A Körös folyónak három nagy forrásága van. Ezeket már nagyon régóta jelzői előtagokkal különítik el egymástól. A déli ág a Fehér-Körös (1299: Feyerkeres, de lásd még 1261/1271: Crisium Album, KMHsz. 1.), a középső ág a Fekete-Körös (1479: Fekethekeres, FNESz., de lásd még 1316/1382: Nigrum Crisium, KMHsz. 1.), amelyet régen Közép-Körös-nek is említettek (1249: medium Crisium, KMHsz. 1.). A legnagyobb, északi ágnak ma Sebes-Körös a neve (1665: Sebes-Körös, FNESz.), amely a belefolyó Sebes patakról kapta az előtagját. Nevezték ezt korábban Nagy-Körös-nek (1282: maior Keres, KMHsz. 1.) és Váradi-Körös-nek (1278: Crisium Varadiensem, KMHsz. 1.) is. Ez utóbbi név arra utal, hogy (Nagy)Várad (román Oradea) településen is keresztülfolyik. A két déli ág összefolyása utáni szakasz neve Kettős-Körös, a harmadik ág beömlése után pedig Hármas-Körös (1261/1271: Crisium triplicem, KMHsz. 1.) nevet visel a folyó.