A magyar nyelvterület egészén a történetiségben tizenkét különböző helyen fordul elő az Erdőhát tájnév, amellyel dombvidéket vagy erdős hátságot jelöltek például Baranya (1330: Erdeuhath, KMHsz. 1.), Gömör (1318: Erdouhat, HA 2: 61) és Bihar vármegyében (1335: Erdeuhath, KMHsz. 1.).

Szintén domborzati kiemelkedést jelölt eredetileg a Hegyhát, amely ugyancsak több tájnévben fordul elő, többek között Vas megyében Nyugat-Magyarországon (1707: Hegyhát, Juhász 1988: 80).

A hát lexéma ezek mellett számos kisebb táj nevének is névalkotó eleme, mint például a Bereg, Szabolcs, Szatmár és Ung megyében is megtalálható Tiszahát (Juhász 1988: 102–103) vagy a bihari Érhát (Juhász 1988: 74).