Az adatok kronológiájának megállapítása

• A másolatban fennmaradt, átírt oklevelek keltezésében az eredeti és a másolati példány keletkezési évét / jellel választjuk el. Ha a másolat az eredetivel azonos évben készült, arra nem utalunk. A tartalmi átírást > jelzi. A sokszoros átiratban fennmaradt oklevelek keletkezési idejére legfeljebb három évszám feltüntetésével utalunk, ilyenkor a többszörös átírást // jellel jelezzük. Másolatoknál a / (illetőleg a // és a >) jel után az évszámból elhagyjuk az ezrest.
• Az év nélküli oklevelek keletkezésének megállapítható ideje szögletes zárójelben áll: [1240], külön azonban nem utalunk a forrás év nélküli voltára. A körülbelüli időmeghatározásra az időpont után álló k. rövidítés utal, ha pedig csupán a keletkezés évszázada állapítható meg, azt római számmal jelöljük.
• A krónikák adatainak datálásában a másolati jel után az az év szerepel, amelyre az adat vonatkozik. Ezek időrendi besorolását azonban a forrás keletkezési idejének megfelelően végezzük el.
• A hamis oklevél évszáma előtt + jel, a hamisságát tekintve gyanús okleveleké előtt pedig +? áll. A nem biztosan azonosítható oklevéladat évszáma előtt a bizonytalanságot * jelzi. A pápai udvarhoz kapcsolódó dokumentumokra az évszám után tett P., illetve PR. jelöléssel utalunk.