A régi jó ’folyó’ szót a magyar forrásokból döntően helynevekbeli előfordulásaiból ismerjük. Köznévi szerepe azonban ezekben is látható: a Hernád és a Tarca folyó közötti területet pl. Két-jó köze (1246/1348/1408: Kethyoukyzi, KMHsz. 1.) néven említik. A jó-nak megfelelői vannak több uráli nyelvben is: idetartozik a finn joki, a lapp jokk(a), a votják és zürjén ju, a jurák szamojéd joha. Ezek alapján az uráli alapnyelvre egy *joke alapalakot szokás kikövetkeztetni. A forrásokból megállapítható, hogy ez a fontos szó a honfoglalás utáni évszázadokban a magyar nyelvben már csak a nyelvterület keleti, északkeleti részén használatos tájszóként élt, de néhány évszázad alatt teljesen eltűnt a magyar nyelvből.