1.
A szövegkutatás diszciplínakörnyezete
Szövegnyelvészet és szövegtan a szövegkutatásban

1. A szövegek nyelvészeti indíttatású kutatásával foglalkozó tudományágak megnevezésére a szakirodalom sokféle elnevezést használ - lásd például: szövegtan, szövegelmélet, szövegnyelvészet, szöveggrammatika stb. - nem egyszer azonos értelemben. Én a továbbiakban a szövegnyelvészet és a szövegtan szakkifejezéseket fogom alkalmazni éspedig egymástól különböz tudományágakat jelölve velük.

Ahhoz, hogy a szövegnyelvészet és szövegtan "tudományági helyét" meghatározhassuk, a maga egészében kell szemügyre vennünk azt a diszciplínakörnyezetet, amelyben a szövegekkel foglalkozó különféle tudományágak elhelyezhetk. Ezt a diszciplínakörnyezetet az 1. ábra szemlélteti. (Az itt közölt ábrának eddigi publikációimban különféle változatai találhatók; az egyes változatok a tudományági kapcsolatokban szerepl tudományágakat minden esetben a szóban forgó publikáció célkitzésével összhangban értelmezik szkebben vagy tágabban.)

Az 1. ábrában felsorolt tudományágak és alkalmazási területek kapcsolatrendszerének mélyebb megvilágításához célszer ezt a (függleges és vízszintes szektorokra osztott) síkbeli ábrát két hengerpalástként elképzelni, melyek közül

• az els (amelyet az ábra függleges tengelye körül hozhatunk létre) a szövegtan társtudományai, a szövegtan és a nyelvészet szektorának páronkénti kölcsönös érintkezését mutatja,
• a második (amelyet az ábra vízszintes tengelye körül hozhatunk létre) az alkalmazási területek, a szövegtan társtudományai, szövegtan, nyelvészet és az interdiszciplináris alapozás tudományágai szektorok páronkénti kölcsönös érintkezését.

Ezekbl a hengerpalástokból azután a legkülönfélébb síkbeli ábrákat hozhatjuk létre ismét, változtatgatva a középs szektort és/vagy az 1. ábrában látható középs szektor középs oszlopát.

A diszciplínakörnyezet hengerpalástjai azt tükrözik explicit módon, hogy

                       A SZÖVEGTAN,                          
 A SZÖVEGTAN TÁRSTUDOMÁNYAI, VALAMINT A NYELVÉSZET KUTATÁSI  
            EREDMÉNYEINEK ALKALMAZÁSI TERÜLETEI              
                    a különféle típusú,                      
    azaz köznapi, tudományos, jogi, vallási, ideológiai,     
                  irodalmi stb. funkciójú                    
                   szövegek tartományai                      
    AZ L NYELVŰ          AZ L NYELVŰ      AZ L VERBÁLIS NYELV  
 VERBÁLIS SZÖVEGEK    VERBÁLIS SZÖVEGEK       NYELVÉSZETE      
   SZÖVEGTANÁNAK          SZÖVEGTANA                           
   TÁRSTUDOMÁNYAI                         Az L verbális nyelv  
      POÉTIKA,                                (lexikai és      
    NARRATIVIKA,                          prozódiai-ritmikai)  
     RETORIKA,                               rendszerének,     
    STILISZTIKA                                valamint e      
                                          rendszer(ek) elemei  
                                             használatának     
                                              nyelvészete:     
                                          a mondattömbök tana  
                                                  (?);         
                                              az összetett     
                                             mondatok tana;    
                                              az egyszerű      
                                             mondatok tana;    
                                             szintagmatan;     
                                           szótan/morfématan;  
                                               fonématan.      
                                                               
                                          Az L verbális nyelv  
                                           szövegnyelvészete:  
                                          az önálló jelentésű  
                                               szavak és       
                                              szintagmák;      
                                               a névelők;      
                                              a névmások;      
                                             a kötőszavak;     
                                             a toldalékok;     
                                             az igeidők és     
                                               igemódok;       
                                             az egyeztetés;    
                                               a szórend;      
                                            a prozódia stb.    
                                          szövegnyelvészete.   
     ÁLTALÁNOS            ÁLTALÁNOS        A VERBÁLIS NYELVEK  
      POÉTIKA,             SZÖVEGTAN      ÁLTALÁNOS RENDSZER-  
    NARRATIVIKA,                                   és          
     RETORIKA,                             SZÖVEGNYELVÉSZETE   
    STILISZTIKA                                                
        AZ INTERDISZCIPLINÁRIS ALAPOZÁS TUDOMÁNYÁGAI         
     filozófia, pszichológia, szociológia/antropológia,      
  szemiotika, kommunikációelmélet, a formális metodológiák   
   diszciplínái, az empírikus metodológiák diszciplínái,     
                             X                               

1. ábra

• egyfell egy szövegtan létrehozásához szükség van mind az interdiszciplináris alapozás, mind a szövegtani társtudományok, mind a nyelvészet szektora tudományágainak a figyelembe vételére, ugyanakkor az ezekhez a szektorokhoz tartozó tudományágak mindegyike szövegtani alkalmazási terület is, amennyiben szaktudományos szövegeik interpretálása feltételezi egy szövegtan felhasználását;
• másfelől az alkalmazási területeknek is szükségük van interdiszciplináris alapozásra.

Minthogy az L nyelv verbális szövegek szövegtanának mködéséhez szükség van az L verbális nyelv szövegnyelvészetére, amely a maga részérl az L verbális nyelv rendszerei és e rendszerek elemei használatának nyelvészetére épül, az L verbális nyelv szövegnyelvészete a nyelvészet nem szövegnyelvészeti szektora (végs soron a rendszermondatok grammatikájának a szektora) és a szövegtan szektora között az összekötkapocs szerepét játsza.

A verbális szövegek és az L verbális nyelv szakkifejezéseket - melyek közül az utóbbi bármely természetes nyelvre utal - azért használom, mert hasonló tudományági környezetek létrehozhatók/létrehozandók multimediális szövegekre is, amelyekben a nyelvészet szektorának szükségképpen nem verbális nyelv(ek)et is tartalmaznia kell.

Annak következtében, hogy egy L nyelv szövegnyelvészete összekötkapocs e nyelv (lexikai és prozódiai-ritmikai) rendszerének, valamint e rendszer(ek) elemei használatának nyelvészete és e nyelv szövegtana között, ahhoz, hogy természetét megismerhessük, elemeznünk kell mind a szövegtanhoz, mind a nyelvészet nem szövegnyelvészeti ágaihoz való viszonyát.

2. Ami a szövegnyelvészet és a szövegtan kapcsolatát illeti, ahhoz a szövegtani és (szöveg)nyelvészeti szövegvizsgálat számára létrehozott elméleti kerete(ke)t kell közelebbrl szemügyre venni. Egy-egy ilyen elméleti keretre vonatkozóan a következ kérdések tekinthetk alapkérdéseknek:

• milyen szövegdefiníció érvényes az adott elméleti kereten belül?, azaz: a) csak a többmondat-nagyságrend nyelvi tárgyak tekintendk szövegnek, vagy a szövegszerség nem függ a terjedelemtl?; b) csak a kizárólag verbális elemekbl építkez nyelvi tárgyak tekintendk szövegnek, vagy a verbális elemek mellett nem verbális (például képi) elemeket tartalmazók is?; c) a szövegszerség teljes egészében bels tulajdonságnak tekintend, vagy részben belsnek, részben külsnek?; d) mik ennek a bels, illetleg küls tulajdonságnak definitorikus alkotóelemei? stb.
• mi a szövegvizsgálat eszköze az adott elméleti kereten belül?, egy valamilyen módon értelmezett szövegnyelvészet, vagy a szövegnyelvészet mellett egy nem csupán nyelvészeti eszközökkel és módszerekkel operáló szövegtan is?
• ha a szövegvizsgálat eszköze csupán egy valamilyen módon értelmezett szövegnyelvészet, mi e szövegnyelvészet definíciója?
• ha az adott elméleti keretben szövegtan és szövegnyelvészet is alkalmazásra kerül, a) mi e szövegtan definíciója, b) mi a szövegnyelvészet definíciója ebben az esetben, és c) milyen munkamegosztás áll fenn e szövegtan és a vele együtt operáló szövegnyelvészet között?

Egy explicit elméleti keretben a szövegnyelvészet definíciójától (azon túl, hogy tudnunk kell, milyen szövegdefiníció képezi az alapját) - az 1. ábrát alapul véve - a következ kérdésekre várunk választ:

• tisztázott-e ennek a szövegnyelvészetnek a nyelvészet nem szövegnyelvészeti ágaihoz való viszonya? (lásd az 1. ábra középs szektorának jobb oldali oszlopát); ami a szövegnyelvészet és a nyelvészet nem szövegnyelvészeti rendszer- és használatelméletét illeti, az alapkérdés az, hogy a kett között létezik-e olyan értelm összhang, hogy az elbbi az utóbbiban alkalmazott kategóriákra épülhet?
• mint egy adott nyelv szövegnyelvészete, alá van-e rendelve valamilyen általános szövegnyelvészet követelményeinek?
• tisztázottak-e ennek a szövegnyelvészetnek egy szövegtanhoz és/vagy azokhoz a tudományágakhoz fzd kapcsolatai, amelyeket az 1. ábra középs szektorának bal oldali oszlopa sorol fel?

Egy explicit elméleti keretben a szövegtan definíciójától (azon túl, hogy tudnunk kell, milyen szövegdefiníció képezi az alapját) - az 1. ábrát alapul véve - a következ kérdésekre várunk választ:

• a szóban forgó szövegtan egy adott nyelv alkalmazási terület szövegtana-e, vagy az adott nyelv szövegeinek szövegtana általában?
• mint egy adott nyelv alkalmazási terület, vagy egy adott nyelv szövegtana, alá van-e rendelve valamilyen általános szövegtan követelményeinek?
• tisztázottak-e ennek a szövegtannak a szövegnyelvészethez, valamint azokhoz a tudományágakhoz fzd kapcsolatai, amelyeket az 1. ábra középs szektorának bal oldali oszlopa sorol fel?
• világos-e, hogy egy interdiszciplináris alapozási keret mely tudományágai és milyen módon vesznek részt a felépítésében?

Jóllehet a fentiekben a szövegnyelvészet és a szövegtan kapcsolatát érint kérdések közül csak a legalapvetbbeket soroltam fel, azt hiszem, ennek alapján is képet alkothatunk e kapcsolat komplexitásáról. Ahhoz azonban, hogy a szövegtani és (ezen belül a szövegnyelvészeti) kutatás számára explicit elméleti keretet hozhassunk létre, elkerülhetetlen e kérdések megválaszolása!

3. Ami magát a szövegalkotó tényezk vizsgálatát illeti, azzal kapcsolatos alapkérdéseknek a következ kérdéseket tekinthetjük:

• az elemzés és leírás alapját a vizsgált szövegben ténylegesen adott (és adott módon elrendezett) nyelvi elemek képezik-e, vagy az adott szövegnek egy olyan kiegészített változata, amely azáltal jön létre, hogy az elemz a természetszerleg hiányos egyes szövegegységeket (szövegmondatokat) az elz (adott esetben a következ) szövegegységekbl (szövegmondatokból) nyerhet információk alapján kiegészíti?; ha ez utóbbi eset áll fenn, az adott elméleti keret nyújt-e szabályokat a kiegészítéshez, vagy az intuitív alapon megy végbe?
• az elemzés és leírás kiterjed-e valamennyi szófaj/mondatrész szövegösszefüggés-teremt funkciójának a vizsgálatára, vagy csak bizonyosokéra?; ha az utóbbi eset áll fenn, melyekére?; ezt az elemzést vezérlik-e szabályok, s ha igen, milyenek?
• az elemzés és leírás kiterjed-e az úgynevezett koreferenciális elemek vizsgálatára, és ha igen, hogyan?; ezt az elemzést vezérlik-e szabályok, s ha igen, milyenek?
• az elemzés és leírás kiterjed-e a szövegalkotó elemek szövegmondathatáron belüli lineáris elrendezésére, és ha igen, milyen módon?; ezt az elemzést vezérlik-e szabályok, s ha igen, milyenek?
• az elemzés és leírás kiterjed-e a szövegmondatok szövegen belüli lineáris elrendezésére, és ha igen, milyen módon?; ezt az elemzést vezérlik-e szabályok, s ha igen, milyenek?

A fentiekben felsorolt valamennyi kérdés alapvet fontosságú bármely nyelv szövegnyelvészetének explicit kidolgozása szempontjából. Ezen túl egyesek kulcsfontosságúak abban az esetben, ha a szövegnyelvészeti kutatást olyan poliglott nyelvészeti program alapján kívánjuk folytatni, amelynek célja különféle nyelvek szövegkonstitutív elemeinek az összehasonlítása, amihez nem nehéz meggyz érveket találni.

4. Ami egy L nyelv szövegnyelvészetének e nyelv (lexikai és prozódiai-ritmikai) rendszere(i), valamint e rendszer(ek) elemei használatának nyelvészetéhez fzd kapcsolatát illeti, erre a kapcsolatra vonatkozóan a szövegvizsgálat egy-egy elméleti keretében a nyelvészet fent említett nem szövegnyelvészeti tudományágait illeten a következ kérdések tekintendk alapkérdéseknek (az alapkérdések megfogalmazásánál az egyszerség kedvéért itt csupán a lexikai aspektust veszem figyelembe, a prozódiai-ritmikait nem):

• mi a nyelvi rendszer és a nyelvhasználat megkülönböztetésének az alapja az adott elméleti kereten belül?, azaz: (bizonyos egyszersítéssel szólva) a szóban forgó elméleti keret Saussure-i, vagy Chomsky-i alapokra épül-e?
• a nyelvhasználat a 'nyelvi rendszer elemeinek használatá'-t jelenti-e, a használat szakszót szigorú értelemben véve, vagy az adott elméleti kereten belül a nyelvhasználat olyan tágan értelmezend, hogy kiterjed úgyszólván a szövegalkotás valamennyi aspektusára?
• a nyelvi rendszer egységeinek az adott elméleti kereten belül megalkotott definíciója ezeket az egységeket 'a lineáris elrendezésük szempontjából indifferens (mélystruktúrának is nevezhet) relációk'-ként definiálja-e, vagy 'lineárisan elrendezett egységek'-ként, vagy mindkettként?
• feltéve, hogy az adott elméleti kereten belül a mondat a nyelvi rendszer egysége, a nyelvi rendszer e keretben alkalmazott elmélete milyen stratégiát/formát definiál a bvítetlen egyszer mondatok, a bvített egyszer mondatok és az összetett mondatok elemzése és leírása számára?
• feltéve, hogy az adott elméleti kereten belül a mondat a nyelvi rendszer egysége, az adott elméleti kereten belül történik-e kísérlet valamilyen több mondatból álló - de még rendszerszernek tartható - egység definiálására?
• általában: az elemzés és leírás a nyelvi rendszer egységeinek csupán fonológiai, morfológiai és szintaktikai felépítésére terjed-e ki, vagy kiterjed a jelentéstanira (szemantikaira) is?; amennyiben az utóbbi eset áll fenn, a szemantikai aspektusok területe elhatárolódik-e a pragmatikai aspektusok területétl, s ha igen, mi módon?

5. Az elzekben azokat a legfontosabb alapkérdéseket vázoltam röviden, amelyek megválaszolását elengedhetetlenül szükségesnek tartom ahhoz, hogy a szövegnyelvészetnek és a szövegtannak egy-egy adott szövegvizsgálati elméleti keretben elfoglalt helyét és betöltött funkcióját világosan láthassuk. Véleményem szerint csupán ezeknek az alapkérdéseknek a tisztázása vezethet el egy explicit szövegtani és szövegnyelvészeti heurisztika kidolgozásához.

Természetesen e kérdések megfogalmazása mögött meghatározott szövegtani koncepció áll, annak az általam körvonalazott (és egyes részleteiben már kidolgozott) szövegtannak a koncepciója, amelyet én szemiotikai textológiának nevezek. Soha nem állítottam, és most sem állítom, hogy ez a koncepció az elképzelhet szövegtani koncepciók legjobbika! A helyzet azonban egyszeren az, hogy mindezidáig nem jött létre olyan konkurens koncepció, amely lehetvé tehette volna (lehetvé tehetné) egy gyümölcsöz metaszint szövegtani diszkusszió megkezdését. Ennek hiányában pedig jelenleg nem látok számomra más lehetséget, mint azt, hogy (szerénytelenség nélkül!) a saját koncepciómat tekintsem kiindulási alapnak.

Minthogy egy szövegnyelvészeti elemzés nem képes a szöveg-összefüggséget biztosító valamennyi reláció feltárására, bármely (külön szövegnyelvészeti összetevvel operáló) szövegtannal kapcsolatban tisztázandó az a kérdés, hogy ez a szövegtan mi módon járul hozzá ezeknek a relációknak a vizsgálatához és leírásához.

6. A következ fejezetekben elssorban ennek az 1. fejezetnek a 2., 3., 4. és 5. pontjában foglaltakat kívánom részletesebben kifejteni és gyakorlati példákkal illusztrálni úgy, hogy ez az illusztrált kifejtés alapul szolgálhasson annak az úgy érdekld kollégákból, mint érdekld egyetemi és fiskolai hallgatókból (remélhetleg!) létrejöv eszmecserefórumnak a számára, amely elmozdíthatja egy összehangolt poliglott szövegtani-szövegnyelvészeti program kidolgozását és realizálását. (Ezen az eszmecserefórumon természetesen nem lesz tabu az itt alapul választott szövegtani koncepció aspektusainak a megvitatása sem!)

Eddigi fejtegetéseim során nem ejtettem szót sem a (multimediális és/vagy poliglott) általános szövegtan, sem a (poliglott) szövegnyelvészet fontosságáról. Tettem ezt egyrészt abban a meggyzdésben, hogy a kommunikációs kultúra fejldésének/változásának jelenlegi kontextusában erre nincs szükég, másrészt abban a reményben, hogy akit érdekel, publikációim között azokat az írásokat is megtalálja, amelyekben egy szövegtani megalapozású studium generale szükségessége mellett érvelek.