Eredetileg települést, illetve birtokot jelölt a Börzsöny és a Bakony név, s másodlagosan vonódott át egy-egy nagy kiterjedésű hegység megjelölésére (+1294/XIV–XV.: Bersen, HA 4: 44, 1193: Bokon, HA 2: 47).

Egy-egy hegycsúcsot jelöltek kezdetben a végső soron szláv eredetű Pilis (1187: Ples, HA 4: 77) és Gerecse (1742: Gerecsen, FNESz.), valamint a magyar eredetű Mecsek (1536/1568 előtt: Metsek, FNESz.) és a bizonytalan eredetű erdélyi Hargita (1528: Hargita, FNESz.) nevek, amelyek jelentésbővüléssel később az egész hegység megnevezései lettek.

Ugyancsak mikrotoponimák váltak metonimikus úton egy egész tájnyi dombvidék jelölőjévé a Cserhát ’cserfa/dombhát’ (1742: Cserhát, FNESz.) és a Cserehát ’cserfa/dombhát’ (1710: Cserehát, FNESz.) esetében. Amint az adatok is mutatják, ezek a tájnevek a korábbinál jóval később jelentek meg ugyanúgy, mint a Bükk ’bükk’ hegység neve is (1753: Bik, FNESz.), amely a rajta lévő bükkerdőről kapta megnevezését.