Értarcsa helynevei

Értarcsa/Tarcea község a romániai Bihar/Bihor megye érmihályfalvi járásában, Érmihályfalvától/Valea lui Mihai déli irányban kb. 7 km-re fekszik, a Nagyvárad/Oradea felé vezető 19-es országút mentén. Területe körülbelül 720 ha. Az Érmihályfalvát Nagyváraddal összekötő vasútvonal nem érinti (ettől Értarcsa körülbelül 8 km-re fekszik keleti irányban). Autóbusz közlekedik Értarcsán Érmihályfalva-Nagyvárad, valamint Margitta/Marghita felől. A környező falvak a következők: északnyugaton Érmihályfalva, északkeleten Gálospetri/Galoºpetreu, keleten Szalacs/Sãlacea, délkeleten Ottomány/Otomani, délen Éradony/Adoni, délnyugaton Érkeserű/Cheºereu, nyugaton Érselind/ªilindru, északnyugaton Érsemjén/Simian.

Értarcsán az 1992-es népszámlálás adatai szerint 470 (47,91%) férfi és 510 (52,09%) nő él, összesen 980 fő (Népszámlálási nyilvántartás, Értarcsai Polgármesteri Hivatal, 1992). Nemzetiségi szempontból a lakosság megoszlása a következő: magyar 607 (61,91%); román 298 (30,37%); cigány 76 (7,79%). Felekezet szerinti megoszlás: református 509 (51,88%); ortodox 196 (19,97%); görög katolikus 150 (15,29%); római katolikus 69 (7,03%); baptista 55 (5,60%); unitárius 1 (0,1%); más felekezetű 1 (0,1%). (Értarcsai Református Lelkészi Hivatal Nyilvántartása, 1992). A lakosság állattenyésztésből (szarvasmarha, sertés, szárnyas tenyésztéséből), földművelésből (kukorica, búza, cukorrépa, burgonya) és bortermelésből él.

1968-ig a falu déli és délkeleti része mocsaras volt, ekkor lecsapolták egy múlt században készült terv szerint, és a Kanális-ba (helyi szóhasználat), az Ér csatorná-ba vezették le a vizet. A lecsapolás előtt nádvágással, illetve nádfeldolgozással is foglalkozott a lakosság. Ez komoly jövedelmi forrás volt. A vágott nádat építkezőknek (többnyire a környékbeli sváboknak) adták el, stugattér-nak (helyi szóhasználat a stukatornád-ra). Jelentős volt a halászat is. 1962-ben a földek termelőszövetkezeti tulajdonba kerültek, 1991 óta pedig magángazdálkodást folytat a lakosság.

Értarcsának körzeti orvosi rendelője van tízágyas betegszobával, valamint fogászati rendelője. 1963-65 között szülőotthon is volt a községben, azóta ezt megszüntették. A legközelebbi kórház és szülészet Érmihályfalván, valamint Margittán van. A gyerekek IV. osztályig tanulhatnak a faluban magyar tagozaton, román tagozat VIII. osztályig van. Középiskolai tanulmányokat már csak Érmihályfalván, Margittán vagy Nagyváradon lehet folytatni. Érmihályfalvára és Margittára busszal ingáznak a diákok, Nagyváradon többnyire beköltöznek az internátusokba. Magyar és román tagozatú óvodája is van a falunak.

Értarcsa központjában polgármesteri hivatal, művelődési ház, posta és telefonközpont található. A falu kb. 90 lakásába vezettek be telefont. Egy református és egy ortodox templom, egy római katolikus kápolna és egy baptista imaház van a faluban.

Értarcsa összetett szó, az Ér- előtagból és a -tarcsa utótagból tevődik össze. Az Ér- előtag az Ér csatorna nevéből származik. Az Ér Pocsajnál a Berettyóba ömlő vízfolyás. A Tarcsa helynév puszta személynévből keletkezett magyar névadással: tar 'tarka' jelentésű tő + -sa/-csa kicsinyítő képzőbokor (FNESz.). A megkülönböztető szerepű Ér- előtagot a múlt század elején kaphatta. Az első adat 1808-ból való: Ér-Tartsa. Ekkor vált ugyanis közigazgatási szempontból szükségessé, hogy e helység nevét megkülönböztessék a magyar nyelvterületen található többi Tarcsa nevű helységtől (FNESz.). A jelenlegi anyaország területén nyolc Tarcsa ismeretes: Erdő-, Kis-, Kerepes-, Körös-, Moson-, Nagytarcsa, továbbá Tar és Tarcsafürdő, Romániában a tárgyalt Értarcsa mellett létezik Hargita megyében egy Tarcsafalva/Tãrceºti is.

A szájhagyomány a Tarcsa nevet a tart igéből magyarázza: Köröstarcsa lakói uradalmi cselédek voltak, akiket lustaságuk miatt az uraság elbocsátott, és kitelepített a Körös partjára, mondván, hogy a "Körös tartsa el őket!" (Nagy István értarcsai lelkipásztor elbeszélése). E szájhagyomány Értarcsán is ismeretes.

A helynevek összegyűjtésében a következő adatközlők segítettek: Deák András piskolti születésű, fiatalkora óta Értarcsán lakó hatvannégyéves felcser, gazdálkodó; Deák Imre értarcsai születésű, hatvankét éves gazdálkodó; Deák Ottó értarcsai születésű egyetemi hallgató; Nagy István érmihályfalvi születésű lelkész, 1979-93 között Értarcsa református papja; id. Szilágyi Sándor értarcsai születésű, nyolcvanegyéves lakos. Köszönet fáradozásukért.

A falu bel- és külterületének neveiről Ethey János értarcsai jegyző készített részletes összeírást 1864-ben a PESTY-féle országos gyűjtésbe. Ennek az összeírásnak az adatait is felvettem a szócikkekbe. Ethey jegyző sírja az értarcsai református temetőben található, sajnos sírkövét műemlékhez méltatlan módon lefektették.

Az adattárban az alábbi rövidítéseket használom a térszínformákra, tereptárgyakra:

Á = árok

Cs = csatorna

D = domb

F = forrás

Fo = folyó

Fr = falurész

K = kút

Mo = mocsár

Ta = tanya

Te = temető

Tel = telep, major

Tó = tó

U = utca

A művelési jelleg rövidítései:

gy = gyümölcsös

l = legelő

r = rét, kaszáló

sz = szántó

A belterület nevei

Cigány sor Cigán sor, -ra (Tel, u) - A Kistag alatt, a falu északkeleti részén levő cigánykunyhók sora, nincs kialakított utca.

Derzsófi-kert Derzszfi-kert, -kerbe (Fr) - A falu délnyugati sarkában a hajdani kertre házak épültek. A kert feltehetőleg valamikori tulajdonosáról kapta nevét.

Domb ~, Domra (D) - A falu északkeleti részében levő emelkedés, melyre felmegy a róla elnevezett Domb utca.

Domb utca Domb ucca, |ra (U) - A falu északkeleti részén van, a Dombra halad fel, melyről a nevét kapta.

Dorongos ~, -ra (D, r) - Feltehetőleg azonos az Ürgeheggyel. Legelő volt, de régebben a Rinaldósort is róla nevezték, annak volt a másik neve. 1864: "...a'dorongos nevű domb a' néveredetéről semmit nemtudunk. emelkedett domb, fűvet termő helly, jelenben a' legelőnek - mi ennek ajjába szinte kereken a' hegyek kőr alakjának alatti síkon fekszik, 's más felől a' falu a' határa - kíegészszítő része. - a' vólt úrbéres osztály legelő bírtoka". "dorongos hegy. Mít az előttevaló Síralom hegytől egy vízmosás szűlte út választ el, s' másként űrge hegy, mivel 1824 körül midőn kiosztatott ezen emelkedett folytatólagos lánczmódjárahúzódó homokos természetű agyagos főld, ezen dombban igen sokűrgék tanyáztak. eza' legujjabb szőlő űltetvény a' 3 köztt színte szőlővel beűltetett bortermő hellyjelenben leggyengébb bort szolgáltat a' 3köztt" (PESTY, 243a). A szájhagyomány szerint régebben itt csépelték dorongokkal (cséphadarókkal) a búzát, innen a neve. Az új református templom építésekor 1835-ben itt vetették a téglát, itt volt a téglaégető kemence.

Dorongos-hegy L. Dorongos.

Epres-kert ~, -kerbe (Fr) - Házhely a Kis utca és a Malom utca találkozásánál. Az 1800-as években adhatták e nevet, ekkoriban epreskert volt. Az iskolások gyümölcsfákat neveltek itt. 1940-ben már nem volt meg a gyümölcsös. Nemrégiben kiadták házhelynek, de még nem építkeztek rá.

Halom ~, -ra (D) - A Nagy utca végében levő kúp alakú domb, műemlékvédelmi terület. A déli alsó részét felszántották, szőlőt telepítettek rá kb. 1960-70-ben. Az 1970-es évek végén a nagyváradi Körös Múzeum megtiltotta a Halom mezőgazdasági művelését. Formája szabályos kúp, valamikor víz folyta körül. 1962-ben 4 méter mélyről emberi és állati csontok, csont- és kőbalták kerültek elő. Az Érmelléken hasonló halom több is található. Ma is épület nyomai látszanak rajta. Többféle szájhagyomány fűződik hozzá: a) a törökök a sisakjukkal hordták össze; b) egy tiszt van benne eltemetve; c) valamikor csárda volt a tetején; e) kápolna volt rajta, melyet évente egyszer nyitottak ki. Egy ilyen alkalommal benne rekedt egy bika, s a következő évben találták meg a csontjait. Ekkor jelentkeztek a bogyoszlaiak, hogy nekik akkoriban tűnt el egy bikájuk.

Hatház ~, -ra (U) - A falu délnyugati részén lévő a Nagy utca villaszerűen kettéágazik, a déli ágat Hatháznak hívják. Amennyiben összefüggésbe lehet hozni a GYÖRFFY GYÖRGY leírásával (Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza I, 673-4), miszerint "II. Géza hat ház jobbágyot adott a szentjobbi apátságnak", akkor esetleg ennek emlékét őrzi ez az utca.

Hívő sor Hívőü sor, -ra (U) - A falu közepén, egy emelkedőn levő utcasor, kb. 1920 óta van itt a baptista imaház, onnan kapta a nevét.

Horgos/Horgas tó Horgos/Horgas tz, -hoz/-ho (r) - Az Ér folytatása volt az 1964-es lecsapolásig. A Hatház végénél taláható rét valamikor kenderáztató volt. Nagy esőzéskor meggyűl benne a víz.

Kiscsohos ~, -ra (l) - Legelő a falu délnyugati részén, a Nagycsohos folytatása. Régebben víz választotta el egymástól őket, ma csak egy árok van közöttük. Az 1939-es és 1942-es katonai térképeken hibásan Somos-nak írták. 1864: "...jelenleg a' Káptalan kaszálója. síkság" (PESTY, 243b). A szájhagyomány szerint kutyák csaholtak a mellette levő utcában, innen a neve. A Sikátor2-n lehet megközelíteni, ezért a Sikátor végén lakó asszonyt Csohos Ilon-nak csúfolják.

Kistag ~, -ba (D) - A falu északnyugati részén, a Cigánysor feletti domboldal.

Kis utca Kis ucca, |ra (U) - A falu észak-délnyugati irányban fekvő főutcája, az Érmihályfalva-Nagyvárad közötti országút része.

Legelő Legelőü, -re (l) - A falu nyugati szélén, a Petri utca jobboldalán van. Körülveszi a Rét (l. Külterület).

*Ludastó - Nem él. Forrásos kerek tó volt az Ér folyásában, lecsapolták. Feltehetőleg azonos helyen feküdt a Rózsás tóval (l. Rózsás tó). 1864: "ezis szinte álló víz. kíssebb méjjedésébe a' nagy csohos legelőnek. a' benne tanyázni szokott ludakról neveztetvén. a' legelőnek a' dombok óldalából fakadt 4 forrás kút adja díszit. - 's ítatásra szolgál a' legeltetni szokott állatok[na]k és a' kőzségnek" (PESTY, 243a).

Malom utca Malom ucca, |ra (U) - fél utcasor, mely a Kis utcából nyílik északkeleti irányba, és amelynek egyik felén házak, másik felén a Régi református temető, a Zsidótemető és az Epres-kert fekszik.

Nagycsohos Naccsohos, -ra (l) - Legelő a Kis utca bal oldalán, a Sikátoron lehet megközelíteni (l. Kiscsohos). 1864: "Nagy csohos. egyenes síkság, ígenszelíd fűvettermő legelője a' vólt úrbéreseknek, ebbe esik. (nevének eredete nemtudatík)" (PESTY, 243a).

Nagy utca Nagy ucca, |ra (U) - Délnyugat-északkelet irányú, keresztezi a Kis utcát. A falu nagyság szerinti második utcája, noha főutca sohasem volt. Nevét onnan kapta, hogy hosszabb volt a főutcának számító Kis utcánál. A végében telepedtek meg a románok.

Park ~, Parba (Pa) - A falu közepén, a kultúrotthon mögött van. Régi neve Piac.

Petri utca Petri ucca, |ra (U) - Északkelet-délnyugat irányú utca a falu nyugati részén, a Gálospetribe haladó országút kezdeti szakasza. 1945 után osztották ki a két oldalát házhelynek.

Piac Pijac, Pijaszra - A falu központjában levő park, a kultúrotthon mögött van. Valamikor a vásárba menők pihenőhelyéül szolgált, innen a neve. Itt éjszakáztak szekereikkel a románok, akik a hegyekből jöttek az érmihályfalvi csütörtöki vásárra. Meszet, deszkát, seprűt hoztak eladásra. Valójában piaci árúsítás itt nem folyt. (L. Park)

Pince sor1 Pinsze sor, -ra (U) - A falu közepén egy dombra vezető utcácska, melynek egyik felén földbe ásott borospincék vannak. A domb tetején volt a református és görög katolikus templom, amelyek a földrengés alkalmával leomlottak.

Pince sor2 (U) - A falu közepén, egy dombon levő, a Pince sor1-et és a Rektort érintő, összekötő utca, mely észak-kelet irányban derékszögben meghajlik.

Rebenyák sikátor ~, -ba (U) - A Kis utcát és a Hívő sort egymással összekötő, szinte derékszögben megtörő kis utca. Nevét a kb. 1940 óta a sarkán lakó Rebenyák családról kapta.

Református-temető Református-temetőü (Te) - A falu közepén, a Hívő sor és a Domb utca találkozásánál van.

Rektor ~, -ra (U) - A Kis utca jobb odaláról, a paplak és a lelkészi hivatal között nyíló kis utca, amely a Pincesorral találkozik a dombon. Valamikor a lelkészi hivatal volt a kántortanító, a "rektor" lakása, róla kapta az utca a nevét.

Régi Református-temető Régi Református-temetőü (Te, sz) - A falu északnyugati részén, a Malom utca jobb oldalán elterülő, körülbelül 1930 óta lezárt temető. Az utóbbi évtizedekben az új Református-temetőbe temetkeznek. Ma temetőnek nyoma sincs itt. A terület a református egyház tulajdona, melyet felszántatott. Néhány éve még sírkőmaradványokat lehetett találni e területen, azokat elszállították a református parókia udvarára. A Református-temető és a Régi Református-temető tulajdonképpen egy összefüggő terület. Temetkezésre körülbelül 1/3-át használják, a többi részét felszántják. A sírok az évtizedek során mindig "vándorolnak", az elhagyott, gazdátlan sírhelyek kerülnek megművelésre.

Régi országút ~ (U) - A falu délkeleti részén valamikor a Nagyváradra vezető országút kezdeti szakasza volt. Ma összeköti a Petri utcát a Kis utcával.

Régi Ortodox-temető Régi Ortodoksz-temetőü (Te) - A Régi református-temetőtől délkeletre található, már nem temetkeznek bele. L. Régi Református-temető.

Rinaldó sor Rinaldz sor, -ra (U) - A Kis utcából nyíló Sikátor1 folytatása a falu nyugati részén. Nevét kb. 1950 óta viseli az ekkoriban a moziban vetített film hatására, ugyanis ebben az utcában gyakran jártak csavargók, részegek (L. Dorongos).

Rózsástó Rzzsástz, -hoz (r)- A falu nyugati részén, a Rinaldó sor végétől balra, a Dorongos alatt levő rét, mely a lecsapolás előtt tó volt. Ha sok eső esik, ma is meggyűl benne a víz.

Sikátor1 ~, -ba (U) - A falu nyugati felén a Kis utcából nyílik. Folytatása a Rinaldó sor.

Sikátor2 ~, -ba (U) - A falu nyugati felén, a Nagy utcából nyíló, a Nagycsohosra vezető utca.

Tolvaj-kert Tolvaj-kert, -kerbe (sz) - A Rinaldó sor és a Kis utca közt levő beltelek. Tulajdonosáról kapta a nevét, a Tolvaj családnév ugyanis már évszázadok óta honos a faluban. Tolvaj személynév már a XVIII. században Értarcsa urbáriumá-ban is szerepel.

Új Ortodox-temető Új Ortodoksz-temetőü (Te) - A falu közepén a Református-temető délnyugati részén van.

Új sor ~, -ra (U) - A Kis utca hármas elágazása. Egyik ág északra, Érmihályfalvára, a másik nyugatra, a harmadik keletre tart. E három utcasort az I.világháború után osztották ki házhelyeknek.

Vágóhíd Vágzhid, -ra (r) - A falu keleti részén, a Petri utca jobb oldalán elterülő legelő. Valamikor vágóhíd állott itt, annak a nevét őrzi, még korábban tó volt, amelyet lecsapoltak.

Zsidó-temető Zsidz-temetőü (Te, sz) - A falu közepén a Rebenyák sikátor bal oldalán van. Lezárt temető, mivel a II.világháború óta nem élnek zsidók a faluban. Temetőnek nyoma sincs, felszántották. A név megmaradt a köznapi szóhasználatban.

A külterület nevei

Akasztófa dűlő Akasztzfa düllőü, -re (sz) - Más néven: III. forduló vagy Selindi út-Kishegy háta. Határrész északnyugaton, Érsemjén határában. 1864: "a harmadík fordúló szántó föld, akasztófa dűlőnek neveztetík, a' rajta hajta vólt akasztó fáról. mellytőbb dűlőkre van felosztva, mível ezen dűlőbe már a' vólt főldesurnak bírtokais van kapcsolva. Van ezen dűlőn Semjéni ország úton egy ítató kút" (PESTY, 243a).

Al ~, Arra (L, sz) - Határrész délen, Éradony szomszédságában. Hol szántónak, hol legelőnek használják. Ajjas hejen van.

Antal-tanya Ant#-tanya, |ra (sz) - Délkeleten, Ottomány és Éradony határában fekszik. A tanyaépületet, melynek tulajdonosa egyéni gazdálkodó volt, az 1960-as években bontották le. A szántóföld elnevezését a tanya volt tulajdonosának nevéről kapta.

Apáti ~, -ba (l, sz) - Gálospetri melletti határrész. XII.század: II.Géza hat ház jobbágyot adott a szentjobbi apátságnak, földjük viselhette utóbb az Apáti nevet (GYŐRFFY, i. m. 673-4); 1770: "Apáti pusztán levő kaszállóján, melly 40 embert megtartott termő fűvel" (Értarcsa urbáriuma). (L. Tyúkszerapáti.)

*Bodonkút-dűlő - Ma nem él. 1864: "...több dűlökre osztott szántó főld azérmihályfalvaí oszágúttól, a' Gálospetrí felé nyúló országútíg, mind a' földes urakbírtokába lévő egyenes szántó földnek használt tér, van ebbe egy forrásos posványos 'sombíkos helly, 's egy [...] a' forró fű. vad sásat termő alantabb eső rész, melly forrásaiból bő vízet szolgáltat. ebbevan eggy jó forrású bodonnal gárdgyázott ivókút, honnét az egész dűlő vettenevét. - ezen lapályból a' víz, - mellyen hajdan vízi malom vólt, jelenben pedig bírkaförösztésre használják - az érfolyamba ömlik" (PESTY, 243b). (L. Forrófő.)

Csárda L. Lyukas-halom.

*Csegze - Ma nem él. A helybeli lakosok számára ismerős a neve, de lokalizálni nem tudják. Az 1960-as lecsapolások előtt sem volt ismeretes. 1339: "fluvius Chegze arondinosus" (JAKÓ ZSIGMOND, Bihar megye a török pusztítás előtt 19, 48). 1864: "Csegze. nád termő lapos 'sombíkos helly" (PESTY, 243b).

Cserepes ~, -re (sz) - Tanya volt eredetileg Érmihályfalva határában. Neve onnan származik, hogy a tanyaépületet a szokásos nádtető helyett cserép fedte. Ma a szántóföldet, amelyet régebben a tanyáról neveztek el, inkább Kénszerfőüd néven emlegetik (l. ott).

Csiha-tag ~, -ba (sz) - A határrész nevét volt tulajdonosáról kapta. Tény, hogy a szomszédos érsemjéni tanyán élt még az ötvenes évekbeli kitelepítéseket megelőzően is a Csiha nevű birtokos család. Velük hozzák e határrész nevét összefüggésbe. Németh László Iszony című regényében a csihatag szó 'bozótos'-t jelent, ez viszont dunántúli tájszó, s mint ilyen, az Érmelléken nem ismeretes. Deák A. adatközlőm szerint e hely nem volt bozótos.

Csiha-tagi-dűlő Csiha-tagi-düllőü, -re l. A Csiha-tag folytatása, mintegy rányúlt arra. (L. I. Forduló, Nagyhegy háta.)

Csonka ~, |ra (sz) - 1864: "...mellynevét onnan vette, hogy hajta itt erdő lévén, a' lecsonkúlt fákról, hitták így, 's maradt rajta e' név maig, mamár fáknak nyomasincs, hanem szíkes és keserű fűvet termő, részínt kaszálónak, részínt szántó földnekhasználtatik, ezis, mint az elébbi sík főld, lapály [Kilenczes]" (PESTY, 242b).

Dráveczky-tag Drávecki-tag, -ba (sz) - Az 1960-as évekig tanya állott itt, melyet feltehetőleg a volt tulajdonosról neveztek el. A Dráveczky-féle kúria még állt 1901-ben Gálospetriben (BOROVSZKY SAMU, Magyarország vármegyéi és városai Bihar vm. 75). Ma a tanya neve kiterjedt a határrészre.

Egyház kaszálója Etyhász kaszállzja, |ra (l) - Az egyház tulajdona volt, 1960-ban államosították. Noha az egyház 1991 után sem kapta vissza, nevét mindvégig megőrizte.

I. Forduló Elsőü Fordulz (sz). A falu polgármesteri hivatalában levő kataszteri térképen fordul elő ez az elnevezés, de a falubeliek Csiha-tagi-düllőü és Natyhety háta néven is emlegetik.

Ér ~, -re (Cs) - Az 1960-as években lecsapolták, ma csak egy Kanális-nak nevezett vízfolyás maradt belőle a község délnyugati és déli határán. 1339: "fluvius Erwyze" (JAKÓ, i. m. 19); "Eer fluvius" (JAKÓ, i. m. 48); 1770: "Kaszállóinknak némely része az Ér-Vizementibe lévén azokban némelly esztendőkbe kárt teszen az árvíz, kivált mikor kaszállás előtt el borítván megfekszik rajta, de a' ritkán esik meg, fő képpen pedig azon okból járja határunkat az árvíz, hogy a Székelyhidi malom gáttya a víznek szabad folyását akadályozván feltolja (Értarcsa urbáriuma); 1864: "...a' Községből dél keletnek menő margitai út vonal mellett jobb kéz felől esik azér folyam, van rajta egy 16-18 öl hosszú fahíd a' határ felől, kőzelebb a' faluhoz ismét egy kőhíd; - az érfolyam a' lakosságnak nádlásul használtatik" (PESTY, 242a).

Érfolyam L. Ér.

*Farkas-halom - Ma nem él. Talán azonos a mostani Szőkedombbal. 1338: "Farkashalom monticulus" (JAKÓ, i. m. 48).

Forrás (F) - A Forrófőn a Kistag, a Lőrinc-tanya és a Fucskó-tanya között több forrás ered. Ezeknek a gyűjtőneve.

Forrófű Forrzfű, -re (L, sz) - Egy völgyben található a falutól északra, melyben több forrás ered (l. *Bodonkút-dűlő).

*Forrópatakfő - 1338: "Furrowpatakfew rivulus" (JAKÓ, i. m. 48). Ma nem él ebben a változatban.

Fucskó-tanya Fucskz-tanya, |ra (sz, ) - Nevét volt tulajdonosáról kapta. A tanyát lebontották, de a név megmaradt a szántóföld neveként.

Halom (D) -1956 óta a beltelekhez tartozik (l. Belterület).

Halom alja Halom ajja, Halom alá (sz) - határrész közvetlenül a község déli részén. Másik neve Komplex. 1864: "...emelkedettebb a' fentebb nevezett Kálváría alattí térség jelenben igenjó kaszálóúl használtatik, szelíd füvetterem" (PESTY, 242b).

III. Forduló Harmadik Fordulz L. Semjéni úti forduló, Akasztófa dűlő.

Hegyhát forduló Hetyhát fordulz (sz) - 1864: "...a' ragát hegykeserű felőli részen 4 dűlőre osztott szántó főld, mellyaz értartsai szántó földnek' leg gyengébb termést szolgáltato földje. első fordúló" (PESTY, 242b). (L. I. Forduló)

Hívő-temető Hívőü-temető (Te) - A falutól északnyugatra, a Forrófő és a Kistag között.

Hosszú-dűlő Hosszú-düllőü, -re (L, sz) - 1864: "...a' második forduló szántó főldje azértartsai vólt úrbéres osztálynak. egész azérsemjéni útig hosszan elnyúló 3. dűlőre osztott szántó főld egyenes. síkság" (PESTY, 242b). L. II. forduló, Selindi út-Kis-hegy háta.

Kanális ~, Kanálizsba - 1969 óta a lecsapolt Ér helyén félig természetes, félig mesterséges vízfolyás. (L. Ér.)

*Kálvária - Ma nem él. 1864: "a' községbe egyéb nevezetes níncs, mínt az, h[ogy] a' most M[él]t[ósá]gos Bujanovics urak bírtokába van egymagas domb tetején egy épület, mellynek hajdan ollykálváría vólt hellyén, hol a' búcsújárók imádkozni jártak" (PESTY, 242a). (L. Halom alja.)

Káptalan (sz) - Északon, a mihályfalvi határnál közvetlenül terül el. Teljesebb neve Nagyváradi Káptalan (l. ott).

Kender-föld Kender-főüd, -re L. Sziget.

Kényszer-föld Kénszer-főüd, -re (sz) - Északon, a mihályfalvi határnál van. Másik neve: Cserepes. Miután a Cserepesen levő tanyát lebontották, a földet, amelyen volt, kényszerrel osztották ki az I. világháború után az emberek között. Innen a neve. (L. Cserepes.)

Keserű úti forduló Keserű úti fordulz, -ba (sz) - A falutól északkeletre, a Nagyhegy háta mögötti fordulóföld, más néven Elsőü fordulz (l. ott).

Kilences ~, -re (sz) - A falu délnyugati részén van, valamikor nádlás vette körül. Kilences-juk néven is emlegetik. 1864: "Kilenczes. elnevezésének eredete bízonytalan. egészen kaszálónak használtatík" (PESTY, 242a). Adatközlőm szerint a valamikori kilenclyukú hídról kapta a nevét. A közelmúltban ráépült a Szatmár-Nagyvárad közötti országút, és a hidat betonhídra cserélték ki. (A hidakhoz l. Ér).

Kilences-lyuk Kilences-juk -ra L. Kilences.

Kis-hegy ~, -re (D) - Szőlődomb a falutól északnyugatra, a Nagyhegy és az Ürgehegy között. Másik neve Siralom-hegy (l. ott).

Kis-hegy háta Kis-hety háta, |hoz/|ho L. II. Forduló, Selindi út-Kis-hegy háta.

Kis-kert ~, Kis-kerbe (L, r) - A nyugati határban, a Nagy-hegy Érkeserű felőli sarkánál van. 1864: "a' ragát hegyszegletén az értartsaí, éradonyí és ér keserűi határ kőzt. 3 szegletű kís kaszáló síkság" (PESTY, 242b).

Kis-tag ~, -ba (D, l, sz) - A falu északkeleti felén, a Cigány sor van alatta. Kistag-tető-nek is mondják.

Kistag-tető, Kistak-tetőü, -tetejére L. Kistag.

Komplex Kompleksz, Komplezbe - A Halom alja újabb neve - 1980-tól állattenyésztési központ. (A komplex román szó, jelentése 'központ, együttes', innen a neve.)

Kotyec/Kotyesz ~, Kotyedzbe, Kotyezbe (gy) - A falutól északnyugatra, a Nagy-hegy kezdeténél, a Kis-kert sarkánál van. Jelenleg gyümölcsös, azelőtt dögtemető volt itt. Még korábban, a szájhagyomány szerint, disznóakol lehetett rajta. Az utóbbi 30 évben a Kollektív Gazdaságé volt, most a községé. Másik neve Kotyedz gödre.

Kotyec/Kotyesz gödre Kotyedz/Kotyez gödre |be - 1864: "egy hajdaní Kotyesz nevezetű magassabbhellyen végig elnyúló főld' bírtokosáról neveztetett így, 'startja maís nevét. fűvet termő hajdan útnak' maigis annak használható alantabbeső földrész" (PESTY, 242b).

*Középér - 1338: "Kuzeper fluvius" (JAKÓ, i. m. 48). Ma nem él. (L. Ér.)

Lapos ~, -ra (Mo, sz) - A falutól keletre levő nádas és szántó. 1864: "a' laposs. szántó és kaszáló főld. síkságon keresztül vezetett az Ördögárka nevű út, mely a falut Tyúkszerapátival összekötötte -" (PESTY, 243b). L. Tyúkszerapáti.

*Libucos (Á) - Ma nem él, helyében csak egy kis árok van. 1864: "a' líbuczos. kőrűltetanyázó líbuczokról. kákás poványos forrásos hosszan el nyúló méjjedés. az érmihályfalví és G[álos]petri határ szélen" (PESTY, 243b). Jelentését a falubeliek a libákkal hozták összefüggésbe, holott HERMAN OTTÓ A madarak hasznáról és káráról (Bp., 1969) című madárhatározójában a libuc a bíbic egyik tájnyelvi neve.

Lőrinc-tanya ~, |ra (sz) - A Mihályfalvára vezető út jobb oldalán, a falutól északra fekszik. A tanyát, mely nevét volt tulajdonosáról kaphatta, az 1950-es évek elején lebontották. Ma csak a szántó őrzi a nevet.

Lyukas-halom Jukas-halom, -ra (sz) - 1339: Lyuwkashalom monticulus (JAKÓ, i. m. 48). Régebben Értarcsához tartozott, most az Adonyi határ része. A szájhagyomány szerint lyuk volt a közepén, tetején pedig egy csárda volt. Ma már a halom nincs meg. Csárdá-nak is nevezik.

Malomgát Malongát, -ra (sz) - A határ déli részén, a váradi út mellett van. Valamikor vízimalom volt az Ér-en. 1770: "A Helyiség határán egy Csergő vizi és egy Száraz Malma vagyon az uraságnak, jó vizi malmok pedig legközelebb egy mértföldnyire lévén, őrlés kedvéért melyre földre menni nem kételeníttetünk" (Értarcsa urbáriuma).

Májer-tag ~, -ba (sz) - A Sziget folytatása, a kettőt fasor választja el egymástól. Nevét volt tulajdonosáról kaphatta.

Máriás Márijás, -ra (sz) - A falutól északra, a mihályfalvi út mellett van. Nevét feltehetőleg volt tulajdonosáról kapta.

II. Forduló Második fordulz, -ra - L. Selindi út-Kis-hegy háta, Hosszú dűlő.

Megyfenék Metyfenék, -hez/-he (r) - Az északkeleti határban van. A Ér egyik ága volt, mocsaras, "feneketlen" hely, ha belemegy a jószág, elsüllyed, "megy fenékig". Ma már nincs meg a mocsár.

Méneskút ~, -ra (K) - 1864: "Ménes kút. legelőn lévő ménesnek ásott kútjáról" (PESTY, 243b).

Mihályfalvi út Mihájfalvi út (U) - L. Belterület.

Nagyerdő Nagyerdőü, -re (sz, l) - A határ déli részén, a váradi országút mellett terül el. Korábban legelő volt, még korábban erdő, innen a neve. A falu tulajdona volt. 1864: "hajdannagyfákat termő erdő vólt, jelenleg a' fáknak hellyét néhol egy egy tövis bokor juttatja eszűnkbe kaszáló, és szántó egyenes sík főld" (PESTY, 243b).

Nagy-hegy Naty-hegy, -re (D) - Szőlőhegy Érkeserű határa irányában. Jelenleg a legnagyobb szőlőhegy Értarcsán. Régebben lakott terület volt. Ezt követően a Kollektív Gazdaságé lett, 1991-ben pedig felosztották a szőlősgazdák között.

Nagyhegy háta Natyhety háta, |hoz/|ho - L. I. Forduló, Csiha-tagi dűlő.

*Nagytó - Nem él, talán azonos a Pótlékkal. 1864: "Nádas rétség, 'sombikosalant főld" (PESTY, 242b).

Nagyváradi káptalan ~, -ra (sz) - Röviden Káptalan-nak is említik. 1864: "NVáradi Deák Szertartású Káptalan [...] már a'15-ik század véginn vólt itt bírtoka" (PESTY, 242a). A Káptalant az I.világháború utáni földreform alkalmával felszámolták. Ma határrész Tyúkszerapátiban.

Ördögárka, |hoz/|ho (sz) - A keleti határrészben, korábban út volt mellette. Kelet-Magyarországon végighúzódik, Nyírábrány és Debrecen között végig követhető. Több helységben is él ilyen név. A szájhagyomány szerint ördögök jártak itt. L. még Tyúkszerapáti puszta.

Petri-domb ~, -domra (D, sz) - A keleti határrészben, Gálospetri határában fekszik.

Petri út (U) - A Gálospetribe vezető országút neve.

Pénzgödör alja Pénzgödör ajja, |ra (l) - Az Ördögárka alatt van, annak folytatása, "hajlás". A szájhagyomány szerint pénz van itt eltéve, időnként kigyúllad. Aki hozzányúl, meghal.

Pótlék Pztlék, -ra - L. Nagytó.

Puszta ~, |ba (sz) - Az északkeleti határrészben, a Fucskó-tanya és a Forrófű között van. 1864: "mí majorral el látott juh akol és cseléd lakó helly, ellátott szántó főld igen jó főld míndenféle veteménynek, a' vólt főldes urak bírtokábalévő emelkedettebb részen" (PESTY, 243b).

*Ragát-hegy - Ezt az elnevezést ma már nem ismerik. 1770: "Mgos Groff Haller Istvánné és Nga részin vagyon egy kűlőnnös Ragát(s?) nevezetű szőllőcske mellyen mintegy tizenöt gazdának lévén szőlleje" (Értarcsa urbáriuma). 1864: "Szőlővel beűltetett bortermő helly, emelkedett lánczmódjára délnek nyúló magaslat. ajjába van azér folyásának egy kanyarúlata. benne két forráskúttal" (PESTY, 242b). Talán azonos a Nagy-heggyel.

*Ragát-sziget - Nem él. 1864: "Ragát szíget. elnevezéséneksemmi nyoma. kőrűlfolyja azér - jelenben a' kőzség kender főldjéűl szolgál, a' hozzá juthatást egy 4 őles fa híd eszkőzli" (PESTY, 242b).

Rét ~, -re (sz, l) - A falutól közvetlenül keletre, a beltelekhez tartozó Legelőt veszi körül. Régen "nádlás" volt az Ér folyásában, ma lecsapolt terület. Egyik része szántó, másik része kaszáló.

Rókalyuk Rzkajuk, -ra (sz) - A délkeleti határban fekszik, nevének eredetéről nem tudnak.

*Sárvárfok - 1338: "Sarwarfuk locus" (JAKÓ, i. m. 48). Ma nem él, nem is lokalizálható.

Selindi úti forduló ~ fordulz, -ra - L. II. Forduló, Hosszú-dűlő.

Selmeci-tanya ~, |ra (sz) - A határ északkeleti felében. Nevét feltehetőleg tulajdonosáról kapta. A tanyát lebontották, nevét a szántóföld őrzi.

Semjéni úti forduló ~ fordulz, -ra - L. III. Forduló, *Akasztófa-dűlő.

Siralom-hegy ~, -re - Másik neve Kis-hegy. 1864: "Száj hagyomány után ezen emelkedettebb téren vólt hajdaní űtkőzetről neveztetíkígy. jelenben szőlővel beűltetett másod rendű bor termő helly, melly gyengéb bort terem, minta' fentebbírt ragáthegy" (PESTY, 242b). A szájhagyomány szerint egy magyar csapatot üldöztek a törökök a Siralomhegy irányába, a magyarok pedig a hegy aljában a mocsárba fulladtak. Innen a neve.

Sziget ~, -re - Nevezik még Kender-főüd-nek is. Valószínűleg azonos a PESTY adatközlője által említett Ragát-sziget-tel. Ma csak egy kb. egy méter mély, vízzel telt árok veszi körül. (L. *Ragát-sziget.)

Szőke-domb Szőüke-domb, -domra (sz) - Az adonyi határszélen. Nevét a föld szürkés színéről kapta.1864: "melly részint kaszáló részint szántó főldűl használtatík, kissebb emelkedettebb helly, mint a' mellette levő" (PESTY, 242a).

Szúnyog-tag Szúnyok-tag, -ba (sz, l) - Északnyugaton, a mihályfalvi és semjéni határszélek találkozásánál fekszik. Nevét feltehetőleg tulajdonosáról kapta.

Tyúkszerapáti puszta ~, |ra - Röviden Apáti-nak emlegetik. 1864: "a'M[él]t[ósá]gos Bujanovícs és Deák Szertartású Káptalanbírtoka. itt Tyuk szerapáti nevezetű falulehetett, a' hagyomány szerént, mellyhez egymégmais meglévő Őrdőgárka nevű út vezetett a' faluba - a' laposs. szántó és kaszáló főld. síkságon" (PESTY, 243b). Egyik adatközlőm szerint az 1960-as évek végén alagutat találtak itt, amit nem engedtek kiásni.

Ürge-hegy ~, -re (D, gy) - Szőlőhegy a Nagycsohostól északi irányba. Valamikor a falubeli lakosság ürgeprém cserzésével is foglalkozott. Elvétve ma is. Sok ürge volt ezen a helyen.

Ürge-hegy háta Ürge-hety háta, |ra (sz) - Az északnyugati határban fekszik, korábban legelő volt.

Vad-kert VaD-kert, -kerbe (sz) - A falutól délre, a Kilences folytatása. Mocsaras terület volt, vadlibák, vadkacsák tanyája. 1864: "vad sásat és fűvet termő nevéről. Szinte kaszáló. Népmondaszerént valaha azítt mellette lévő erdő szélén a' vólt uraságnak vadas kertjevólt" (PESTY, 242b).

BALÁZS ILDIKÓ