D. G. TUMASEVA, Szlovar gyialektov szibirszkih tatar. (A szibériai tatár nyelvjárások szótára). Izdatyelsztvo Kazanszkogo Universzityeta, 1992. (255 lap)

DILJARA GARIFOVNA TUMASEVA professzornő neve nem ismeretlen magyar tudományos körökben. A Kazanyi Egyetem Tatár Nyelvi és Irodalmi Tanszékének tanszékvezető professzora két ízben járt Magyarországon (1975, 1980). Budapesten a Kőrösi Csoma Társaságban és Szegeden a József Attila Tudományegyetemen tartott előadást a tatár nyelv nyelvjárási tagolódásáról és a szibériai tatár nyelvjárások felosztásáról a magyar őstörténet keleti vonatkozásai iránt érdeklődő szakmai közönség számára. A professzornő más szálakkal is kötődik a magyar tudományhoz: a 70-es évek végén, a 80-as évek elején a szegedi egyetem altajisztika szakos hallgatóit (köztük e sorok íróját) féléves tatár nyelvi részképzésre fogadta az általa vezetett intézményben.

Az alább bemutatásra kerülő könyv TUMASEVA harmadik kötete, mely a szibériai tatár nyelvjárásokkal foglalkozik. Az első, a ÆKönbatiÆ Seber tatarlari tele" (A nyugat-szibériai tatárok nyelve) című, nyelvtani áttekintés és szótár 1961-ben jelent meg, a második, - Gyialektü szibirszkih tatar - a tatár nyelvjárások sajátosságait tárgyaló monográfia 1968-ban látott napvilágot, mindkettő Kazanyban. Jelen kötete egy gazdag életmű megkoronázása, hiszen összegeződik benne a professzornő korábbi munkásságának minden fontos eleme. Az 1940 és 1964 között szibériai terepmunkán (egyéni és a Kazanyi Egyetem hallgatóival végzett közös nyelvjárásgyűjtő expedíciók során) összegyűjtött, a toboli-irtisi, a baraba és a tomszki tatár nyelvjárásokból származó tekintélyes mennyiségű lexikológiai adat (ebből 1961-ben csak a tobol-irtisit publikálta), melyhez magas színvonalú lexikográfiai elméleti és módszertani jártasság, biztos rendszerezőkészség, a tárgy fölényes ismerete társul.

A kötet szerkesztésének fő elve a szibériai tatár nyelvjárási lexikalizmusok minél szélesebb körű bemutatása. Ez azt jelenti, hogy mindazon szavak helyet kaptak a szótárban, amelyek hangalakja és/vagy jelentése eltér kazanyi tatár irodalmi megfelelőjüktől és használatuk szűkebb vagy tágabb földrajzi areához, illetőleg nyelvjárási csoporthoz köthető. E szempont érvényesítése érdekében TUMASEVA többet is nyújt, mint amit saját szibériai gyűjtőmunkája lehetővé tenne. Bevonja corpusába (a hangalakok és jelentésük helyszíni ellenőrzése és esetenkénti pontosítása után!) a múlt századi jelentős, de nehezen hozzáférhető szibériai tatár nyelvjárási gyűjtések anyagát, mint pl. J. GIGANOV 1804-ben publikált toboli tatár szógyűjteményét, a V. V. RADLOV által 1872-ben megjelentetett török népköltési gyűjteményben (Obrazcü narodnoj lityeraturü tjurkszkih plemen. T. IV. SPB.) és V. V. RADLOV híres négykötetes szótárában (Opüt szlovarja tjurkszkih narecsij SPb. 1893-1911) előforduló szibériai tatár lexikalizmusokat csakúgy, mint az e századi, korábban megjelent tatár nyelvjárási szótárak vonatkozó szócikkeit. Valamennyi idézett forrás átírása egységesített. A cirillbetűs transzkripció fonologikus alapelvű, de figyelembe vesz fonetikai szempontokat. TUMASEVÁnak sikerült írásrendszerében kiküszöbölni a mai kazanyi tatár helyesírás következetlenségeit és elkerülni a túlzó fonetikai részletezés veszélyeit. Ezáltal adatai világosan érthetőek, jól használhatóak.

A szócikkek felépítése logikus; a címszavakat a forrásmegjelölés követi, majd a jelentés kazanyi tatár irodalmi és orosz nyelven. A jelentés minél pontosabb bemutatása és a szó funkcionális grammatikai "használhatóságának" demonstrálása érdekében gyakran követi a jelentést példamondat vagy a szó kötött szintagmában való idézése.

TUMASEVA szótára precíz filológiai munka, megbízható kézikönyv. Mindössze egy kritikai megjegyzés kívánkozik az ismertetés végére. Kár, hogy a fő szerkesztési elv következetes érvényesítése érdekében (és a korlátozott terjedelmi lehetőségek miatt is) nem kerülhettek be a szótárba az olyan lexikai egységek, amelyek a három szibériai nyelvjárásban jelen vannak, de nem különböznek kazanyi tatár irodalmi nyelvi megfelelőjüktől. Így ugyanis a szótár nem nyújt egyértelmű információt az utóbbi években megélénkült nyelvi kontaktus-kutatások számára bizonyos szavak adott helyen való megléte vagy nemléte szempontjából. E hiány azonban eltörpül a könyv érdemei mellett, így jó szívvel ajánlom finnugristáknak, turkológusoknak, általános nyelvészeknek - minden olyan szakembernek, aki a szibériai térség uráli, altaji vagy paleo-szibériai nyelveinek történetét, egymáshoz való viszonyát, areális kapcsolatait kutatja.

AGYAGÁSI KLÁRA