Arany A. László-emlékkönyv. Nyitra, 1993. (56 lap)

Arany A. László csehszlovákiai magyar nyelvész volt. A SZÉPE GYÖRGYtől írott nekrológig maradéktalanul igaz volt, amit SZÉPE így fogalmazott meg: "Életsorsa jóformán ismeretlen a mai magyar nyelvészek számára. Műveit nem ismerik kellőképpen" (NyK. 72: 213). Az ELTE 1976-os egyetemi jegyzete - SZÉPE nekrológja alapján - a legfontosabb tudnivalókat összegezte már, így a magyar szakos hallgatók tudhattak róla (H. BOTTYÁNFY-HORVÁTH-KOROMPAY- D. MÁTAI, Bevezetés az egyetemi magyar nyelvészeti tanulmányokba. Bp., 1976. 81). Míg azonban tudományos eredményeiről SZÉPE részletesen és alaposan tájékoztat, sorsának tragikus fordulatáról csak ennyi látott napvilágot: "1949-től kezdve életkörülményeinek kedvezőtlen alakulása..." (i. h. 214). VÖRÖS OTTÓ később már néven nevezhette a tényeket: mivel Arany A. László szót emelt a csehszlovákiai magyarság jogfosztottsága ellen, letartóztatták, elítélték s bebörtönözték. Uránbányába is került, s végül rákban halt meg (l. VÖRÖS OTTÓ, Arany A. László csehszlovákiai magyar nyelvész munkásságáról: Tanulmányok a magyar nyelvtudomány történetének témaköréből. Szerk. KISS J. és SZŰTS L. Bp., 1991. 705-9). 1992-ben jött el az az idő, hogy emléke előtt emléktábla-avatással s tudományos emléküléssel tiszteleghetett az utókor Kolonban. Az ott elhangzott előadásokból s másutt megjelent írásokból SÁNDOR ANNA szerkesztésében külön kis kötet látott napvilágot. A szerény kivitelű, de tartalmas emlékkönyvet a Szlovákiai Magyarok Anyanyelvi Társasága és a Nyitrai Pedagógiai Főiskola Hungarisztikai Tanszéke adta ki.

SÁNDOR ANNA szerkesztői előszavából megtudjuk, hogy a szlovákiai magyarok is alig ismerik Arany A. Lászlót, de ez "nem az ő, hanem az elmúlt évtizedek politikájának bűne, hiszen életéről és munkásságáról ebben az időszakban csak suttogva beszélhettünk" (3). ALABÁN FERENC megnyitója a tanárt, a tudóst és a kisebbségi sorsban élő értelmiségi magyart állítja középpontba (4-6). Ezután az Arany A. Lászlóval foglalkozó előadások következnek: KIRÁLY PÉTER "Arany A. László tudományos törekvései" (7-12), KRAUSZ ZOLTÁN "Még vártalak... (Egy kortárs vallomásai)" (13-15), TURCZEL LAJOS "Kapcsolatom Arany A. Lászlóval" (16-22). A további tanulmányok Arany A. László munkásságához kapcsolódó témaköröket vizsgálnak: SZABÓMIHÁLY GIZELLA "Arany A. László kétnyelvűség-koncepciója a mai tudomány tükrében" (23-30), LISZKA JÓZSEF "Arany A. László és a szlovákiai magyar néprajzi kutatás" (31-37), TELEKINÉ N. ILONA "Arany A. László által vizsgált jelenségek Kolon földrajzi neveiben" (38-44), SÁNDOR ANNA "A koloni nyelvjárás változásai Arany A. László gyűjtése óta" (45-50). Az emlékkönyv Arany A. Lászlónak a bécsi egyetemen 1966-ban tartott német nyelvű előadását is tartalmazza: "Axiomatische Probleme der Phonologie" (52-55).

Ezzel az emlékkönyvvel új sorozat indul, az Anyanyelvi Füzetek. A sorozatot a Szlovákiai Magyarok Anyanyelvi Társasága és a Nyitrai Pedagógiai Főiskola Hungarisztikai Tanszéke adja ki, szerkesztői pedig SÁNDOR ANNA és TELEKINÉ N. ILONA. Úgy vélem, szlovákiai magyar anyanyelvi sorozat méltóbb tartalalommal nem indulhatott volna. Arany A. László ugyanis széles látókörű kutató volt, jóval többre hivatott szakember, mint amire a körülmények miatt lehetőségeiből futotta. Alapossága, az új iránti fogékonysága, nemes embersége és magyarsága például szolgálhat. Reméljük, hogy ez a példa hat, s reméljük azt is, hogy az induló sorozat mielőbb további értékes kötetekkel gyarapszik.

Kiss Jenő