A burgonya szinonimái Erdélyben

A tudományos nevén Solamen tuberosa néven ismert kapásnövénynek a magyar köznyelvben két neve is van: burgonya (vö. ÉrtSz. I, 743) és - stiláris értéke szerint a bizalmas nyelvhasználatban élő - krumpli (vö. ÉrtSz. IV, 486). A szótár a krumpli címszavában két, a tájnyelvben használatos szinonimáját is közli: kolompér, pityóka. A Magyar szinonimaszótár a fentieket megtoldja még egy tájnyelvi szóval: földialma.

A Mezőgazdasági Könyvkiadó 1966-ban adta ki Dr. Csapody Vera-Dr. Priszter Szaniszló "Magyar növénynevek szótára" című könyvét. A szótár a burgonya címszó alatt a növény 19 népi nevét sorolja fel: bandurka, bolyóka, csicsóka, földialma, grulya, gurulya, india, kartifli, kolompér, krumpér, krumpli, kukulyó, péra, piskó, pityere, pityóka, svábtök, tojórépa.

A burgonyának a fentieken kívül még nagyon sok népi neve él, bizonysága ennek az a játékos vetélkedő, amelyet 1980-ban a Bukarestben megjelenő Ifjúmunkás hasábjain közöltünk. Az egyik forduló kérdései között a burgonya népi neveinek ismerete is szerepelt. A vetélkedőn résztvevőnek a népi név mellett (ellenőrizhetősége végett) azt is közölnie kellett, hogy hol használatos. A vetélkedők a burgonya/krumpli 30 rokon értelmű szavát közölték, a következőket (zárójelben előfordulási/használati helyük): baraboj (Felsővisó) baraboly (Vice), bárabulya (Kolozsvár), bárabulé (Székelyudvarhely), bigyirkó (Székelyudvarhely), bogyó (Szilágysomlyó), bogyóka, bugyóka (Zsobok), bojóka (Marosvásárhely), csicsóka (Székelyudvarhely), csucsorka (Brassó), fészkes (ritkábban; Székelyudvarhely), földialma (Csíkszereda), földimagyaró (Szováta), földiparadicsom (Székelyudvarhely), gumó (Szászrégen, Székelyudvarhely, Szilágysomlyó), gumós (ritkább; Székelyudvarhely), indija (Marosdécse), kartifli (Brassó), kolompér (Tacs), kompér (Székelyudvarhely), Korompli (Kolozsvár), kölykes (ritka; Székelyudvarhely), krunpene (Kolozsvár), krumpér (Brassó), kutyatök (Brassó), picsóka (Csíkszereda, Marosvásárhely), pió (Magyarvalkó), pityirkó (Kolozsvár), svábtök (Brassó), tótrépa (Felsővisó).

A gyűjtés adatait a szakirodalom fentebb közölt adataival összevetve megállapíthatjuk, hogy közülük mindössze nyolc található meg a növénynevek szótárában felsorolt népi nevek között.

Bizonyos, hogy a burgonyának még (Erdélyben is) más szinonimái is élnek, olyan vidéken, ahonnét nem volt a vetélkedőn résztvevő. MURÁDIN LÁSZLÓ (nyelvész, tudományos kutató) szóbeli közléséből tudom, hogy nyelvföldrajzi gyűjtése során feljegyezte a golandé szinonimát is.

A fentebbiekben felsorolt népi nevek egy része nagyvárosokból közölt adat. Vidékről beköltözöttek, idősebbek nyelvhasználatában élő nevek. Ha a népi név nyelvföldrajzi elterjedtségét nem is érzékeltethetjük, adatközlésünkkel a burgonya szinonimáinak számát gyarapítjuk.

BURA LÁSZLÓ


[VISSZA a Magyar Nyelvjárások 32. kötetének tartalomjegyzékére]
[VISSZA a Magyar Nyelvjárások köteteinek listájára]
[VISSZA a Magyar Nyelvtudományi Tanszék kiadványainak listájára]
[VISSZA a Magyar Nyelvtudományi Tanszék nyitólapjára]