Nagykamarás ragadványnevei
A Békés megyei (azelőtt: Arad megye, eleki járás) község történetéről röviden a következőket mondhatjuk.
A község határában - a botosi út mellett, a Kerektónál és a bánkúti vasútállomás közelében - kunhalmok találhatók. A mai község területén népvándorláskori - föltételezések szerint 6-9. századi avar - sírokat tárt föl Banner János (1927). GYÖRFFY a községet nem említi, nem szerepel a 14. század eleji pápai tizedjegyzékben sem. CSÁNKI (I, 734) idézi a Zaránd megyei Kamaras 1418-ból származó adatát, de a későbbi, 1446. és 1483. évi Kamaras és Chattokamaras falvakat nem a mai Nagykamarás területére lokalizálja. 1403-ban a Maróthy, 1439-ben a Marczali család birtoka, tőlük 1452-ben a Hunyadiak szerezték meg (MADAY, 325). 1471-ben Keszy Balázs nevű birtokost említenek itt (MÁRKI, I, 233-4), aki birtoka felét az aradi káptalannak adta. A Lazarus-féle térképen (1528) nincs föltüntetve. Ez idő után már csak a török defterekből kapunk hírt sorsáról.
Az 1557-58-as defter Bán Komarás faluban 18 régi és 1 új házat említ, s néhány jobbágy nevét is fölsorolja (Kun, Csóka, Báró, Fodor, Valáh: MADAY, 325).
1561-ben Bánkamaráson Sarkady Farkasnak 17 portája van (MÁRKI, I, 233-4).
1567-ben Bánkomarás faluban 25, 1579-ben 48 kaput (családot) említenek az összeírások (KÁLDI-NAGY, 296).
A falu az 1606-os Mercator-féle térképen nem szerepel (de ez nem jelent semmit, láttuk, hogy a Lazarus-féle térképen sem szerepelt). Nem tudjuk pontosan, mikor pusztult el a falu s hogyan; 1711-ben már kincstári pusztaként említik. (Hangsúlyozni szeretném, hogy a község elnevezése nem innen ered, hiszen, mint láttuk, már a 15. században is e néven szerepelt.) A pusztát 1828-ban két házban 11 ember lakta.
A község újkori történetének kezdete az 1841-es esztendő, amikor a Historia domus szavai szerint: "1841. évben telepittetett hasonnevü pusztán a közelfekvő egyrészt magyar falvak, másrészt pedig Borsod, Heves, Gömör vármegyékből ide vándorolt római kath. lakosokból... Megtelepedéskor 200 házszámot tett". 1843-tól cs. és kir. kincstári birtok lett. 1852-ben a kilenc évvel azelőtt telepített Bánkut(a) községből sokan Nagykamarásra menekülnek. A század második felének népmozgalmi adatait a statisztikák alapján mutatjuk be. PALUGYAY (IV, 369-70) szerint:
összes 1898 (családfő 329) ebből
lélekszám:
r . kath. 1880
református 3
zsidó 15
határa: 2978 hold, ebből
szántó 1985 1/3
hold
házhely 180
hold
legelő 812 2/3
hold
Házak száma:
dohánytermelőké 164
zselléreké 32
Lelkészház, tanítóház, községház nincsen. Temploma 1853-ban épült, Sz. Rozália tiszteletére, ekkor még Almáskamarás fíliája. Ugyanez évben újonnan épült iskolájába 69 fiú, 49 leány, összesen 117 tanuló járt.
Ettől némileg eltérőek LAKOS adatai (i. m. 52):
év lélekszám növekedés %-ban 1857 1520 1870 1715 12,82 1880 1749 1,97 1890 2025 15,78
Nemzetiségi megoszlást is közöl (uo. 64), de nem adja meg, melyik népszámlálás alapján:
%
magyar 98,79
német 0,83
oláh 0,09
%
tót 0,29
szerb -
egyéb -
Végül az 1913. évi Helységnévtár adatai (Nagykamarás és Bánkút együttesen). Lélekszám: 3598, nem magyarok közt csak románokat említ, de számukat, illetve arányukat nem adja meg. Házak száma 468, határa: 2416 kh (vö. PALUGYAY). Postahivatala van, utolsó távírda Almáskamaráson.
Az újkori, dinamikusan fejlődő községet tehát a második nagy belső migráció (északról délre, a volt hódoltsági területekre) utolsó hulláma hozta létre. Nagykamarás különleges, de az Alföldön és a Duna-Tisza közén nem egyedülálló településtörténete föltétlenül szükségessé tette és magyarázza megkülönböztető nevek használatát. A község első 337 (valószínűleg csak a felnőttek száma) telepese ugyanis az ország 92 különböző helységéből jött; azonos családnevek a különböző helyekről jöttek között többszörösen előfordultak:
családnév hány Anyaközségek
helyről
Kovács 10 Bükkszenterzsébet, Derecske,
Dobfenek, Kistálya, Mezőkövesd, Pély,
Pétervására, Újkécske, Újszász, Ványa
(Heves m.)
Nagy 10 Bükkszenterzsébet, Csanádapáca,
Ecséd, Kisfüzes, Kömlő, Majlátfalva,
Mezőkövesd, Nagyvarjas, Péterfala,
Tenktelek
Varga 7 Erdőtelek, Ivád, Mezőkövesd,
Pétervására, Szeged, Újkécske,
Zagyvarékas
Molnár 5 Ároktő, Erdőtelek, Kál, Pétervására,
Tard
Kis 5 Egerszalók, Kiszombor, Kömlő,
Kunszentmiklós, Mezőkövesd
Szabó 4 Kál, Mezőkövesd, Romhány, Újszász
Juhász 3 Kál, Kömlő, Tard
Pap 2 Füged, Szentmártonkáta
Valószínűleg ennek következménye a gyakori helynév eredetű ragadványnevek használata is. (Ezek a ragadványnevek terminus post quem datálhatók is, mert értelemszerűen csak a telepítés után keletkezhettek). Az említett helységek egyúttal jelzik a legfontosabb kirepítő községeket is. (Az anyaközségekre és családnevekre vonatkozó adatokat Varga Béla és Matula Mihály rk. plébános urak kéziratos munkájából merítettem, hozzájárulásukkal.) Ezt az etnikai tarkaságot még tovább fokozták a környező magyar, román és német (Botos, Kétegyháza, Almáskamarás) lakosságú községekből - többnyire házasság révén - kisszámú betelepültek (vö. a Német ragadványnévvel, és a Talpas ragadványnév egyik etimológiájával). Mindez magyarázhatja a ragadványnevek gazdagságát. Egyik adatközlőm azonban megjegyezte, hogy a szomszédos "Almáson (= Almáskamarás) mindenkinek van csúfoló neve, (még) a sváboknak is". Föltevésemet jól igazolja a dolgozat végén található összeállítás, mely mutatja, hogy egy-egy családnévhez hány ragadványnév kapcsolódott (-dik). A családnevek ezen "megterheltségéből" adódó sorrend majdnem megegyezik az őstelepes családnevek itt közölt sorrendjével: Kovács (12 ragadványnév), Nagy (8), Molnár (8), Varga (6), Szabó (6), Kis (4).
A csúfoló név kifejezést egyébként ritkán használják, kevés kivételtől eltekintve nem szánják és nem is veszik csúfol(ód)ásnak használatát. "Ilyen kétnevesek voltak" mondta másvalaki; "az csak olyan "szaladó név", hallottam "előtte való név"-ként is említeni. Valójában a ragadványneveknek nincs elnevezése Nagykamaráson, magától értetődően használják, a hivatalos családi nevet sokszor nem, vagy csak nagyon nehezen lehetett kideríteni, mert a mindennapi életben-beszédben inkább a ragadványnevet használják. Az ismert tréfás történetet Nagykamaráson is hallottam (ld. Kocka ragadványnév). Ez a ragadványnév több más társával együtt (például Tomporom, Hazug, stb.) a ragadványnévadás még ma is élő szokását jelzi.
Kétségtelen azonban az is, hogy egyes ragadványnevekben a közösség (elmarasztaló) ítélete, véleménye, csipkelődése is tetten érhető (ld. például Betyár, Pipás, Borcsuska, Korval kan, Szófosó ragadványnevet) s így a közösségi normák betartatásának, megerősítésének, tudatosításának is egyik eszköze: segít a hagyományos rend megőrzésében, a közösség összetartásában.
A nagykamarási ragadványneveket főleg az 1970-es és 80-as években gyűjtöttem, ismételt ott tartózkodásom alkalmával, feleségem (dr. Szabó Erzsébet) és édesanyja, Szabó Endréné, Prókai Erzsébet - ki 1929-től nyugdíjazásáig egy emberöltőn keresztül tanított szülőfalujában - segítségével. Tőle szereztem tudomást SZABÓ ANNA volt főiskolai hallgató "Nagykamarás személy-, és ragadványnevei" c. 66 gépelt oldal terjedelmű szakdolgozatáról (Szegedi Áll. Ped. Főiskola Nyelvészeti Tanszék Sz. 9/1957-58). Ebben a 43-60. oldalon sorolja föl az általa hallott ragadványneveket és azok magyarázatát. (Leírásomban mindenütt SzA jelzéssel hivatkozom adataira, melyeket számos esetben helyesbíteni kellett). A két gyűjtés között eltelt mintegy 20 esztendő lehetővé teszi változások megfigyelését is: a Szabó Annánál szereplő 202 ragadványnévből 48-at nem hallottam; az általam gyűjtöttekből viszont 58 nem szerepel SzA-nál. (Ez nem jelenti föltétlenül azt, hogy ez az utóbbi 58 ragadványnév újabb keletkezésű lenne, adódhat a gyűjtés esetlegességeiből is és a kisebb körben ismert, egyedi, esetleges nevekből.) Mintegy 160 ragadványnévből álló törzsállománnyal számolhatunk, a két gyűjtés egymást kölcsönösen megerősíti.
Ismételt kérdezéssel sem sikerült mindegyik ragadványnév eredetét, magyarázatát kideríteni. Lehet, hogy a névadók már nem élnek, illetőleg a ragadványnévadás oka olyan régi, hogy nem emlékezhetnek rá. A SzA közölte és az általam gyűjtött értelmezések közötti eltérések bármelyikünk tévedésén, félreértésén kívül arra is utalhatnak, hogy ezek között van egyszeri, egyedi vélemény, rögtönzés vagy népetimológia is. (Ezt megerősítik saját gyűjtésemben az egy névhez - például Zsënge Mede - fűződő eltérő magyarázatok is.)
A ragadványnevek állománya
Rövidítések:
rn. ragadványnév csn. családnév kn. keresztnév SzA Szabó Anna idézett, kéziratos dolgozata
Albert Miksa - Kovács Mihály, apja K. Albert kn-éből (SzA uí.).
Almási Panni - Fodor Anna (SzA: Almáskamarásról származott).
Ambrus Miksa - Fodor Mihály ( SzA: apja, F. Ambrus kn-ből).
Amerikás Muka - (SzA: Amerikai Muka) ®Muka - Dániel József. Az I. világháború előtt megjárta Amerikát. Egyedi név. ®Nagyszájú Muka.
Andri Panka - Fodor Mihályné, Köböl Anna, apja K. Andor kereszt-, illetőleg beceneve után, gyerekei örökölték. (SzA uí.).
Andri Viktor - Kálmán Viktor (SzA: apja, K. Andor kn-éből).
Bacsa Feri - Takács Ferenc (SzA: anyja, Bacsa Mári csn-éből).
Baka ®Bocsi Baka - Szántó.
Bangyi - Szabó. A Szabó család ezen ága "bangyi Szabóék", "bangyi Szabó had" (vö. GUNDA, 110; NYÍRI, i. h. és MORVAY J., i. h.) állítólag egy selypes, Bandi > Bangyi nevű tagjától kapta rn-ét (SzA. uí.). ®Hatujjú Bangyi.
Bakter Pali - Balázs István (SzA: cigány származású, éveken át éjjeliőr volt).
Barát - Kovács; Bé Kovács, vagy Baráték néven emlegetik a családot.
Bába Zsótér - Zsótér József, felesége Kucsera Rozi néni, a község egyik bábaasszonya volt (SzA uí.).
Bálint Ferenc - Szántó Ferenc, apja Sz. Bálint kn-éből (SzA uí.).
Bánti, Bánáti - Tóth; Bánátból jöttek (SzA uí.).
Bársonyfenekű - ? ; kordbársony nadrágban járó jómódú gazda rn-e.
Bebe Elek - Simon Elek (SzA uí.).
Bence Bözsi - Köböl Ferencné, Kucsera Erzsébet; Bé Köböl. (férje) "dédapjának keresztneve volt Köböl Bence, utódokra maradt" (SzA uí.).
Betyár - Tóth János. "Csavargott, hazudott, ivott. A bikaistállóban aludt. Őneki is volt egy kis rövidsége" (SzA uí.). Egyedi név.
Bocsi Baka, Süket Bocsi - Szántó; ®Süket Bocsi.
Bodajszi - ?; boszorkánynak tartott öregasszony rn-e.
Borcsuska Jóska - Bíró József; törvénytelen gyermek, anyja Bíró Borbála > Borcsa > Borcsuska; gyermekei örökölték. (SzA-nál helytelenül: Borcsuszka).
Boros Cseh Ferenc; ide nősült, Kecelről hozott bort árult.
Bornyász Pista - Nagy István (SzA).
Bóha (a. m. bolha) Pista - Ernő (Ernyő) István; apjától örökölte, SzA szerint a család a Somogy megyei Bolhás községből származik.
Bögöly ®Kis Bögöly.
Bőgős - az apa, Saitz Imre (Bőgős Imre) bőgős volt a zenekarban, rn-ét gyerekei örökölték: Bőgős Laci, Bőgős Róza (SzA hasonlóan).
Bunkó - Molnár; Bunkó Erzsi - Fónád Györgyné, Molnár Erzsébet, "apjáról híjják így". Testvérei: Bunkó Imre ®Öreg Bunkó (idősebb testvér), Bunkó Ferenc ®Nagy Bunkó (nagydarab ember). Mindkét testvér gyerekei is örökölték a rn-et. (SzA hasonlóan).
Bunyësz Pali - Szabó Pál (SzA uí.).
Cérna Sándor - Gesztesi Sándor. "Száraz, vékony ember volt, az is olyan fogyatékos volt, kéregetett". (SzA uí.).
Cigány Jani - Tóth János, cigány származású (SzA uí.).
Cirmos Miksa ®Vörös Mede - Mede Mihály, szeplős, vörös ember, cirmosnak akkor mondták, ha még jobban akarták csúfolni (SzA uí.).
Csaba Sándor - Császár Sándor (SzA: apja, Császár Csaba kn-e után). Azonos ®Kis Császár-ral.
Csácso - Szántó Sándor, Szántó József; "ilyen kétnevesek voltak" (SzA uí.).
Cserepes Mari néni azonos ®Edényes, Pipás Mari nénivel.
Csicsi - Fodor; "a Fodorok Csicsik". Fodor Istvánné, Balog Rozália is "az ura után" Csicsi Rozi.
Csiríz Miska bácsi - Mag Mihály, az egész család örökölte a rn-et. (SzA uí.).
Csirke - Kovács; Csé Kovács. Bíró volt, csirkepörben ítélkezett. SzA gyűjtötte változat szerint mint segédbírónak feladata volt a párbér (tojás, tyúk, csirke, gabona) összegyűjtése. Fiú és lánygyermekei, unokája örökölték a rn-ét.
Csongeci Borcsa, Cs. Andris - Vámos, testvérek. Borcsa néni fogadott leánya, Erzsi is Cs. Böske. SzA szerint anyjuk csn-éből lett rn.
Csöves - Mó(l)nár fivérek, Csé Molnár. SzA szerint apjuk után kapták, aki egyenesen járt, mint egy cső kukorica. Más változat mezőőr voltával hozza kapcsolatba.
Csúszik - Szúcsik testvérek és gyermekeik rn-e. Vezetéknevük "kiforgatásából" keletkezett. (SzA szerint a szomszéd Csízik név analógiájára keletkezett).
Dalos, Dallos, Dallós - Nagy; Dé Nagy. "Dalos Jóska bácsi mindig énekelt, azért lett Dalos. Jó kedélyű, ivós, nótás ember volt", fiai örökölték. .
Dávid Borcsa - (SzA) Szántó Borbála; apja Sz. Dávid kn-e után.
Deme - Köböl, Dé Köböl (SzA uí.).
Depós - Blaskovics. Magyarázatát, eredetét adatközlőim nem tudták, SzA magyarázatát (hogy ti. B. Imre családja a délvidékről, deportálások alkalmával került a községbe) tévedésnek minősítették. (Ennek egyébként hosszú ó-s hangalakja is ellene szól).
Derék Mari - Tótok Mária; SzA: magas, kövér termete miatt még lánykorában kapta, asszonykorában is így hívták.
Détéri - Borbás (SzA). Az őstelepes Borbás család Détérről származik.
Direktórium Sándor - SzA: Sándor Simon, az 1919-es Tanácsköztársaság, illetőleg direktórium idején kapta (?).
Doba - Bíró, apa és fia rn-e; (SzA-nál helytelenül: Dobni).
Dógi István - Antóni István (SzA uí.).
Dolfi József - Molnár József, fia örökölte. (SzA uí.).
Doj Szakál - SzA: Szakál József.
Domó Lajos - Sipos Lajos (SzA uí.).
Druse - Brandusz Ferenc (SzA uí.). A drusza szóval is magyarázzák e rn-et.
Ebelosztén - SzA: Vigh József.
Edényes - Köböl; az apa cserépedényt árult (SzA helytelenül: cserépedényt készített), gyermekei örökölték. Edényes Mari néni ®Pipás Mari néni.
Ejtefejte Pista - ®Selypes Mede Pista bácsi - Mihály István. Másik rn-e is magyarázza: kuglizáskor eltrefelte (= eltalálta) helyett selypítve ejtejefte-t mondott. Egyedi név. (SzA hasonlóan).
Epres - Császár Ferenc, selyemhernyót tenyésztett. SzA: több évig lakott a községi ún. epreskertben (?), innen kapta volna nevét.
Erzsa Jankó - Császár János egyik rn-e, édesanyja kn-e után. Apja keresztnevéről ®Lajos Jankónak is hívják, fiú- és leánygyermekei csak ez utóbbi rn-et örökölték. (SzA uí.).
Élesztős Miska - SzA: Kelemes Mihály; ®Isten.
Énekes Szakál - Szakál Antal, a jelenlegi kántor; ®Szent Szakál.
Énok Pista - Zám István, apja Zám Énok kn-e után, gyermekei már nem örökölték (SzA uí.).
Fazekas Mari néni - ua. mint Edényes, Pipás Mari néni.
Feró - Czene; az apa: Cz. Ferenc > Ferkó > Feró, fia: Cz. Antal - Feró Anti, többi testvére és gyermekei is szintén Feró-k. (SzA uí.).
Ferus - Gényi Ferenc > Ferus; testvére s gyermekei is kapták ezt a rn-et. (Cigány család). (SzA uí.).
Fickó Borcsa - Hudák Ferencné, Tóth Borbála; Fickó nevű kutyájáról kapta (SzA uí.).
Ficsor - SzA: Szabó István.
Filkó Pista - SzA: Virók István, kocsmás-kártyás ember volt, az egyik kártyafiguráról kapta rn-ét. Fiai is megkapták.
Forrószerelem - Fónád; szavajárása volt: "forrón szeretlek" Egyedi névnek tűnik.
Főgyi - a Kormányos fiú-, és lánytestvérek; korai árvaságuk miatt anyai nagybátyjuk, Földi Ferenc nevelte őket (SzA uí.).
Örzsi Fricc - Bangyi Örzsi (Szabó Erzsébet), Frici volt az ura (SzA uí.).
Furu Mihály - Dohány Mihály (SzA).
Futyi Gábor - Kovács Gábor (SzA).
Fügedi Panni - Herédi Anna (SzA: anyja, Fügedi Viktória családneve után).
Füles Misi - SzA: Bessenyei Mihály, nagy füle miatt kapta.
Füstös Andris - Borsós András; "feketebőrű", "barnabőrű" volt, fia örökölte. Az Arany János utcában egymás mellett három Borsós András lakott ®Kisandrás; ®Oláj Panni; ®Szipkás (SzA hasonlóan).
Fütyü Misa, F. János - Kintner (SzA uí.).
Gatya - muzsikus cigány rn-e; eredetét nem tudták, csak arra emlékeztek, hogy együtt muzsikáltak ®Pricski-vel.
Gazsi - Vámos; két fiútestvér Andris és Jóska apjuk V. Gáspár > Gazsi becenevét kapták rn-ül: Gazsi A. és J. (SzA tévesen Molnár Gáspárt ír.).
Gáncsa - Recsi testvérek nevelőapjuk, Gáncsa János csn-ét kapták meg (SzA).
Gábor Ferenc - Köböl Ferenc; apja K. Gábor kn-e után (SzA uí.).
Nagy Geci Jóska - Nagy József és Geci Mária fia, anyja csn-ét kapta rn-ül, fia is örököli. Itt a rn. a csn. és a kn. között helyezkedik el!.
Gépész János - Kiss János; SzA: az apa gépész volt, foglalkozási eredetű rnét gyermekei örökölték.
Girind János - Bástyi János, testvérei is. SzA: a faluban őket hívták girind (= görény) vadászatra.
Göndör Sándor, Gábor, Jóska - Köböl testvérek, és K. József gyerekei is (SzA: "állítólag ennek a Köböl családnak volt először a faluban báránya"). Napjainkban az egyik vegyeskereskedést, ahol az egyik Göndör gyerek dolgozott Göndör bótjának-nak hívták.
Gubera - Balázs István cigányprímás rn-e (SzA).
Gúnár Miska - Cinege Mihály; "nem normás (= normális) fiu az", "nem volt rendes (oligofrén), öreglegény volt"; "gúnár természetű volt" (SzA: gyermekkorában mindig azt kérdezte édesanyjától: - Megtojt-e a gúnár? - innen kapta rnét). A jóeszű fiú "napszúrás" (agyhártyagyulladás) miatt lett ilyenné.
Gunyër - Sallai; úgy látszik nőágon is öröklődik, mert Gunyer Vendel (Sallai Vendel) leánya is Gunyer Vera (SzA azonosan, de Tóth Imre Gunyer Imre rn-ét is említi).
Gunyi Pista bácsi - Rozgonyi István, fia is Gunyi. Rozgonyi > Rozgunyi > Gunyi: "csak rövidítve mondják". Nóta volt: "Ne menj arra, Gunyi Vera, mert megüt a guta" (SzA hasonlóan).
Gyomros Örzsi, Gy. Jóska - Márton Erzsébet és József, testvérek: "rövid gondolkodású volt ez is, meg az is" (SzA hasonlóan). Mindketten Gyomros Matyi nagy étkű cigány koldus gyermekei voltak.
Gyurki János - Kati János, apja Kati György beceneve után (SzA).
Gyükés Miska, Gyükés Kovács - Kovács testvérek, Gyé Kovács; azonos ®Kis Kováccsal (SzA hasonlóan).
Hagya (mint rn. és csn. is!) - Mihály; Mihály János és Hagya (csn.!) Rozália fia Mihály István (Hagya Pista), gyermekei rn-e: Hagya Mária, Hagya István. Az anya csn-éből lett rn-et tehát mindkét nemű gyermek örökölte (SzA uí.).
Hajnácsi András - Fehér András. "Onnan származtak-e?" - az őstelepesek közt valóban van Ajnácskőről származó Fehér család. Fiú és leánygyermekei egyaránt örökölték (SzA uí.).
Harangozó Szegedi - Szegedi András; harangozó volt évekig, fia már nem örökölte (SzA uí.).
Hatujjú Bangyi Szabó ®Bangyi; "az a hatujjú" (valóban hat ujja volt).
Hazug Vágó: "me' mindig hazudott, véletlenségből se mondott igazat". Egyedi név, lánya már nem örökölte.
Homoki - Nagy József, Há Nagy József; "Homokiék, úgy szoktuk mondani, úgy könnyebb". Apja, öregapja is "az egész család" Homoki volt.
Horribilis - Tóth János; "Horribilis Isten - ez volt a szavajárása; horribilis Istennel szidta az anyját, nagyon ivott".
Nagyimre Jankó, N. Jóska - Nagy János, József; a rn. ez esetben is a csn. és a kn. közé került!.
Isten - Kelemen Mihály, "mert mindig azt mondta: én vagyok az Atyaisten". Azonos ®Élesztős Miskával.
Istenmezei Jóska - Bíró József; "Istenmezeiek"-ként emlegetik, az Istenmezejéről származott, őstelepes nagylétszámú családot. Evvel kapcsolatos szólás: "Nem félünk, mint Istenmezeiek a lagziban" - "mert sokan voltak". (vö. a ®Muka családdal kapcsolatos hasonló szólással). SzA azt írja, hogy "ma már csak Mezeinek hívják" a családot, a szólást is így idézik: "Nem félünk, mint Mezeiék a lakziban". (Én ilyen formában nem hallottam.).
Jancsi, Mede Jancsi Jóska - Mihály József; apja Mihály János beceneve után második rn-ként kapta (SzA uí.).
Ja-Jani, Jaj-Jani - Molnár János, dadog: "úgy beszélt, a nevét mikor mondta ki" (SzA uí.).
Jaka Andris - Vámos András, fia: ®Póstás Jaka Pista (SzA értelmezését: János > Jaka becenév eredetű rn. - adatközlőim tévedésnek minősítették).
Jancsó - Fónád; Jancsó Pista - Fónád István (SzA uí.).
Janka János - Prókai János; több Prókai János volt, ő édesanyja, "Janka néni" kn-ét kapta rn-ül (SzA uí.).
Jankó Marcsa, J. Győző - Császár János, Jankó bácsi gyerekei. Császár Jánost viszont apja kn-e után ®Lajos Jankónak hívják. Itt tehát a rn. generációkénti váltása figyelhető meg (SzA értelmezése ettől eltérő, valószínűleg téves).
Jankutyu - Császár János és három leánya rn-e (SzA hasonlóan).
Jeges Márton - SzA: "Fodor Márton termelte ki több télen át az úgynevezett Akoly tó jegét".
Jóska Miska, Nagy Jóska Miska - Nagy Mihály; a rn. ezúttal is a csn. és a kn. közé került. Felesége: Nagy Jóska Miskáné.
Jósti - Molnár József, Ja-Jani bátyja, József > Jósti: átmenet becenév és rn. között (SzA hasonlóan).
Kacska Pikó - Mikoly András; A Mikolyok szokásos ®Pikó rn-e mellé másodikként azért kapta, mert jobb keze béna lévén, bal kézzel írt (adóügyi jegyző volt). (SzA hasonlóan.).
Kanagár - az egész Andréjkovics család rn-e, három generáción át (SzA helytelenül Anderkovits-t ír).
Káromkodós Szakál János: "mindég káromkodott, sokat hazudott, eladta az árpát búza fejibe". (Nem azonos a Szent Szakál családdal.).
Kisandris - Borsós András; "kisebb nyövésű volt" ®Füstös (SzA uí.). Valószínűleg azonos
Kis Borsós-sal (ld. még ®Piros Borsós).
Kis Bögöly Jóska - Farkas József ( ®Bögöly); kistermetű volt. Csúfoló szólás: "nőjj akkorára, mint Kis Bögöly térdenállva", "nőjj nagyra, mint az ®Öreg Bögöly!" (SzA uí.).
Kis Bugyi Pisti - Bugyi István (SzA uí.).
Kis Császár - Császár Sándor; ®Csaba.
Kis Fónád Gyurka - Fónád György; "az csak olyan szaladó név" - mondták (kitérőleg? röstellkedve?) eredetét faggató kérdésemre.
Kisgyura Kati néni, román asszony, közelebbit nem sikerült róla megtudnom.
Kis Kovács - azonos ®Gyükés Kovács-csal.
Kis Mede Feri.
Kis Kollár - Juhász György. SzA: első rn-ét alacsony termete miatt kapta, a második anyja - Kollár Anna - csn-éből ered.
Kis Miklós - SzA: az alacsony termetű Árgyelán Miklós rn-e, gyermeke nem maradt.
Kis Német - az egész Kneller (német származású) család rn-e, egyik alacsonytermetű elődjük után. Az egyik határbeli tanyát is Kisnémet tanyájának nevezték (SzA uí.).
Kis Pali Panna - Kis Anna, apja Kis Pál kn-e után (SzA).
Kis Pál Sándor - "nyála, taknya-nyála mindig egybefolyt".
Kiséri Juhász - Juhász Imre (SzA-nál Kisérő Juhász; magyarázatát adatközlőim nem erősítették meg).
Kocka - Mikoly; viselője pártbizottsági tag, "kockafejű". Egy ízben nem községbeliek érdeklődtek utána: - "Kocka elvtárst keressük".
Kofa Ilon.
Kofa Nagy Rozi - Nagy Rozália; kofa, magokat, palántákat árul.
Kollár ®Kis Kollár.
Kordé(ly) - Szántó; apa és mindkét nembéli gyermekei rn-e (pl. Kordély Marcsa - Szántó Mária). (SzA uí., gyűjtése szerint az apa kordélyos volt.).
Korvalt kan (a. m. cornwall kan, ti. disznó) - Orosz Miska; sötétbőrű, feketehajú, nőcsábász férfi: "Hajtotta a nőket". Újkeletű, egyedi név.
Kovács ®Német Kovács.
Kótor - az egyik Kovács család férfi és nőtagjainak rn-e, eredetét ők maguk sem tudták. (SzA uí.).
Kucu Kristóf, Kucu Jani - Kristóf János; "Kucuék" (SzA uí.).
Kulcsár Imre - Rácz Imre, SzA: édesapja kulcsár volt a bánkúti uradalomban, gyermekei örökölték.
Kuma Andris - Czene András; "rossz gyerek volt, annak mindenki kuma (a. m. koma) volt". (SzA tévesen Kuma Antal - Cene Antalt ír, az a testvére volt).
Kuszkuri Imre, Kuszkuri Pista ( ®Rádai Pista) - Vecsernyés.
Laci Sándor - SzA: Gesztesi Sándor, apja Gesztesi László kn-e után; ®Cérna Sándorral azonos.
Lajos Jankó - Császár János, apja Cs. Lajos kn-e után; vö. Jankó.
Láncos Paja - Katona Pál; "könnyelműforma, volt egy kis fogyatkozása". SzA: mindig mesélte, édesapja hogyan harcolt az első világháborúban: láncon forgatott egy ágyúgolyót és ugy hajította el, hány ágyut lőtt így ki. Azonos ®Trutya Pajá-val.
Leso Bözsi - Vágó Gáborné, Márton Erzsébet, anyja Leso Mária csn-e után (SzA uí.).
Liba Pista - Császár István; oligofren (SzA hasonlóan).
Libagége Panni - Czene Andrásné, Császár Anna. "tartása is, beszéde is nagyon hegyes volt. Felakasztotta magát". SzA: sokat beszélt, de értelmetlenül, ahogy a liba gágog. Egyedi névnek tűnik.
Lóci Miska - Varga Mihály (SzA).
Lujza Panni - Gulyás Anna; SzA: G. A. házában lakott sokáig családjával Máhler Ferencné, Strifler Lujza. Mikor a tulajdonos költözött saját házába, elődje miatt nevezték el Lujza Panninak.
Makkos Jóska (Markos?) - SzA: Simon József.
Marci Jóska - Bojtos József; apja B. Márton > Marci bácsi beceneve után; gyermekei örökölték.
Mazorka - SzA: Sándor András.
Mede - Mihály; apa: Mihály János; anya: Mede Rozália; gyerekeik: Mede Pista (Mihály István); Mede Jancsi Jóska (Mihály József) apja kn-ét is megkapta rn-ül; Mede Panna (Tóth Jánosné, Mihály Panna). ld. még ®Kis Mede, Mede Jancsi, Sánta Mede, Selypes Mede, Vörös Mede, Zsënge Mede (SzA hasonlóan). ®Rangos.
Mengyi Pista - Szabó István (SzA).
Mise Imre - Köböl Imre (SzA: Misa Imre).
Móricka - SzA: Tanner Mihály.
Muka - Dániel; a rn-et a család fiú és leánygyermekei egyaránt örökölték (pl. Muka Bözsi - Tóth Andrásné, Dániel Erzsébet). ®Amerikai Muka, Nagyszájú Muka. A nagy létszámú családdal kapcsolatos a szólás: "Nem térünk (t.i. férünk), mint Mukáék a lagziban" (vö. Istenmezei).
Múter Miksa - Tóth Mihály; (SzA helytelenül, rövid u-val írja.) Megszólításban, kicsinyítve: "Múterkám!".
Nagy Bunkó ®Bunkó; nagy darab ember volt.
Nagyhasú Gyurka - ?; feleségét Nagyhasú Gyurkáné-ként hallottam emlegetni.
Nagy Pestu - Balázs István, magas ember volt (SzA).
Nagy Pikó Pista - Mikoly István; ®Pikó.
Nagyszájú Muka - Dániel József; (gúnyosan) "bölcs volt", "mindig hülyeségeket beszélt", "mindekivel kiabált, mindekibe belekötött". Egyedi, kettős rn. (SzA tévesen D. Jánost ír.) Szólásban is emlegetik: "előre van, mint Muka az Úrangyalával", ti. reggel "elvégezte" a déli és esti imádságot is. Azonos ®Amerikai Muká-val.
Nagy Tëra Pista ®Tëra Pista.
Néma Örzsi néni - a családnevét nem sikerült megtudnom; férje vak, mindketten énekes koldusok voltak. Leánya is Néma Örzsi, de unokája már nem örökölte a rn-et. Nem azonos a következő Néma Zsuzsával, nem is rokonok.
Néma Zsuzsa - Herédi Zsuzsa, kéregetett. A vélemények megoszlanak: a) anyja volt néma; b) ő volt néma; c) mindketten némák voltak.
Német Gyurka - Mittnacht György; Almáskamarásról Nagykamarásra házasodott német származású kovácsmester ®Német Kovács. Egyedi név.
Német Kovács azonos Német Gyurkával (SzA uí.).
Kis Német ®Kis - Kneller.
Nyálas ®Tóth Sándor (SzA).
Oláj Panni Andris - Borsós András; anyja Oláh Anna (Oláj Panni) csn-e és kn-e után. Azonos ®Szivaros Andrással.
Oláj, Oláh Jankó - Varga János (SzA); Oláh Vargának is mondják (Ó Varga); azonos ®Süket Vargá-val.
Oláh Varga ®Oláh Jankó.
Ördög Panni - SzA: Dohány Mihályné.
Öreg Bögöly ®Kis Bögöly.
Öreg Bunkó - két ®Bunkó testvér közül az idősebb, Fónád Imre.
Pali ®Kis Pali.
Palóc - Varga József, Varga Pál (SzA uí.).
Pap Zsótér - Zsótér Károly, plébánián laktak, felesége - Détéri Mária - ott volt szolgáló. "Gyerekük nem volt, evvel kihalt". (SzA uí.).
Pásztor Rozál - SzA: Szabó Menyhértné.
Pere István - Hankó István (SzA uí.).
Pestu Imre - Bojtos Imre; eltartottját hívták Pestu bácsinak. (SzA közel hasonlóan magyarázza: Balázs Istvánnál ®Nagy Pestu nevelkedett, onnan kapta rnét) Testvére: ®Tëra Pista - Bojtos István.
Pesztonka Miska, P. Panni - Császár testvérek (SzA uí.).
Petyi Pista, P. István - Kis István; magyarázatát nem sikerült megtudnom, SzA föltételezi, hogy a francia (!) petit szóból származna (??). Gyerekei is örökölték.
Pikó - Mikoly; "minden Mikoly Pikó", Pikó Mihály (Mikoly Mihály) anyja volt Pikó Borbála. (SzA uí.). ®Kacska Pikó, Nagy Pikó.
Pikula - Tóth; az apa pikulás volt a zenekarban; leányai: Pikula Julis, Maris, Bözsi örökölték.
Pimpidli, Pimpili (SzA) Pimpiri - Szalóki István.
Pintér Margit - Ágoston Margit.
Pipás Szakál - apja mindig pipált, "mindig szájában a pipa" (Apa és fia rne).
Pipás Szűcs .
Pipás Mari (néni) - Köböl Mária; pipált (magyar asszonyok közt is volt, aki pipált). Azonos ®Cserepes, Edényes, Fazekas Mari nénivel.
Pircik - Illés István.
Piros Borsós azonos ®Kis Borsós-sal.
Piros Jóska bácsi - Köböl József (SzA uí.).
Pisti Ferdi - (SzA) Varga Ferdinánd.
Pocok - Balázs Mihály; Botosról származó, magyarul jól tudó román család feje; "Pocokkal barátkozik". Hallottam az egész családra alkalmazva is: Pocokék.
Polla Tërka - Hanzik Mihályné, Bojtos Teréz, anyja kn-e (Apollónia) után kapta rn-ét. Nagyokat szellentett, azért csúfolták: "Polla néni, púu!", "Polla Tërka púu!", "Olyan nagyon szóljon, mint a Polla Terka s..ge!" (SzA hasonlóan).
Postás Jaka Pista - Vámos István; postás volt. ®Jaka.
Postás Julis - szintén postás volt.
Póstás Feri - (SzA) Tarnóczi Ferenc.
Posztó - az egész Czene család rn-e. ®Feró, Kuma (SzA hasonlóan).
Potyëm Jani - Nagy János, leánytestvére is megkapta ugyanezt a rn-et. Anyjuk , Potyëm Viktória rn. (?) után kapták (SzA hasonlóan).
Pricski Marcsa - Gényi Mária; cigány származású, testvére, gyermekei is viselik a rn-et. SzA szerint apja, Gényi István > Pista > Pricski becenevéből származik. ®Gatya.
Puher Miska, Puher Telek - Telek Mihály.
Pupi Franci - Varga Franciska (SzA-nál tévesen Pipi szerepel.).
Putyi Borcsa - Kovács Borbála (SzA uí.).
P. Kovács rövidítés eredetét nem sikerült tisztáznom.
Rangos Gábor - Mede Gábor; kivagyi ember (SzA uí.).
Rádai Pista - Vecsernyés István; azonos ®Kuszkuri Pistá-val.
Recskó Pali - SzA: Bali Pál.
Rendőr Mari - Katona Mária; "azt mondták, csak a kard hiányzik az oldalára" (úgy járt-kelt).
Répás Csicsi - Fodor István (SzA uí.).
Rityu Pista - Vámos István.
Rossz Vígh András - Vígh András; "rossz, csoze (= semmirekellő, haszontalan, élelmes, ügyeskedő) ember volt, nagyon ivott, idős korában halt meg, (de) végig olyan kocsmás volt". Egyedi név, testvérét, gyerekeit nem nevezik így! (SzA hasonlóan.).
Rossz Jani - SzA: Császár János.
Ruszki Jóska - Kovács József; Kovács (Kótor) Julcsa (Julianna) törvénytelen gyermeke, állítólag első világháborús orosz hadifogolytól, aki itt volt béres: "anyja lánykorában a 14-es háborúba orosztól szerzette". Felsége: Ruszki Bözsi. (SzA uí., csak helytelenül Kovács Erzsébetet ír.).
Rücskös Pista - SzA: Kovács István: Rücskös Jóska bácsi (D. Nagy Boldizsár) anyai öregapja, himlőhelyes volt.
Samfli Imre - Bojtos Imre (SzA).
Sargéj Pisti - Illés István (SzA).
Sarkas - Simon Elek, József, Károly és utóbbi leánygyermeke, Manci rn-e. Nem sikerült pontosan tisztázni, ki kapta a családból a rn-et, állítólag a "sarkán ült mindig". (SzA is így.).
Sánta Mede Gábor; rossz volt az egyik lába; ®Mede.
Sánta Sallai: sánta volt, nem nősült meg.
Seggenülő Jóska (bácsi) - Szűcs József, kovácsmester; "mindig leguggolt", "guggolva csinálta a dohánytűket".
Selypes Mede ®Ejtefejte.
Selyem kukac - Márton Erzsébet (SzA).
Simon Andris - SzA: Sándor András.
Siróki Miska - Kelemen Mihály (SzA; adatközlőim nem ismerték.).
Sufer István - Kovács István, S. Kovács, foglalkozása cipész; fiú és leánygyermekei örökölték a rn-et. (SzA is így.) Nem tudni, ebből a családból való volte Sufer Jóska fogyatékos: "télen-nyáron meztéláb, gatyában járt".
Suszter András - Vámos András (SzA).
Sutykó Gyuri - Rácz György, Sutykó Gyurka bácsi. Két magyarázatát hallottam: a) kisnövésű volt; b) anyja csn-e után kapta. A család többi férfi tagjai is örökölték.
Sutyika Imre - Bognár Imre (SzA).
Süket Bocsi - Szántó; ®Bocsi Baka; "nagyothalló volt".
Süket Varga ®Oláj Jankó, Oláh Varga; nagyot hallott.
Strumherr János - Krausz János (SzA).
Szálka Pelle - Pelle István (SzA uí.).
Szent Szakál - Szakál Jóska; minden nap templomba járt (SzA uí.) Három fia: Jóska, Pista, János. Ez utóbbi papneveldében tanult, de végül ügyvéd lett. Ennek fia Antal, a jelenlegi kántor ®Énekes Szakál. Ennek Antal fia papnak tanult.
Szent Péter - Márton Péter (SzA uí.).
Szipkás András - Borsós András, azonos ®Oláj Panni Andrással és Szivaros Andrással. Pipás volt, azért kapta.
Szivaros András - Borsós András; ®Szipkás András; "fiatal korában szivarozott, nagyon gálánt gyerek volt".
Szófosó - csn-ét nem tudom; sokat beszélt.
Szőrös Takács.
Szurkos Bugyi Istvánné.
Szűcs Örzsi - Császár Erzsébet (SzA).
Talpas János - Árgyelán János (SzA uí.); román származású. Két magyarázatát hallottam: a) "nagy tenyeres-talpas ember volt", b) a románokat csúfolták szőröstalpúaknak ("szőrös talpú olájok"), abból keletkezett.
Tanner Mihály - SzA: Kormányos Mihály.
Targyi Mihály - Molnár Mihály (SzA uí.). A család több tagja is megkapta e rn-et. Valószínűleg származási helyükre (Tard) utal, az őstelepes tardiak között több Molnár is volt.
Tëra Pista, Bandi, Rozi - Bojtos testvérek, anyjuk Borsós Tëra néni beceneve után (SzA hasonlóan).
Tinó Jani - (SzA) Tóth János.
Tomporom - Hagya Imre; csak a rn-ét használják, csn., kn. nélkül: pl. "Tomporom azt mondta", stb. Leesett a kocsiról, operálták. Ha be van rúgva, mindig azt mondja "fáj a tomporája". Újkeletű, egyedi rn.
Trutya Paja ®Láncos Paja.
Varnyasi Mári, Julis, Ferkó - Német Mária, Julianna, Ferenc testvérek (SzA hasonlóan). A Nagyvarjasról származó őstelepesek között volt Németh család, származásukat számon tartják. Varnyasi Mári fia is örökölte: Varnyasi András, azonos ®Zs. Medé-vel.
Varsándi Pista - Antóni István (SzA uí.).
Vas Örzsi - Vámos Erzsébet (SzA).
Vendel Manci - Köböl Franciska (SzA).
Veres Cinege Jani; vöröshajú volt.
Veres, Vörös Mede Miska; vöröshajú, vörösarcú. Egyedi név. ®Cirmos Miska. (SzA uí.).
Vince Simon - Sándor Simon (SzA uí.).
Zacsok Boriska, Z. Pista - Fodor Boriska (Zsogán Istvánné), Fodor István (SzA hasonlóan).
Zsënge Mede, Zsengés Mede; az egész család viseli a rn-et. (SzA uí.) ®Varnyasi. Két magyarázatát hallottam: a) valamelyik őse kétszer is befűtötte a kemencét, mégis zsengés (= sületlen, szalonnás) lett kenyere; b) zsengésen szerette a kenyeret, ott ült a kemence szájánál: még nem sült meg a kenyér, fehéren kivette.
Zsóri Pista - Veres István, zenész; anyja, Zsóri Margit, megesett lány.
Zsukher Jóska - Barankai József (SzA).
Nagykamarási ragadványnév-anyagomat - a dávodi ragadványnevekhez hasonlóan (GRYNAEUS: MNyj. 31: 168-9) - B. GERGELY PIROSKA rendszere és számozása alapján foglalom össze.
A lexikális részben a magam gyűjtését SZABÓ ANNA korábbi adataival kiegészítve (a hangtani variációkat nem számítva külön) összesen 261 ragadványnevet soroltam föl. Ebből levonva a különböző személyeket, illetőleg családokat jelölő, de azonos hangalakú (például Kis, Sánta, Veres stb.) neveket (26) marad 235 önálló ragadványnév.
A) A ragadványnevek rendszere a névadás indítéka szerint.
I. Családtagok nevéből keletkezett ragadványnevek
1. férfi elődök családnevéből keletkezett ragadványnév a névadási szokások szerint logikusan nincsen.
Férfi előd keresztnevéből keletkezett ragadványnevek: Albert, Ambrus, Bálint, Bence, Csaba, Dávid, Énok, Gábor, Lajos, Pali.
Férfi előd becenevéből keletkezett ragadványnevek: Andri, Feró, Ferus, Gazsi, Gunyi, Gyurki, Jancsi, Jankó, Laci, Marci. Ennek különleges (határ-)esete mikor saját beceneve használtatik ragadványnév gyanánt: Jósti.
3. Nő elődök családnevéből keletkezett ragadványnevek okoznak zavart (nem mindig csak a kívülállók számára), ugyanis ezek családnévként és ragadványnévként egyaránt előfordulnak: Bacsa, Fügedi, Geci, Hagya, Kollár, Leso, Mede, Oláj, Pikó.
Nő előd keresztnevéből keletkezett ragadványnevek: Erzsa, Janka, (Oláj) Panni, Tëra.
Nő előd becenevéből keletkezett ragadványnév: Polla.
8. Másik házastárs ragadványnevét kapja meg, férjét felesége: Bence Bözsi, Csicsi, ? Fricc, Ruszki. Ennek különleges esete, mikor az asszonyt így emlegetik: Nagyhasú Gyurkáné, Nagy Jóska Miskáné.
9. Nevelőszülő ragadványnevét örökli a nevelt gyerek: Csongeci.
10. Nevelőszülő családnevét örökli ragadványnév gyanánt a nevelt gyerek: Főgyi, Gáncsa.
11. Kutyája nevéről kapta ragadványnevét: Fickó.
12. A ház előző lakója nevéből: Lujza.
13. Eltartottja nevéből: Pestu (ez a ragadványnév a társadalmi változások, helyzet jellemző indikátora).
14. Két törvénytelen gyerek ragadványneve ismeretes: az egyik esetben az anya keresztnevének gunyoros alakját (Borcsuska), a másikban a föltételezett apára utaló ragadványnevet kapott (Ruszki).
II. Testi tulajdonságot jelölő ragadványnevek: Cérna, Cirmos, Derék, Füles, Füstös, Hatujjú, Kacska, Kis (-Bögöly, -Kollár, -Miklós, -Német), Nagyhasú, Nagy Pestu, ? Nyálas, Rücskös, Sarkas, Sánta, Seggenülő, ? Sutykó, Süket, ? Szurkos, ?Szőrös, Talpas, Veres (Vörös). Ezeket a betegség-kórállapot felismerése-megítélése és az egészséges átlagnorma ("szépségideál") szempontjából tartom fontosnak.
III. Lelki tulajdonságokat jelző ragadványnevek: Bangyi, Bársonyfenekű, Betyár, ? Ebelosztén, Ejtefejte, Filkó, Gyomros, Hazug, Ja-Jani, Káromkodós, Kocka, Korvalt kan, Kuma, Láncos, Libagége, Nagyszájú, Néma, Pipás, Rangos, Rossz, Szent, Szipkás, Szivaros, Szófosó, Zsënge, Zsëngés. Az előbbi pontban említett "diagnosztikai" szempontokon kívül ezek a ragadványnevek azért is fontosak, mert ezekben is megnyilatkozik a hagyományos közösség konformitását szabályozó közösségi norma: mindent, ami attól eltér, a gúny, rosszallás, stb. segítségével észrevételeznek.
IV. Szavajárásra utaló ragadványnevek: Forrószerelem, Horribilis, Isten, Kuma, Tomporom.
V. Életkorra (ez esetekben testvérek születési sorrendjére) utaló ragadványnevek: Kis, Öreg.
VI. Egykori, vagy jelenlegi lakhelyekre (származási helyre - ld. falutörténet) utaló ragadványnevek: Almási, Bánáti, Bóha, Détéri, ? Epres, Hajnácsi, ? Targyi, Varnyasi. (Megjegyzem, hogy a nagykamarási családnevek között is vannak származási helyre utalók. Ezeket ld. SzA dolgozatában.)
VII. Foglalkozásra, mesterségre utaló ragadványnevek: Bakter, Bába, Boros, Bőgős, Cserepes, Csirke, ? Direktórium, Edényes, ? Epres, Énekes, Fazekas, Gépész, ? Girind, Harangozó, Jeges, Kofa, Kovács, Kulcsár, Pikula, Postás.
VIII. Egyéb életkörülményre utaló ragadványnevek:
1. származás: Cigány, Német, Kisnémet, ? Oláj (Oláh), ? Palóc, Ruszki, Talpas.
5. vagyoni helyzetre: Bársonyfenekű, Rangos.
IX. Eseményre utaló ragadványnév: Amerikát megjárt ember ragadványneve: Amerikai (Amerikás).
B) A ragadványnevek alaki sajátosságai.
I. 1. Egyelemű ragadványnevek alkotják a többséget (ezeket itt nem sorolom föl).
2. Kételeműek: Amerikás Muka, Bocsi Baka, Hatujjú Bangyi, Kacska Pikó, Kis Bögöly, Kis Kollár, Kis Mede, Kis Német, Kis Pali, Mede Jancsi, Nagy Bunkó, Nagyszájú Muka, Német Kovács, Postás Jaka, Oláj Panni, Öreg Bögöly, Öreg Bunkó, Sánta Mede, Selypes Mede, Süket Bocsi, Vörös Mede, Zsënge Mede.
3. Három-, illetve többelemű ragadványnév nem volt. Itt említem meg, hogy a mindennapi beszédben gyakran csak a ragadványnév kezdőhangját használják a családnévvel együtt (például Bé Köböl, Dé Köböl, Pé Kovács, Dé Nagy, Ó Varga, Zsé Mede stb.). Abból ítélve, hogy több esetben a megkérdezettek ezeket a kezdőhangokat nem tudták megfejteni, elképzelhetőnek tartom, hogy ez az elfakulás, kopás kezdeti tünete (is) lehet.
II. 1. Eltorzított szavakból eredő ragadványnevek: Bangyi, Csúszik, Ejtefejte - ezekről a lexikális részben szóltam.
2. Idegen nyelvi eredetű ragadványnevek nagy része a SzA gyűjtötte, tisztázatlan magyarázatú nevek közt található: Bunyesz, Csácso, Doj, Jankutyu, Kuszkuri, Pricski, Samlfi, Strumherr, Tanner, Zsukher. Ezek közt kétségtelenül van néhány németes (és cigányos?) hangzású név. Figyelemre méltó azonban, hogy a szoros közelség (Botos, Kétegyháza, Lökösháza, illetve Pusztaottlaka) ellenére román, illetve szlovák eredetű ragadványnév nem található, még a betelepült román családok tagjai is magyar ragadványnevet kaptak.
A ragadványnevek használata többféle:
ragadványnév egymagában: ezek többnyire egyedi nevek: Csácso, Pocok, Tomporom,
ragadványnév + keresztnév;
ragadványnév + becenév;
ragadványnév + családnév + keresztnév;
és az előbb említett eset: ragadványnév kezdőhangja + családnév (+ keresztnév).
Általában tehát a kereszt-, bece-, illetve családnév elé kerül a ragadványnév (vö. "előtte való név"), csak néhány esetben a családnév és keresztnév közzé, mint például Nagy Geci Jóska, Kis Pali Anna, stb.
Nem sok esetben volt megfigyelhető, hogy valakinek két-, vagy több párhuzamosan használt (egyenlő értékű) ragadványneve is van (vö. GERGELY, i. m. 69): Amerikás - Nagyszájú, Isten - Élesztős, Erzsa - Lajos, Csaba - Kis, Gyükés - Kis, Kuszkuri - Rádai, Cérna - Laci, Süket - Oláj, Láncos - Trutya.
Három: Oláj Panni - Szivaros - Szipkás; Kis Andris - Kis Borsós - Piros Borsós.
Négy: Cserepes - Edényes - Fazekas - Pipás.
Csak a Császár család esetében figyelhető meg érdekes, generációnkénti ragadványnévváltás. Mindkét esetben az apa keresztnevét kapja (kapják) a következő generációbéliek ragadványnévül. (Nagyapa: Császár Lajos - fia: Császár János = Lajos Jankó - ennek gyermekei: Jankó Marcsa, Jankó Győző).
Nem minden esetben sikerült a ragadványnevek használatáról, öröklődéséről tájékozódnom. A hiányos adatokból úgy tűnik, leggyakoribb eset
1. a ragadványnév családi használata és mindkét nembéli gyerekekre öröklődése: Andri, Borcsuska, Bőgős, Bunkó, Csiríz, Csirke, Csongeci, Csöves, Csúszik, Edényes, Feró, Ferus, Gépész, Gunyer, Gunyi, Hagya, Homoki, Hajnácsi, Istenmezei, Kanagár, Kisnémet, Kordély, Kulcsár, Lajos, Mede, Muka, Petyi, Pikó, Posztó, Pricski, Potyëm, Sufer, Tëra, Varnyasi, Zsënge.
Csak fiúgyerekek öröklik: Dallos, Doba, Filkó, Füstös, Gazsi, Geci.
Fogadott, illetve nevelt gyerekek örökölték a Csongeci ragadványnevet.
A ragadványnév többesszámú alakban ("Baráték" - Barát Kovács család, mindenki, akinek "Barát" ragadványneve van; "Homokiék" - a Homoki Nagy család, "Kucuék", "Pocokék" önmagában, vagy ragadványnév + családnév + had összetételben például "Bangyi Szabó had", "Szabó had", "Sallai had") gyakran nemzetségnév gyanánt is szerepel (vö. GUNDA, i. m.; NYÍRI, i. h.; MORVAY J, i. h.).
2. Egyéni ragadványnevek: Bakter, Cérna, Cirmos, Cserepes, Ejtefejte, Fazekas, Kacska, Kocka, Korvalt kan, Libagége, Pimpidli, Pipás, Szipkás, Szivaros, Szófosó, Tomporom.
Változások
A bevezetőben említettem, hogy SZABÓ ANNA és az én gyűjtésem között mintegy 20 esztendő különbség van. A fölsoroltak közül 48 ragadványnév csak nála, 58 csak az én gyűjtésemben szerepel. Ezek a nevek azonban a fent említett okok miatt valószínűleg nem tükrözik megbízhatóan a változásokat. A biztosan újabb keletű ragadványnevek (Forrószerelem, Kocka, Korvalt kan, Pocok, Tomporom) mind a "legmagasabb funkcióértékű ragadványnévfajta" (GERGELY P.), az egyéni ragadványnevek közé tartoznak, a hagyomány erősségére utalhatnak (bár fentebb kopási gyanújelet is említettem).
Családnevek mutatója
Andréjkovics
Kanagár
Antóni
Dógi
Varsándi
Ágoston
Pintér
Árgyelán
Kis
Talpas
Balázs
Bakter
Gubera
Nagy Pestu
Pocok (4)
Bali
Recskó
Barankai
Zsukher
Bástyi
Girind
Besenyei
Füles
Bíró
Borcsuska
Doba
Istenmezei (3)
Blaskovics
Depós
Bognár
Sutyika
Bojtos
Marci
Pestu
Polla
Samfli
Tëra
Nagy - (6)
Borbás
Détéri
Borsós
Füstös
Kis
Kisandrás
Oláj Panni
Piros
Szipkás
Szivaros (7)
Brandusz
Druse
Bugyi
Kis
Szurkos
Czene
Feró
Kuma
Posztó
Cinege
Gunár
Veres
Császár
Csaba
Epres
Erzsa
Jankó
Jankutyu
Kis
Lajos
Liba
Libagége
Pesztonka
Rossz
Szűcs (12)
Cseh
Boros
Dániel
Muka
Amerikás -
Nagyszájú -
Dohány
Furu
Ernő
Bóha
Farkas
Bögöly
Kis -
Öreg -
Fehér
Hajnácsi
Fodor
Almási
Ambrus
Andri
Csicsi
Jeges
Répás Csicsi
Zacsok (7)
Fónád
Forrószerelem
Jancsó
Kis
Gesztesi
Cérna
Laci
Gényi
Ferus
Pricski
Gulyás
Lujza
Hagya
Tomporom
Hankó
Pere
Herédi
Fügedi
Néma
Illés
Pircik
Sargéj
Juhász
Kiséri
Kis Kollár
Kati
Gyurki
Katona
Láncos
Rendőr
Trutya
Kálmán
Andri
Kelemen
Élesztős
Isten
Kintner
Fütyü
Kis
Pali
Kis -
Gépész
Petyi (4)
Kormányos
Főgyi
Tanner
Kovács
Albert
Barát, B.
Csirke, Cs.
Futyi
Gyükés, Gy.
Kis
Kótor
Múter
Putyi
Ruszki
Rücskös
Sufer (12)
Köböl
Bence, B.
Cserepes
Deme, D.
Edényes
Fazekas
Gábor
Göndör
Mise
Pipás
Piros
Vendel (11)
Kneller
Kisnémet
Krausz
Strumherr
Kristóf
Kucu
Mag
Csiríz
Márton
Gyomros
Leso
Szent
Mede
Cirmos
Rangos
Sánta
Vörös
Zsënge (-és) (5)
Mihály
Ejtefejte
Hagya
Jancsi
Mede
- Jancsi
Selypes - (6)
Mikoly
Kocka
Pikó
Kacska -
Nagy -
Mittnacht
Német
- Kovács
Molnár
Bunkó
Nagy -
Öreg -
Csöves
Dolfi
Ja-Jani
Jósti
Targyi (8)
Nagy
Bornyász
Dallos
Geci
Homoki
Imre
Jóska
Kofa
Potyëm (8)
Német
Varnyasi
Orosz
Korvalt kan
Pelle
Szálka
Prókai
Janka
Rácz
Kulcsár
Sutykó
Recsi
Gáncsa
Rozgonyi
Gunyi
Saitz
Bőgős
Sallai
Gunyer
Sánta
Sándor
Direktórium
Mazorka
Simon
Vince (4)
Simon
Bebe
Makkos
Sarkas
Sipos
Domó
Szabó
Bangyi
Hatujjú -
Bunyësz
Ficsor
Fricc
Mengyi (6)
Szakál
Doj
Énekes
Káromkodós
Pipás
Szent (5)
Szalóki
Pimpidli
Szántó
Baka
Bocsi -
Bálint
Bocsi
Süket -
Csácso
Dávid
Kordé (8)
Szegedi
Harangozó
Szúcsik
Csúszik
Szűcs
Pipás
Seggenülő
Takács
Bacsa
Szőrös
Tanner
Móricka
Tarnóczi
Postás
Telek
Puher
Tóth
Bánti
Betyár
Cigány
Fickó
Horribilis
Múter
Nyálas
Pikula
Tinó (9)
Tótok
Derék
Varga
Lóci
Oláh, O.
Palóc
Pisti
Pupi
Süket (6)
Vágó
Hazug
Vámos
Csongeci
Gazsi
Jaka
Postás -
Rityu
Suszter
Vas (7)
Vecsernyés
Kuszkuri
Rádai
Veres
Zsóri
Vígh
Ebelosztén
Rossz
Virók
Filkó
Zám
Énok
Zsótér
Bába
Pap
Idézett és fölhasznált irodalom
B. GERGELY PIROSKA, A kalotaszegi magyar ragadványnevek rendszere. Bukarest, 1977.
BANNER JÁNOS, Népvándorláskori sírok Nagykamaráson. Csanádvármegyei Könyvtár 10. sz. Szeged, 1927.
CSÁNKI DEZSŐ, Magyarország történeti földrajza a Hunyadiak korában. Budapest, 1890-1913.
GRYNAEUS TAMÁS, Hagyományok élete egy újratelepített községben: Szegedi Műhely 29 (1990): 62-5.
GRYNAEUS TAMÁS, Dávodi ragadványnevek: MNyj. 31: 157-72
GUNDA BÉLA, Néprajzi gyűjtőúton. Budapest, 1956.
GYÖRFFY GYÖRGY, Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza. I. Budapest, 1963.
KÁLDY-NAGY GYULA, A gyulai szandzsák 1567. és 1579. évi összeírása. Békéscsaba, 1982.
LAKOS BÉLA, Arad megye népesedési mozgalmai. Kecskemét, 1897.
MADAY PÁL, Békés megye városainak és községeinek története. Békéscsaba, 1960.
MÁRKI SÁNDOR, Arad vármegye és Arad sz. kir. város története. I-II. Arad, 1892.
MORVAY JUDIT, A had és nemzetség: Ethn. 77: 481-494.
NYÍRI ANTAL, A had és a szer: Nyelv és irodalom (Acta Univ. Szeged. Sectio Philologica) 2 (1956): 103-132.
ORTVAY TIVADAR, Magyarország egyházi földleírása a XIV. század elején a pápai tizedjegyzékek alapján feltüntetve. Budapest, 1891-1892.
PALUGYAY IMRE, Magyarország történeti, földészeti s állami leírása. Pest, 1855.
SZABÓ ANNA, Nagykamarás személy-, és ragadványnevei. Kézirat. Szegedi Áll. Ped. Főiskola Nyelvészeti Tanszék Sz. 9 (1957-58).
GRYNAEUS TAMÁS
A nagykamarási népi növénynevek vizsgálatakor sem találtunk idegen nyelvi eredetűt (GRYNAEUS, SZABÓ I. sajtó alatt).
A Korvalt kan rn. időhatározó értékű: ezen disznófajta nagyobb arányú tenyésztése csak a II. világháború utáni években, illetve az ún. kollektivizálás után kezdődött el.