1. Az 1. fejezetben a szövegkutatás diszciplínakörnyezetét vázoltam, globálisan utalva mindazokra a tudományágakra és alkalmazási területekre, amelyekkel a szövegkutatás közvetlen vagy közvetett módon kapcsolatban áll. Jóllehet a diszciplínakörnyezetet mutató ábrában a szövegtan foglalja el a központi helyet, az ábra könnyen átrendezhet lenne oly módon, hogy a középs szektor középs oszlopa a (szöveg)nyelvészet oszlopa legyen.
Ez az ábra azonban semilyen információt nem szolgáltat sem a szövegtan és a szövegnyelvészet, sem a szövegtan/szövegnyelvészet és a diszciplínakörnyezet különféle tudományágai (alkalmazási területei) között fennálló (illetleg létrehozható/létrehozandó) kapcsolatok jellegérl. Ezeknek a kapcsolatoknak a feltárásához kiindulópontként azt kell (a jelenlegi tudásszintnek megfelelen újból!) célirányosan áttekinteni, hogy mit találhatunk rájuk vonatkozóan az eddigi magyar és idegen nyelv szakirodalomban.
A szakirodalom áttekintéséhez természetesen mindenekeltt egy kellen informatív szisztematikus szövegtani bibliográfiára van szükség. Bár nem explicit diszciplínakörnyezetre vonatkoztatva, de ilyen tájékoztató bibliográfia összeállítására tettem kísérletet PETÕFI 1986-ban. A "kellen informativitás" természetesen megkívánja, hogy ahhoz hozzávegyünk valamennyi létez szövegtani szakbibliográfiát, illetleg, hogy egy a kiindulás céljára összeállított alapbibliográfiát folyamatosan kiegészítsünk. (E kiegészítéshez nagy segítséget nyújtanak a szövegkutatással foglalkozó különféle nyelveken megjelen szakfolyóiratok és sorozatok, így a Szemiotikai szövegtan kötetei is.)
Az alábbiakban néhány (zömmel a PETÕFI 1986-ból idézett) idegen nyelv monografikus m említése révén azt szeretném érzékeltetni, hogy milyen típusú publikációk felvételét tartom szükségesnek abba a bizonyos szisztematikus szövegtani bibliográfiába, valamint néhány szempontra utalva azt, hogy milyennek a szakirodalom célirányos feldolgozását. (A magyar nyelv szakirodalomhoz lásd a Szemiotikai szövegtan eddigi köteteit, s különösen a 2. és 3. kötetet, amelyek a magyar szövegkutatás addigi irodalmát terjedelmes - két részbl álló - írásban tekintik át.)
2. A szisztematikus szövegtani bibliográfia összeállításához a diszciplínakörnyezetet tartom megfelel tematikus tájékozódási keretnek. Ezt a keretet alapul véve a következ típusú mvek felvételére (majd feldolgozására) gondolhatunk:
Szövegtan:
BEZMENOVA, N. A. (ed.), 1978,
Problemy teorii teksta (Moskva).
BIASCI, C.-J. FRITSCHE (eds.), 1978,
Texttheorie und Textrepräsentation. Theoretische Grundlagen der kanonischen sinn-semantischen Repräsentation von Texten (Hamburg, Buske).
BREUER, D., 1974,
Einführung in die pragmatische Texttheorie (München, Fink).
BROWN, G.-G. YULE, 1983,
Discourse Analysis (Cambridge, CUP).
COULTHARD, M., 1977,
An Introduction to Discourse Analysis (London, Longman).
van DIJK, T. A. (ed.), 1985,
Handbook of Discourse Analysis, Vol. 1-4 (London, Academic Press).
KLEIN, W. (ed.), 1977,
Methoden der Textanalyse (Heidelberg, Quelle & Meyer).
LAFONT, R.-FR. GARDES-MADRAY, 1976,
Introduction $ l'analyse textuelle (Paris, Larousse).
LUNDQUIST, L., 1983,
L'analyse textuelle, Méthode, exercices (Paris, CEDIC).
PETÕFI, S. J. (ed.), 1986,
Text and Discourse Constitution. Empirical Aspects, Theotretical Approaches (Berlin-New York, W. de Gruyter).
VAN DE VELDE, R., 1984,
Prolegomena to Inferential Discourse Processing (Amsterdam, Benjamins).
VIOLI, P.-G. MANETTI, 1979,
L'Analisi del Discorso (Farigliano, L'Espresso).
WAWRZYNIAK, Z., 1980,
Einführung in die Textwissenschaft. Probleme der Textbildung im Deutschen (Warszawa, PWN).
Szövegnyelvészet:
de BEAUGRANDE, R.-A.-W. U. DRESSLER, 1981,
Introduction to Text Linguistics (London, Longman).
COMBETTES, B., 1975,
Pour une linguistique textuelle (Nancy, Académie de Nancy-Metz).
COSERIU, E., 1980,
Textlinguistik. Eine Einführung (Tübingen, Narr).
DRESSLER, W. (ed.), 1978,
Current Trends in Textlinguistics (Berlin-New York, W. de Gruyter)
GÜLICH, E.-W. RAIBLE, 1977,
Linguistische Textmodelle. Grundlagen und Möglichkeiten (München, Fink).
GÜLICH, E.-W. HEGER-W. RAIBLE, 1974,
Linguistische Textanalyse. Überlegungen zur Gliederung von Texten (Hamburg, Buske).
JELITTE, H. (ed.), 1976,
Sowjetrussische Textlinguistik I: Themen und Methoden, II: Übersetzte Originalbeiträge (Frankfurt-Bern, Lang).
KALVERKÄMPER, H., 1981,
Orientierung zur Textlinguistik (Tübingen, Niemeyer).
MOSER, H. et alii (eds.), 1975,
Linguistische Probleme der Textanalyse (Düsseldorf, Schwann).
NIKOLAEVA, T. M. (ed.), 1978,
Lingvistika teksta (Moskva, Progress).
PETÕFI, S. J. (ed.), 1979,
Text vs Sentence. Basic Questions of Text Linguistics, 2 vols. (Hamburg, Buske).
PETÕFI, S. J. (ed.), 1981,
Text vs Sentence, Continued (Hamburg, Buske).
SOWINSKI, B., 1983,
Textlinguistik. Eine Einführung (Stuttgart, Kohlhammer).
Szöveggrammatika:
DANES, F.-D. VIEHWEGER (eds.), 1976,
Probleme der Textgrammatik (Berlin, Akademie Verlag).
DANES, F.-D. VIEHWEGER (eds.), 1977,
Probleme der Textgrammatik II (Berlin, Akademie Verlag).
van DIJK, T. A.-J. S. PETÕFI (eds.), 1977,
Grammars and Descriptions (Studies in Text Theory and Text Analysis) (Berlin-New York, W. de Gruyter).
FERRARA, A., 1976,
Grammatica del testo: Semantica e pragmatica (Palermo, STASS).
GIBBON, D.-H. RICHTER (eds.), 1984,
Intonation, Accent und Rhythm. Studies in Discourse Phonology (Berlin-New York, W. de Gruyter).
HOEY, M., 1983,
On the Surface of Discourse (London, George Allen & Unwin).
KOCH, W., 1971,
Textologie des Englischen. Versuch einer einheitlichen Beschreibung der englischen Grammatik und englischer Texte (München, Fink).
MEL'CUK, I. A., 1974,
Opyt teorii lingvisticeskix modelej "smysl tekst". Semantika, sintaksis (Moskva, Nauka).
METZELTIN, M.-H. JAKSCHE, 1983,
Textsemantik. Ein Modell zur Analyse von Texten. (Tübingen, Narr).
MOSKAL'SKAJA, O. I., 1981,
Grammatika teksta (Moskva, Vyssaja skola).
PETÕFI, J. S.-H. RIESER (eds.), 1973,
Studies in Text Grammar (Dordrecht, Reidel).
RIGAU I OLIVER, G., 1981,
Gram$tica del discurs (Bellaterra, Universitat Autònoma Barcelona).
RONAT, M. (ed.), 1979,
Grammaire de phrase et grammaire de discours [=Langue Francaise, 44].
SCHECKER, M.-P. WUNDERLI (eds.), 1975,
Textgrammatik: Beiträge zum Problem der Textualität (Tübingen, Niemeyer).
WEINRICH, H., 1976,
Textgrammatik der französischen Sprache (Stuttgart, Klett).
WERLICH, E., 1976,
A Text Grammar of English (Heidelberg, Quelle & Meyer).
Konnexitás kohézió koherencia (koreferencialitás):
(Ennek a tematikának igen kiterjedt az irodalma, itt csupán néhány önálló monográfiát említek.)
van DIJK, T. A., 1979,
Macro-Structures (Hillsdale, N. J., Erlbaum).
FOSSESTOL, B., 1983,
Bindingsverket i tekster (Oslo, Universitetsførlaget).
GARAVELLI MORTARA, B., 1979,
Il filo del discorso (Torino, G. Giappichelli).
GÜLICH, E.-K. HEGER-W. RAIBLE, 1974,
Linguistische Textanalyse. Überlegungen zur Glliederung von Texten (Hamburg, Buske).
HALLIDAY, M. A. K.-R. HASAN, 1976,
Cohesion in English (London, Longman).
HARWEG, R., 1968,
Pronomina und Textkonstitution (München, Fink).
JELITTE, H., 1978,
Formen der Textkohärenz im Russischen (Grossen-Linden, Hoffmann).
LUNDQUIST, L., 1980,
La cohérence textuelle: sytaxe, sémantique, pragmatique (Kobenhavn, Nyt Nordisk Forlag).
LUTZ, L., 1981,
Zum Thema "Thema". Einführung in die Thema-RhemaTheorie (Hamburg, Hamburger Buchagentur).
PRIETO, A., 1980,
Coherencia y relevancia textual (Madrid, Alhambra).
WERTH, P., 1984,
Focus, Coherence and Emphasis (London, Croom Helm).
de BEAUGRANDE, R.-A., 1980,
Text, Discourse, and Process. Toward a Multidisciplinary Science of Texts (Norwood, N. J., Ablex).
van DIJK, T. A., 1980,
Textwissenschaft. Eine interdisciplinäre Einführung (München, dtv).
ECO, U., 1976,
The Role of the Reader. Explorations in the Semiotics of Texts (Bloomington, Indiana, IUP).
GREIMAS, A. J., 1976,
Maupassant. La sémiotique du texte: exercices pratique (Paris, Seuil).
GROSSE, E. U., 1976,
Text und Kommunikation. Eine linguistische Einführung in die Funktion der Texte (Stuttgart etc., Kohlhammer).
GROUPE D'ENTREVERNES, 1979,
Analyse sémiotique des textes. Introduction, Théorie, Pratique (Lyon, Presses universitaires).
JOHNSON-LAIRD, P. N., 1983,
Mental Models. Towards a Cognitive Science of Language Inferences and Consciousness (Cambridge, CUP).
KUMMER, W., 1975,
Grundlagen der Texttheorie. Zur handlungstheoretischen Begründung einer materialistischen Sprachwissenschaft (Reibek bei Hamburg, Rowohlt).
LOZANO, J.-C. PEÑA-MARÍN-G. ABRIL, 1982,
Análisis del discurso. Hacia una semiótica de la interacción textual (Madrid, Ediciones Cátedra).
METZING, D. (ed.), 1981,
Frame Conceptions and Text Understanding (Berlin-New York, W. de Gruyter).
PETÕFI, J. S.-H. RIESER, 1974,
Probleme der modelltheoretischen Interpretation von Texten (Hamburg, Buske).
RICKHEIT, G.-M. BOCK (eds.), 1983,
Psycholinguistic Studies in Language Processing (Berlin-New York, W. de Gruyter).
ROLLINGER, C.-R. (ed.), 1984,
Probleme des (Text-)Verstehens. Ansätze der Künstlichen Intelligenz (Tübingen, Niemeyer).
SCHMIDT, S. J., 1976,
Texttheorie. Probleme einer Linguistik der sprachlichen Kommunikation (München, Fink).
SEGRE, C., 1979,
Semiotica filologica. Testo e modelli culturali (Torino, Einaudi).
VÖLZING, P.-L., 1979,
Text und Handlung. Zur handlungstheoretischen Basis einer Textwissenschaft (Frankfurt, Lang).
BARSCH, A., 1981,
Die logische Struktur linguistischer Poetiken. Vergleichende Untersuchungen auf dem Grenzgebiet zwischen Linguistik und Literaturwissenschaft (Berlin, Einhorn).
van DIJK, T. A., 1972,
Some Aspects of Text Grammars. A Study in Theoretical Linguistics and Poetics (The Hague, Mouton).
van GOBYN, L., 1984,
Textsorten. Ein Methodenvergleich, illustriert an einem Märchen (Brüssel, AWLSK).
GÜLICH, E.-W. RAIBLE (eds.), 1972,
Textsorten. Differenzierungskriterien aus linguistischer Sicht (Frankfurt/M, Athenäum).
HAUBRICHS, W. (ed.), 1976,
Erzählforschung I. Theorien, Modelle und Methoden der Narrativik. Mit einer Auswahlbibliographie zur Erzählforschung (Göttingen, Vandenhoeck & Ruprecht).
MAYENOWA, M. R. (ed.), 1978,
Tekst. Jezyk.Poetyka (Wroclaw, Ossolineum).
PLETT, H. F., 1975,
Textwissenschaft und Textanalyse. Semiotik, Linguistik, Rhetorik (Heidelberg, Quelle & Meyer).
PLETT, H. F. (ed.), 1977,
Rhetorik. Kritische Positionen zum Stand der Forschung (München, Fink).
SPILLNER, B., 1974,
Linguistik und Literaturwissenschaft: Stilforschung, Rhetorik, Textlinguistik (Stuttgart, Kohlhammer).
Ezt a tematikus egységet itt csupán a címével kívánom jelezni. Mind a köznapi, mind az irodalmi, mind a szaknyelvi kommunikáció körében a szövegnyelvészet és a szövegtan alkalmazására számos lehetség kínálkozik; pontosabban talán úgy kellene mondanunk, hogy a humán kommunikáció elemzése és leírása szükségképpen feltételezi szövegnyelvészeti-szövegtani eszközök és módszerek felhasználását.
Természetesen az ebbe a témakörbe tartozó mvek közül is vizsgálni kell az egyes alkalmazási területekre legjellemzbbeket.
3. Ami a szakirodalom célirányos feldolgozását illeti, ahhoz itt csak két megjegyzést kívánok fzni:
Ezeknek a (minimális) feltételeknek a kielégítését elengedhetetlennek tartom ahhoz, hogy egymással eredményes (poliglott) eszmecserét folytathassunk. Természetesen egy akármilyen minimális jelleg közös alap megteremtése maga is eszmecserét kíván. Többek között ennek fórumául is kíván szolgálni ez a sorozat.