felett, fölé, között stb.
3. A nével: a, az, egy.
4. A kötszó: s, is, de, mert, stb.
5. A módosítószók: nem, talán, stb.
1.3. A szövegek nagy többsége csupán annyi információt tartalmaz nyelvileg explicit formában kifejezésre juttatott módon, amennyi éppen elegend ahhoz, hogy az adott szöveget a nyelvre és a világra vonatkozó ismereteink alapján be tudjuk fogadni (hozzá jelentést tudjunk rendelni). Ha a szövegek minden egyes esetben minden - az adott nyelvre vagy az adott világdarabra vonatkozó - összefüggést lexikailag kifejezésre juttatnának, akkor "olvashatatlanokká" válnának. Erre azért nincs szükség, mert mi, olvasók a befogadáshoz szükséges összefüggéseket - legalábbis a bet szerinti értelmezés esetében - a szövegben jelen lév szintaktikai/szemantikai információk alapján szinte automatikusan hozzá tudjuk gondolni a befogadandó szöveghez.
A koreferenciális elemek és relációk vizsgálatához és leírásához azonban célszer explicit módon reprezentálni az adott szövegbl nyelvi vagy más természet ismereteink alapján levezethet/kikövetkeztethet információkat is. Vizsgáljuk meg röviden ezeknek a levezethet/kikövetkeztethet információknak a természetét egy bibliai elbeszél szöveg (szövegrészlet) kapcsán. (Az itt idézett elemzéshez lásd BENKES-PETÖFI 1996-ot.)
Mózes születése
1Egy Lévi törzsébl való férfi elment, és feleséget vett saját nemzetségébl. 2Ez fogant, és fiút szült. Látta, hogy milyen szép, ezért három hónapon át titkolta. 3Amikor már lehetetlen volt tovább rejtegetnie, papiruszkosarat készített neki, s bekente aszfalttal meg szurokkal. Beletette a kis gyermeket, és elhelyezte a nád közé, közel a folyó partjához. 4A gyermek nvére a közelben maradt, hogy lássa, mi történik vele.
5Akkor a fáraó leánya lejött fürdeni a folyóhoz, kíséri közben a parton sétáltak. Észrevette a kosarat a nád között, s odaküldte szolgálóját, hogy vegye ki. 6Mikor kibontotta, látta, hogy egy nyöszörg gyermek van benne. Részvét ébredt benne iránta és így szólt: - "Egy héber gyerek." 7A gyermek nvére a fáraó lányához fordult: - "Akarod, hogy elmenjek, és a héber asszonyok között dajkát keressek, aki majd szoptatja a csecsemt?" - 8"Menj" - válaszolta a fáraó leánya. A leány elfutott, hogy megkeresse a kisfiú anyját. 9A fáraó leánya azt mondta neki: - "Vidd magaddal a kicsit, és neveld fel nekem, s megfizetek érte." Az asszony elvitte a gyermeket és szoptatta. 10Amikor felserdült, visszaadta a fáraó leányának, aki úgy bánt vele, mint saját fiával, és a Mózes nevet adta neki, "mivel - úgymond - a vízbl húztam ki."
Egészítsük ki most ezt a szöveget olyan módon, hogy egyrészt minden toldalékban, mutatószóban, illetleg névmásban kifejezésre jutó utalást önálló jelentés szavakkal lexikailag is kifejezésre juttatunk, azaz: amikor például azzal az igealakkal találkozunk, hogy bekente, ezt az igealakot kiegészítjük alanyát ('ki kente be') és tárgyát ('mit kent be') megnevez - elz szövegkörnyezetbl már ismert - szavakkal, valamint egyértelmen megnevezzük, hogy ki az a bizonyos ez, hogy kire utal a saját stb., másrészt a szöveg egyes referáló kifejezései után "kis nagybets" írásmódot alkalmazva jelöljük a szövegvilág "utalt" személyét, tárgyát, helyét, tényét.
Ezeket a kiegészítéseket azért tudjuk végrehajtani, mert
Olvasás (vagy hallás) közben tehát állandóan két dimenzióban mozgunk: egyrészt a szöveg dimenziójában (keresve a nem önálló jelentés nyelvi elemek és az önálló jelentés szavak közötti összefüggéseket), másrészt a szöveg és a mentális modell kapcsolata dimenziójában (keresve az utaló elemek és a modellbeli személyek, tárgyak, helyek közötti összefüggéseket).
A "Mózes születése" cím történet f személyei, tárgyai és helyei a következk (a "kis nagybets" írásmóddal írott szavak, kifejezések magukat a személyeket, tárgyakat és helyeket helyettesítik):
a Lévi törzséből való férfi, a feleség = a héber dajka = a fiú anyja, a fiú = a (kis) gyermek = a csecsemő = a kicsi = mózes, a fiú nővére = a gyermek nővére, a fáraó leánya, a fáraó leányának kísérői, a fáraó leányának szolgálója; a kosár; a nád közé, a folyó, a folyó partja, a közelben.
Amelyik sorban egyenlségjel áll, az azonosságot jelöl, például azt, hogy A FELESÉG, A HÉBER DAJKA és A FIÚ ANYJA ugyanaz a személy, amit a narrátor és a fiú nvére tud, a fáraó leánya azonban nem.
Használjuk most ezeket a "kis nagybets" írásmóddal írott szavakat annak jelölésére, hogy az adott szövegben található önálló jelentés utaló szavak/kifejezések, illetleg toldalékok, névmások stb. kire, mire utalnak a mentális modellünkben, és egészítsük ki velük adott szövegünket. (Az egyetlen kifejezést alkotó elemeket a konkatenáció jelével ("^") kapcsolom egymáshoz.)
Mózes születése
(Az "utalt" elemekkel kiegészített szöveg)
1Egy^Lévi^törzsébl^való^férfi[A LÉVI TŐRZSÉBŐL VALÓ FÉRFI] elment, és ([A LÉVI TŐRZSÉBŐL VALÓ FÉRFI]) feleséget[A FELESÉG] vett saját[az [A LÉVI TŐRZSÉBŐL VALÓ FÉRFI]] nemzetségébl. 2Ez[A FELESÉG] fogant és ([A FELESÉG]) fiút[A FIÚ] szült. Látta ([A FELESÉG]), hogy milyen szép ([A FIÚ]), ezért ([A FELESÉG]) három hónapon át titkolta (hogy ([A FELESÉG]) fiút[A FIÚ] szült). 3Amikor (neki[A FELESÉG]-nek) már lehetetlen volt tovább rejtegetnie ([A FIÚ]-t), ([A FELESÉG]) papiruszkosarat[A KOSÁR] készített neki[[A FIÚ]-nak], s ([A FELESÉG]) bekente ([A KOSÁR]-at) aszfalttal meg szurokkal. Beletette ([A FELESÉG]) ([A KOSÁR]-ba) a^kis^gyermeket[A KIS GYERMEK] és ([A FELESÉG]) elhelyezte ([A KOSÁR]-at) a^nád^közé[A NÁD KÖZÉ], közel a folyó[A FOLYÓ]^partjához[A FOLYÓ PARTJA]. 4A^gyermek^nvére[A GYERMEK NŐVÉRE] a^közelben[A KÖZELBEN] maradt, hogy ([A GYERMEK NŐVÉRE]) lássa, mi történik vele[[A GYERMEK]-kel/[A KOSÁR]-ral].
5Akkor a^fáraó^leánya[A FÁRAÓ LEÁNYA] lejött fürdeni a^folyóhoz[A FOLYÓ], kíséri[A FÁRAÓ LEÁNYÁNAK KÍSÉRŐI] közben a^parton[A FOLYÓ PARTJA] sétáltak. Észrevette ([A FÁRAÓ LEÁNYA]) a^kosarat[A KOSÁR] a^nád^között[A NÁD KÖZÖTT], s ([A FÁRAÓ LEÁNYA]) odaküldte ([A NÁD KÖZÉ] [A KOSÁR]-hoz]) szolgálóját[A FÁRAÓ LEÁNYÁNAK SZOLGÁLÓJA], hogy ([A FÁRAÓ LEÁNYÁNAK SZOLGÁLÓJA]) vegye ki ([A KOSÁR]-at). 6Mikor ([A FÁRAÓ LEÁNYA]) kibontotta ([A KOSÁR]-at), ( [A FÁRAÓ LEÁNYA]) látta, hogy egy^nyöszörg^gyermek[A GYERMEK] van benne[[A KOSÁR]-ban]. Részvét ébredt benne[[A FÁRAÓ LEÁNYA]-ban] iránta[[A GYERMEK] iránt] és ([A FÁRAÓ LEÁNYA]) így szólt: - "Egy héber gyerek." 7A^gyermek^nvére[A GYERMEK NŐVÉRE] a^fáraó^lányához[A FÁRAÓ LEÁNYA] fordult: - "Akarod (te[A FÁRAÓ LEÁNYA]), hogy (én[A GYERMEK NŐVÉRE]) elmenjek, és (én[A GYERMEK NŐVÉRE]) a héber asszonyok között dajkát[A HÉBER DAJKA] keressek, aki[A HÉBER DAJKA] majd szoptatja a csecsemt[A CSECSEMŐ]?" - 8"Menj (te[A FIÚ NŐVÉRE])" - válaszolta (neki[A FIÚ NŐVÉRE]-nek) a^fáraó^leánya[A FÁRAÓ LEÁNYA]. A^leány[A FIÚ NŐVÉRE] elfutott, hogy ([A FIÚ NŐVÉRE]) megkeresse a^kisfiú^anyját[A FIÚ ANYJA]. 9A^fáraó^leánya[A FÁRAÓ LEÁNYA] azt mondta neki[[A HÉBER DAJKA]-nak]: - "Vidd magaddal (te[A HÉBER DAJKA]) a^kicsit[A KICSI] és neveld fel (te[A HÉBER DAJKA]) nekem[[A FÁRAÓ LEÁNYA]-nak] ([A KICSI]-t), s megfizetek érte (azért, hogy (te[A HÉBER DAJKA]) a^kicsit[[A KICSI]-t] felneveled nekem[[A FÁRAÓ LEÁNYA]-nak])." Az^asszony[A HÉBER DAJKA] elvitte a^gyermeket[A GYERMEK] és ([A HÉBER DAJKA]) szoptatta ([A GYERMEK]-et). 10Amikor ([A GYERMEK]) felserdült, ([A HÉBER DAJKA]) visszaadta ([A GYERMEK]-et) a^fáraó^leányának[A FÁRAÓ LEÁNYA], aki[A FÁRAÓ LEÁNYA] úgy bánt vele[[A GYERMEK]-kel], mint saját (az [A FÁRAÓ LEÁNYA]) fiával, és a Mózes nevet adta ([A FÁRAÓ LEÁNYA]) neki[[A GYERMEK]-nek], "mivel - úgymond - a vízbl húztam ki (t[A GYERMEK]-et)."
Ez a kiegészített szövegváltozat - amely mind a zárójeles részek elhagyásával, mind azok figyelembe vételével olvasható - egyrészt azt mutatja, hogy az eredeti szövegbl mennyi koreferenciát jelz információ hiányzik lexikális formában, másrészt azt, hogy ha a szöveg minden koreferenciát jelz információt lexikális formában tartalmazna - ami, ahogy azt ez a példa is igazolja, szükségtelen lenne -, mennyire nehézkessé válna.
A kiegészített szöveg egyértelmbbé (és egyszerűbbé is) válik, ha a szövegben említett személyeket, tárgyakat, helyeket stb. helyettesít "kis nagybetkkel" írott kifejezéseket úgynevezett (ko)referenciaindexekkel helyettesítjük. Ilyen helyettesítés céljára szolgálhatnak például az alábbi (az "i" betbl és egy számból létrehozott) indexek:
i01 = a Lévi törzséből való férfi, i02 = a feleség = a héber dajka = a fiú anyja, i03 = a fiú = a (kis) gyermek = a csecsmő = a kicsi = mózes, i04 = a fiú nővére = a gyermek nővére, i05 = a fáraó leánya, i06 = a fáraó leányának kísérői, i07 = a fáraó leányának szolgálója; i08 = a kosár; i09 = a nád közé, i10 = a folyó, i11 = a folyó partja, i12 = a közelben.
Mózes születése
(/Ko/referenciaindexekkel kiegészített szöveg)
1Egy^Lévi^törzsébl^való´^férfi[i01] elment, és ([i01]) feleséget[i02] vett saját[az [i01] nemzetségébl. 2Ez[i02] fogant, és ([i02]) fiút[i03] szült. Látta ([i02]), hogy milyen szép ([i03]), ezért ([I02]) három hónapon át titkolta (hogy ( [I02]) fiút [i03] szült). 3Amikor (neki[i02]) már lehetetlen volt tovább rejtegetnie ([i03]-at), ([I02]) papiruszkosarat[i08] készített neki[i03], s ([i02]) bekente ([i08]-at) aszfalttal meg szurokkal. Beletette ([i02]) ([i08]-ba) a^kis^gyermeket[i03] és ([i02]) elhelyezte ([i08]-at) a^nád^közé[i09], közel a^folyó[i10]^partjához[i11]. 4A^gyermek^nvére[i04] a^közelben[i12] maradt, hogy ([i04]) lássa mi történik vele[[i03]/[i08]].
5Akkor a^fáraó^leánya[i05] lejött fürdeni a^folyóhoz[i10], kíséri[i06] közben a^parton[i11] sétáltak. Észrevette ([i05]) a^kosarat[i08] a^nád^között[i09], s ([i05]) odaküldte ([i09] [i08]-hoz) szolgálóját[i07], hogy ([i07]) vegye ki ([i08]-at). 6Mikor ([i05]) kibontotta ([i08]-at), ([i05]) látta, hogy egy^nyöszörg^gyermek[i03] van benne[i08]. Részvét ébredt benne[i05] iránta[i03] és ([i05]) így szólt: - "Egy héber gyerek." 7A^gyermek^nvére[i04] a^fáraó^lányához[i05] fordult: - "Akarod (te[i05]), hogy (én[i04]) elmenjek és (én[i04]) a héber asszonyok között dajkát[i02] keressek, aki[i02] majd szoptatja a^csecsemt[i03]?" -8"Menj (te[i04])" - válaszolta (neki[i04]) a^fáraó^leánya[i05]. A^leány[i04] elfutott, hogy ([i04] ) megkeresse a^kisfiú^anyját[i02]. 9A^fáraó^leánya[i05] azt mondta neki[i02]: - "Vidd magaddal (te[i02]) a^kicsit[i03], és neveld fel (te[i02]) nekem[i05] ([i03]-at), s megfizetek érte (azért, hogy (te[i02]) a^kicsit[i03] felneveled nekem[i05])." Az^aszszony[i02] elvitte a^gyermeket[i03] és ([i02]) szoptatta ([i03]-at). 10Amikor ([i03]) felserdült ([i02]), visszaadta ([i03]-at) a^fáraó^leányának[i05], aki[i05] úgy bánt vele[i03], mint saját (az [i05]) fiával és a Mózes nevet adta ([i05]) neki[i03], "mivel - úgymond - a vízbl húztam ki (t[i03])."
A "Mózes születése" című szöveg mindkét kiegészített változatában az adott szöveg ténylegesen jelen lévő lexikai anyagát csupán olyan információkkal egészítettem ki, amelyek hiánya a szövegből grammatikai ismeretek alapján kikövetkeztethető. Vannak a szövegben azonban olyan hiányok is, amelyek kikövetkeztetéséhez és kiegészítéséhez világra vonatkozó ismeretek szükségesek. Ilyen kiegészítendő hiányokat tartalmazó szöveghelyeknek tekinthetők például a következők:
(Ennek a szövegnek a koreferenciális elemzéséhez lásd PETŐFI "A humán kommunikáció szemiotikai elmélete felé 2" című kötet 3.1. alfejezetét is. Megjelenés alatt.)
1.4. A fentiekben a koreferencialitás elemz megközelítésének (a koreferencialáncok szemléltetésének) háromféle módjára idéztem példákat: az elsben egyetlen koreferencialáncot szemléltettem magában a szövegben, a másodikban négyet, a szövegtl különválasztva felsorolván a koreferenciálisnak tartható elemeket, a harmadikban egyrészt speciális nevekkel, másrészt indexekkel helyettesítve valamennyi referált személyt, tárgyat, eseményt. Ezeknek a példáknak egyike sem tekinthet természetesen tényleges szövegnyelvészeti/szövegtani elemzésnek, mert bellük a teljesség legfontosabb eleme hiányzik: annak vizsgálata, hogy a koreferencialitás felfedéséhez mikor elegendk kizárólag (szöveg)nyelvészeti módszerek és mikor kell más - azaz szövegtani! - módszereket is igénybe venni.
Vizsgáljuk másodikként a szövegmondat-összetevk lineáris elrendezettségének szövegösszefüggés-teremt funkcióit.
PETŐFI 1985-ben (lásd a Bibliográfiai tájékoztató I/B szektorában) - amelybl az alábbi második példát vettem - a jelentés következ három típusa között teszek különbséget:
A koreferencialitás kérdései a szövegvilág (illetleg annak mentális képe) vonatkozásában a referenciális jelentés körébe tartozó kérdések, magának a szövegnek (pontosabban a szöveg fizikai manifesztációjának) vonatkozásában pedig az értelmi jelentés körébe tartozók.
Egy szöveg összefüggésének és jelentésének (alkotói vagy befogadói, de mindkét esetben interpretatív) létrehozásában azonban jelents szerepet játszik a kommunikatív jelentés is. Ennek egyik aspektusáról - a szövegmondat-összetevk lineáris elrendezettségérl - van szó az alábbi példákban. Ezzel az aspektussal kapcsolatban szokás az egyes szövegmondatokon belül téma-réma-, téma-propositum-, vagy topic-comment-relációkról, szövegmondatláncokban pedig tematikus progresszióról beszélni.
2.1. Az ebbe a témakörbe tartozó els példaként lássuk Örkény István "Halhatatlanság" cím egypercese szövegmondatai összetevinek lehetséges lineáris elrendezéseit. (Az elemzés részletes leírásához lásd PETŐFI 1984-et a Bibliográfiai tájékoztató I/B szektorában).
Halhatatlanság
[1.1.]Már nem volt fiatal, de még jól bírta magát; ismerték és félték a nádas lakói, de még azon is túl, közelben-távolban, minden négylábú lény: [1.2.]Látása nem romlott, s ha ezerméteres magasságból kiszemelte zsákmányát, úgy csapott le rá, mint egy kalapács, mely egyetlen ütéssel veri be a szöget.
[2.1.]És így, viruló korában, ereje teljében, két lassú szárnycsapás között egyszer csak megállt a szíve. [2.2.]De nem mertek elbújni sem a nyulak, sem az ürgék, sem a környez falvak baromfiai, mert ott lebegett ezer méter magasban, kiterjesztett szárnyával, fenyeget mozdulatlanságban túlélve a halált még két vagy három percig, míg el nem állt a szél.
A szövegmondatok összetevinek lehetséges lineáris elrendezései például a következ összetevkre bontás alapján vizsgálhatók (az egyes blokkok els - kurzívval szedett - sorai az eredeti elrendezést mutatják):
1.1a
Már nem volt fiatal,
Már fiatal nem volt,
Fiatal már nem volt,
Fiatal nem volt már,
Nem volt fiatal már,
Nem volt már fiatal,
1.1b
de még jól bírta magát;
de még magát jól bírta;
de jól bírta még magát;
de magát jól bírta még;
de jól bírta magát még;
de magát még jól bírta;
1.1c
ismerték és félték a nádas lakói,
ismerték a nádas lakói és félték,
a nádas lakói ismerték és félték,
1.1d
de még azon is túl,
de azon túl is még,
1.1e
közelben távolban, minden négylábú lény:
minden négylábú lény, közelben távolban:
1.1.: 6 x 6 x 3 x 2 x 2 = 432
1.2a
Látása nem romlott,
Nem romlott látása,
1.2b
s ha ezerméteres magasságból kiszemelte zsákmányát,
s ha ezerméteres magasságból zsákmányát kiszemelte,
s ha zsákmányát ezerméteres magasságból kiszemelte,
s ha zsákmányát kiszemelte ezerméteres magasságból,
s ha kiszemelte ezerméteres magasságból zsákmányát,
s ha kiszemelte zsákmányát ezerméteres magasságból,
s ezerméteres magasságból ha kiszemelte zsákmányát,
s ezerméteres magasságból ha zsákmányát kiszemelte,
s zsákmányát ha ezerméteres magasságból kiszemelte,
s zsákmányát ezerméteres magasságból ha kiszemelte,
1.2c
úgy csapott le rá, mint egy kalapács, mely egyetlen ütéssel veri be a szöget.
úgy csapott rá le, mint egy kalapács, mely egyetlen ütéssel veri be a szöget.
úgy csapott le rá, mint egy kalapács, mely a szöget egyetlen ütéssel veri be.
úgy csapott rá le, mint egy kalapács, mely a szöget egyetlen ütéssel veri be.
rá úgy csapott le, mint egy kalapács, mely egyetlen ütéssel veri be a szöget.
rá úgy csapott le, mint egy kalapács, mely a szöget egyetlen ütéssel veri be.
mint egy kalapács, mely egyetlen ütéssel veri be a szöget, úgy csapott le rá.
mint egy kalapács, mely egyetlen ütéssel veri be a szöget, úgy csapott rá le.
mint egy kalapács, mely a szöget egyetlen ütéssel veri be, úgy csapott le rá.
mint egy kalapács, mely a szöget egyetlen ütéssel veri be, úgy csapott rá le.
mint egy kalapács, mely egyetlen ütéssel veri be a szöget, rá úgy csapott le.
mint egy kalapács, mely a szöget egyetlen ütéssel veri be, rá úgy csapott le.
1.2.: 2 x 10 x 12 = 240
2.1.
És így, viruló korában, ereje teljében, két lassú szárnycsapás között egyszer csak megállt a szíve.
És így, viruló korában, ereje teljében, két lassú szárnycsapás között egyszer csak a szíve megállt.
És így, viruló korában, ereje teljében, két lassú szárnycsapás között a szíve egyszer csak megállt.
És így, viruló korában, ereje teljében, egyszer csak két lassú szárnycsapás között megállt a szíve.
És így, viruló korában, ereje teljében, egyszer csak két lassú szárnycsapás között a szíve megállt.
És így, viruló korában, ereje teljében, egyszer csak megállt két lassú szárnycsapás között a szíve.
És így, viruló korában, ereje teljében, egyszer csak megállt a szíve két lassú szárnycsapás között.
És így, viruló korában, ereje teljében, a szíve egyszer csak két lassú szárnycsapás között megállt.
És így, viruló korában, ereje teljében, a szíve egyszer csak megállt két lassú szárnycsapás között.
És két lassú szárnycsapás között így, viruló korában, ereje teljében, egyszer csak megállt a szíve.
És két lassú szárnycsapás között így, viruló korában, ereje teljében, egyszer csak a szíve megállt.
És két lassú szárnycsapás között így, viruló korában, ereje teljében, a szíve egyszer csak megállt.
És egyszer csak így, viruló korában, ereje teljében, két lassú szárnycsapás között megállt a szíve.
És egyszer csak így, viruló korában, ereje teljében, két lassú szárnycsapás között a szíve megállt.
És egyszer csak így, viruló korában, ereje teljében, a szíve két lassú szárnycsapás között megállt.
És egyszer csak így, viruló korában, ereje teljében, a szíve megállt két lassú szárnycsapás között.
És egyszer csak így, viruló korában, ereje teljében, megállt két lassú szárnycsapás között a szíve.
És egyszer csak így, viruló korában, ereje teljében, megállt a szíve két lassú szárnycsapás között.
És egyszer csak két lassú szárnycsapás között így, viruló korában, ereje teljében, megállt a szíve.
És egyszer csak így, viruló korában, ereje teljében, két lassú szárnycsapás között a szíve megállt.
És két lassú szárnycsapás között egyszer csak így, viruló korában, ereje teljében, megállt a szíve.
És két lassú szárnycsapás között így, viruló korában, ereje teljében, egyszer csak a szíve megállt.
2.1.: 22
2.2a
De nem mertek elbújni sem a nyulak, sem az ürgék, sem a környez falvak baromfiai,
De nem mertek elbújni sem az ürgék, sem a nyulak, sem a környez falvak baromfiai,
De nem mertek elbújni sem a környez falvak baromfiai, sem a nyulak, sem az ürgék,
De nem mertek elbújni sem a környez falvak baromfiai, sem az ürgék, sem a nyulak,
De nem mertek sem a nyulak elbújni, sem az ürgék, sem a környez falvak baromfiai,
De nem mertek sem az ürgék elbújni, sem a nyulak, sem a környez falvak baromfiai,
De nem mertek sem a környez falvak baromfiai elbújni, sem a nyulak, sem az ürgék,
De nem mertek sem a környez falvak baromfiai elbújni, sem az ürgék, sem a nyulak,
De nem mertek sem a nyulak, sem az ürgék elbújni, sem a környez falvak baromfiai,
De nem mertek sem az ürgék, sem a nyulak elbújni, sem a környez falvak baromfiai,
De nem mertek sem a nyulak, sem az ürgék, sem a környez falvak baromfiai elbújni,
De nem mertek sem az ürgék, sem a nyulak, sem a környez falvak baromfiai elbújni,
De nem mertek sem a környez falvak baromfiai, sem a nyulak, sem az ürgék elbújni,
De nem mertek sem a környez falvak baromfiai, sem az ürgék, sem a nyulak elbújni,
De elbújni sem a nyulak, sem az ürgék, sem a környez falvak baromfiai nem mertek,
De elbújni sem az ürgék, sem a nyulak, sem a környez falvak baromfiai nem mertek,
De elbújni sem a környez falvak baromfiai, sem a nyulak, sem az ürgék nem mertek,
De elbújni sem a környez falvak baromfiai, sem az ürgék, sem a nyulak nem mertek,
De elbújni sem a nyulak, sem az ürgék nem mertek, sem a környez falvak baromfiai,
De elbújni sem az ürgék, sem a nyulak nem mertek, sem a környez falvak baromfiai,
De elbújni sem a nyulak nem mertek, sem az ürgék, sem a környez falvak baromfiai,
De elbújni sem az ürgék nem mertek, sem a nyulak, sem a környez falvak baromfiai,
De elbújni sem a környez falvak baromfiai nem mertek, sem a nyulak, sem az ürgék,
De elbújni sem a környez falvak baromfiai nem mertek, sem az ürgék, sem a nyulak,
De elbújni nem mertek sem a nyulak, sem az ürgék, sem a környez falvak baromfiai,
De elbújni nem mertek sem az ürgék, sem a nyulak, sem a környez falvak baromfiai,
De elbújni nem mertek sem a környez falvak baromfiai, sem a nyulak, sem az ürgék,
De elbújni nem mertek sem a környez falvak baromfiai, sem az ürgék, sem a nyulak,
De sem a nyulak, sem az ürgék, sem a környez falvak baromfiai nem mertek elbújni,
De sem az ürgék, sem a nyulak, sem a környez falvak baromfiai nem mertek elbújni,
De sem a környez falvak baromfiai, sem a nyulak, sem az ürgék nem mertek elbújni,
De sem a környez falvak baromfiai, sem az ürgék, sem a nyulak nem mertek elbújni,
2.2b
mert ott lebegett ezer méter magasban, kiterjesztett szárnyával,
mert ott lebegett kiterjesztett szárnyával, ezer méter magasban,
mert ezer méter magasban ott lebegett, kiterjesztett szárnyával,
mert ezer méter magasban, kiterjesztett szárnyával ott lebegett,
mert kiterjesztett szárnyával ott lebegett, ezer méter magasban,
mert kiterjesztett szárnyával, ezer méter magasban ott lebegett,
mert ott lebegett ezer méter magasban, kiterjesztett szárnyával,
mert ott lebegett kiterjesztett szárnyával, ezer méter magasban,
mert ott lebegett ezer méter magasban , kiterjesztett szárnyával,
mert ott lebegett ezer méter magasban, kiterjesztett szárnyával ,
mert ott lebegett kiterjesztett szárnyával , ezer méter magasban,
mert ott lebegett kiterjesztett szárnyával, ezer méter magasban ,
mert ezer méter magasban ott lebegett, kiterjesztett szárnyával,
mert ezer méter magasban kiterjesztett szárnyával ott lebegett,
mert ezer méter magasban ott lebegett , kiterjesztett szárnyával,
mert ezer méter magasban ott lebegett, kiterjesztett szárnyával ,
mert ezer méter magasban, kiterjesztett szárnyával ott lebegett,
mert ezer méter magasban, kiterjesztett szárnyával ott lebegett ,
mert kiterjesztett szárnyával ott lebegett, ezer méter magasban,
mert kiterjesztett szárnyával ezer méter magasban ott lebegett,
mert kiterjesztett szárnyával ott lebegett , ezer méter magasban,
mert kiterjesztett szárnyával ott lebegett, ezer méter magasban ,
mert kiterjesztett szárnyával, ezer méter magasban ott lebegett,
mert kiterjesztett szárnyával, ott lebegett ezer méter magasban,
2.2c
fenyeget mozdulatlanságban túlélve a halált még két vagy három percig,
fenyeget mozdulatlanságban túlélve még két vagy három percig a halált,
fenyeget mozdulatlanságban a halált túlélve még két vagy három percig,
fenyeget mozdulatlanságban a halált még két vagy három percig túlélve,
fenyeget mozdulatlanságban még két vagy három percig túlélve a halált,
fenyeget mozdulatlanságban még két vagy három percig a halált túlélve,
túlélve fenyeget mozdulatlanságban a halált még két vagy három percig,
túlélve fenyeget mozdulatlanságban még két vagy három percig a halált,
túlélve a halált fenyeget mozdulatlanságban még két vagy három percig,
túlélve a halált még két vagy három percig fenyeget mozdulatlanságban,
túlélve még két vagy három percig fenyeget mozdulatlanságban a halált,
túlélve még két vagy három percig a halált fenyeget mozdulatlanságban,
a halált fenyeget mozdulatlanságban túlélve még két vagy három percig,
a halált fenyeget mozdulatlanságban még két vagy három percig túlélve,
a halált még két vagy három percig fenyeget mozdulatlanságban túlélve,
a halált még két vagy három percig túlélve fenyeget mozdulatlanságban,
a halált túlélve még két vagy három percig fenyeget mozdulatlanságban,
a halált túlélve fenyeget mozdulatlanságban még két vagy három percig,
még két vagy három percig fenyeget mozdulatlanságban túlélve a halált,
még két vagy három percig fenyeget mozdulatlanságban a halált túlélve,
még két vagy három percig túlélve fenyeget mozdulatlanságban a halált,
még két vagy három percig túlélve a halált fenyeget mozdulatlanságban,
még két vagy három percig a halált fenyeget mozdulatlanságban túlélve,
még két vagy három percig a halált túlélve fenyeget mozdulatlanságban,
2.2d
míg el nem állt a szél.
míg a szél el nem állt.
a szél míg el nem állt.
2.2.: 32 x 24 x 24 x 3 = 55 296
A "Halhatatlanság" szövegmondatainak és ezek elemi összetevinek lineáris átrendezésénél csak olyan variánsokat vettem figyelembe, amelyeket intuitíve, minden latolgatás nékül ténylegesen lehetséges variánsoknak tartok, s azt hiszem, azoknak tartaná bárki más is.
A variánsok száma így is hihetelenül nagy:
az első bekezdés első szövegmondata esetében: 432, második szövegmondata esetében: 240; a második bekezdés első szövegmondata esetében: 22, második szövegmondata esetében: 55 296.
A variánsok száma az egyes bekezdésekre vonatkozóan ennek alapján a következ:
az első bekezdés variánsainak a száma: 432 × 240 = 103 680, a második bekezdés variánsainak a 22 × 55 296 = 1 216 száma: 512.
Minthogy a két bekezdés nem cserélhet fel egymással, a teljes szöveg variánsainak a száma - a fenti számadatokra támaszkodva - több mint 126 milliárd! Ezt a számot itt nem kívánom kommentálni. Hogy a különféle elrendezési lehetségeket hogy lehet (hogyan kell!) a szövegmondat-összetevk sorrendjének elemzése során figyelembe venni, további kutatás tárgyát kell képezze.
2.2. A második példával - Kosztolányi "Akarsz-e játszani" cím verse parciális elemzésével - azt kívánom érzékeltetni, hogy egy költeményben hányféleképpen és hogyan rendezhetk át az egyes sorok elemei a rímszavak változatlanul hagyása mellett. Nem sorolok fel itt sem valamennyi kombinatorikusan (és a grammatikai jólformáltság szemponjából) lehetséges variánst, csupán azokat, amelyek intuitíve ritmikailag elfogadható sorként állhatnának a vers valamely kommunikatív változatában. Az elfogadhatósággal kapcsolatban csupán a következket kívánom megjegyezni: Versolvasói tapasztalatunk arra ösztönöz, hogy ha egy versben egy, a többitl valamilyen szempontból eltér sort találunk, megpróbáljunk annak - feltételezésünk szerint magától a költtl szándékolt - funkciót tulajdonítani. Ezt nem szabad szem ell tévesztenünk, ha megpróbálunk az alábbi lista alapján az adott vershez kommunikatív variánsokat létrehozni. (A részletes elemzéshez lásd PETŐFI 1985-öt a Bibliográfiai tájékoztató I/B szektorában).
Akarsz-e játszani?
(Az elemzett költemény kommunikatív - poetikai - sorvariánsainak listája)
1. A játszótársam, mondd, akarsz-e lenni,
Mondd, a játszótársam, akarsz-e lenni,
Mondd, akarsz-e a játszótársam lenni,
Akarsz-e, mondd, a játszótársam lenni,
2. Akarsz-e mindig, mindig játszani,
Mindig, akarsz-e mindig játszani,
Mindig, mindig akarsz-e játszani,
3. Akarsz-e együtt a sötétbe menni,
Együtt akarsz-e a sötétbe menni,
Együtt a sötétbe akarsz-e menni,
A sötétbe együtt akarsz-e menni,
4. Gyerekszívvel fontosnak látszani,
Fontosnak gyerekszívvel látszani,
5. Nagykomolyan az asztalfre ülni,
Az asztalfre nagykomolyan ülni,
6. Borból, vízbl mértékkel tölteni,
Mértékkel borból, vízbl tölteni,
Vízbl, borból mértékkel tölteni,
Mértékkel vízbl, borból tölteni,
7. Gyöngyöt dobálni, semminek örülni,
Dobálni gyöngyöt, semminek örülni,
8. Sóhajtva rossz ruhákat ölteni?
Rossz ruhákat sóhajtva ölteni? [3
072]
9. Akarsz-e játszani mindent, mi élet,
Akarsz-e mindent játszani, mi élet,
Játszani akarsz-e mindent, mi élet,
Játszani mindent akarsz-e, mi élet,
Mindent akarsz-e játszani, mi élet,
Mindent játszani akarsz-e, mi élet,
10. Havas telet és hosszú-hosszú szt,
11. Lehet-e némán téát inni véled,
Lehet-e téát némán inni véled,
Lehet-e inni téát némán véled,
Lehet-e inni némán téát véled,
Némán téát lehet-e inni véled,
Némán téát inni lehet-e véled,
Téát némán lehet-e inni véled,
Téát némán inni lehet-e véled,
Inni némán lehet-e téát véled,
Inni téát lehet-e némán véled,
12. Rubin-téát és sárga páragzt? [60]
13. Akarsz-e teljes, tiszta szívvel élni,
Teljes, tiszta szívvel akarsz-e élni,
14. Hallgatni hosszan, néha-néha félni,
Hosszan hallgatni, néha-néha félni,
15. Hogy a körúton járkál a november,
16. Ez utcasepr, szegény, beteg ember,
17. Ki fütyürész az ablakunk alatt? [4]
18. Akarsz játszani kígyót, madarat,
Játszani akarsz kígyót, madarat,
19. Hosszú utazást, vonatot, hajót,
Vonatot, hosszú utazást, hajót,
20. Karácsonyt, álmot, mindenféle jót?
Álmot, karácsonyt, mindenféle [8]
jót?
21. Akarsz játszani boldog szerett,
Játszani akarsz boldog szerett,
22. Színlelni sírást, cifra temett?
Sírást színlelni, cifra temett? [4]
23. Akarsz-e élni, élni mindörökkön,
Élni, akarsz-e élni mindörökkön,
Élni, élni akarsz-e mindörökkön,
24. Játékban élni, amely valóra vált?
Élni játékban, amely valóra [6]
vált?
25. Virágok közt feküdni lenn a földön,
Feküdni virágok közt lenn a földön,
26. S akarsz, akarsz-e játszani [2]
halált?
Ha az egyes tömbökhöz rendelt számokat (amelyek a szóban forgó tömbhöz tartozó variánsok számát jelölik) összeszorozzuk, azt kapjuk, hogy e lista alapján az elemzett vershez 3 072 x 60 x 4 x 8 x 4 x 6 x 2, azaz 283 115 520 kommunikatív variánst lehet alkotni. Ez a szám azonban a lehetséges kommunikatív variánsoknak még nem a végleges száma. Ennek megállapításához először vizsgálni kellene, hogy a fentiekben felsoroltakon kívül vannak-e más elfogadható sorvariánsok is, valamint valamennyi permutációs sorvariáns valamennyi (az adott kontextusban elfogadható) prozódiai variánsát is figyelembe kellene venni.
A kommunikatív variánsoknak az elemzése - ha ez az elemzés az egész szövegre kiterjeden egyáltalán értelmesen elvégezhet - nemcsak a kommunikatív jelentés, hanem a ritmikai szerkezet és a stílus elemzése szempontjából is releváns.
2.3. Idézni kívánok végül egy olyan elemzést, amelyben egy olasz versmondatnak, valamint e versmondat - összetevit tekintve - szintaktikailag-szemantikailag szövegh angol és magyar fordításának lehetséges kommunikatív sorvariánsait hasonlítottam össze. (Lásd PETŐFI 1994b-t a Bibliográfiai tájékoztató I/B szektorában).
A szóban forgó versmondat Giacomo Leopardi "L'Infinito" cím költeménye els szövegmondatának els önálló összetevje. Mind az olasz ("o") szöveget, mind négy angol ("a") fordítását, a "L'Infinito nel mondo 2" (Centro Nazionale di Studi Leopardiani in Recanati, Recanati, 1988) alapján idézem, kurziválva azokban a vizsgálandó versmondatot; a szóban forgó sor szövegh magyar ("m") fordítása nem mfordításból származik.
o: "Sempre caro mi fu quest'ermo colle,
E questa siepe, che da tante parte
De l'ultimo orizzonte il guardo esclude."
a/1: "This lonely hill to me was ever dear,
This hedge, which shuts from view so large a part
Of the remote horizon. [As I sit.]"
a/2: "Always dear to me was this lonely hill and this
hedge that from
so great a space of the horizon shuts off my sight.
[...]"
a/3: "Dear to me always was this lonely hill,
And this hedge that excludes so large a part
Of the ultimate horizon from my view."
a/4: "This lonely hill was always dear to me,
And this hedgerow, that hides so large a part
Of the far sky-line from my view. [Sitting and
gazing.]"
m: mindig kedves volt nekem e magányos domb
Az említett kötetben összesen kilenc angol fordítás található. Azért választottam ezek közül a fenti négyet, mert azokban az elemzend versmondat lexikai anyaga megegyezik, s ezáltal jó alkalmat nyújtanak az összetevk sorrendjének vizsgálatára. A többi öt angol fordításban a szóban forgó versmondat angol megfelelje a következ:
"Dear ever to may heart that lonely hill / Hath been";
"This hidden knoll has been always dear to me";
"This lonely hill has always been so dear / To me";
"They were always friends, this hill where no one comes";
"I ALWAYS loved this solitary hill".
A 2. táblázatban a szóban forgó versmondat összetevinek valamennyi matematikailag lehetséges permutációját felsorolom, megjelölve, hogy azok melyike tekinthet szisztemikusnak (az adott nyelv rendszerében megengedettnek) az olasz és a magyar nyelvben, valamint, hogy melyike fordul el a négy angol fordításban.
1 o m a 2 o m a 3 o m a 4 o m a 5 o m a
01 + + + 01 + + 01 + 01 01 + +
mknve kmnve nmkve vmkne emknv
02 + 02 + 02 + 02 02 + +
mknev kmnev nmkev vmken emkvn
03 + 03 03 03 03 + +
mkven kmven nmvek vmnek emnvk
04 + + 04 + 04 04 04
mkvne kmvne nmvke vmnke emnkv
05 + + 05 + + 05 05 05
mkenv kmenv nmekv nmekv emvkn
06 + 06 + + 06 + 06 06 +
mkevn kmevn nmevk vmenk emvnk
07 07 + 07 07 07 + +
mnkve knmve knmve vkmne ekmnv
08 + 08 + 08 + 08 08 +
mnkev knmev nkmve vkmen ekmvn
09 + + 09 + + 09 + 09 09
mnvke knvme nkvme vknme eknmv
10 + + 10 + 10 + 10 10 + +
mnvek knvem nkvem vknem eknvm
11 11 11 11 11 +
mnekv knemv nkemv vkemn ekvmn
12 + 12 + 12 + 12 12 +
mnevk knevm nkevm vkenm ekvnm
13 13 + 13 + + 13 + 13 +
mvkne kvmne nvmke vnmke enmkv
14 14 + 14 + + 14 + 14
mvken kvmen nvmek vnmek enmvk
15 + 15 + + 15 + + 15 + 15
mvnke kvnme nvkme vnkme enkmv
16 + 16 + + 16 + + 16 + 16 +
mvnek kvnem nvkem vnkem enkvm
17 17 + 17 + + 17 + 17 + + +
mvekn kvemn nvemk vnemk envmk
18 18 + 18 + + 18 + 18 + +
mvenk kvenm nvekm vnekm envkm
19 + + 19 + + 19 + 19 19 + +
meknv kemnv nemkv vemkn evmkn
20 + 20 + 20 20 20 +
mekvn kemvn nemvk vemnk evmnk
21 21 21 21 21 +
menkv kenmv nekmv vekmn evkmn
22 + + 22 + + 22 + 22 22 +
menvk kenvm nekvm veknm evknm
23 + 23 + 23 + 23 23 + +
mevkn kevmn nevmk venmk evnmk
24 + + 24 + + 24 + 24 24 +
mevnk kevnm nevmk venkm evnkm
2. táblázat
A permutációk megalkotásánál a magyar változat összetevinek els betűit használtam fel; ezek az összetevk a következ olasz, illetleg angol nyelv összetevknek felelnek meg:
m: mindig sempre always/ever k: kedves caro dear n: nekem mi to me v: volt fu was e: e magányos domb quest'ermo colle this lonely hill
Az informátorok véleménye szerint szisztemikusnak tekinthet magyar ("m") és olasz ("o") sorrendeket, illetleg a kontextuálisan adott angol ("a") sorrendet a megfelel oszlopban a permutáció elé helyezett "+" szimbólum jelöli.
2.4. A fentiekben a szövegmondatok összetevi kombinatorikusan és ténylegesen lehetséges sorrendjeinek parciális elemz megközelítésére és szemléltetésére idéztem példákat. Ezekre a példákra vonatkozóan is áll, hogy egyikük sem tekinthet tényleges szövegnyelvészeti/szövegtani elemzésnek, mert bellük az elemzés legfontosabb eleme hiányzik: annak vizsgálata, hogy az adott sorrend ko-, illetleg kontextuális jellegének felfedéséhez mikor elegendk kizárólag (szöveg)nyelvészeti módszerek és mikor kell más - azaz szövegtani! - módszereket is igénybe venni.
A szövegvizsgálat során az adott szöveg elemzésének analitikus és kreatív megközelítése között teszünk különbséget:
Az összetevk szisztemikusan lehetséges (az adott nyelv rendszerében megengedett) sorrendjeinek és kontextuális (egy-egy adott szövegben ténylegesen adott) sorrendjének analitikus megközelítésénél a következket kell vizsgálnunk:
A koreferencialitás elemzésének kreatív megközelítésére itt figyelembe veend kreatív gyakorlatokat eddig még nem végeztünk.
A szövegmondat-összetevk sorrendje elemzésének
az eredeti szövegbl kiinduló kreatív megközelítésére gyakorlatleírások találhatók többek között BENKES-PETŐFI 1996-ban.