Azok a hallgatók, akik magyar nyelvészetből írják szakdolgozatukat, munkájuk témájának megfelelően az alábbi témakörök valamelyikéből készülnek fel az államvizsgára.

Azoknak a kétszakos hallgatóknak, akik nem nagyar szakjukból készítik szakdolgozatukat, választaniuk kell, hogy irodalomból vagy nyelvészetből kívánnak-e államvizsgázni. A magyar nyelvészetből vizsgázni szándékozók az alábbi témakörök közül választhatnak.

Az általános névtani irodalom az erre a témára jelentkező hallgatók számára kötelező, a helynévtani, illetve a személynévtani munkák a szűkebb témakörnek megfelelően választandók.

Általános névtan

J. SOLTÉSZ KATALIN, A tulajdonnév funkciója és jelentése. Bp., 1979. 1–174.

KÁLMÁN BÉLA, A nevek világa. 4. kiadás. Debrecen, 1989. 1–187.

BÁRCZI GÉZA, A magyar szókincs eredete. 2. bővített kiadás. Bp., 1958. 123–62.

A magyar nyelv történeti nyelvtana. Szerk. BENKŐ LORÁND. Bp., 1991–95. I, 249–59, 536–53, II/1: 314–20, 888–910.

TEMESI MIHÁLY, A magyar nyelvtudomány. Irányok és eredmények a felszabadulás óta. Bp., 1980. 230–48.

BALÁZS JÁNOS, A nevek általános nyelvészeti vonatkozásai: NytudÉrt. 70. sz. 295–301.

SEBESTYÉN ÁRPÁD, A tulajdonnevek jelentéstanához: NytudÉrt. 70. sz. 301–7.

Helynévtan

BENKŐ LORÁND, A Nyárádmente földrajzinevei. MnyTk. 74. sz. 1–51.

LŐRINCZE LAJOS, Földrajzineveink élete: MNyj. 13: 3–24.

KÁZMÉR MIKLÓS, Alsó-Szigetköz földrajzinevei. MNyTk. 95. sz. 1–71.

INCZEFI GÉZA, Födrajzi nevek névtudományi vizsgálata. Bp., 1970. 1–108.

KÁZMÉR MIKLÓS, A falu a magyar helynevekben. Bp., 1970. 1–129.

MEZŐ ANDRÁS, A magyar hivatalos helységnévadás. Bp., 1982. 1–50.

JUHÁSZ DEZSŐ, A magyar tájnévadás. MNyTk. 126. sz. 1–41.

HOFFMANN ISTVÁN, Helynevek nyelvi elemzése. Debrecen, 1993.

MEZŐ ANDRÁS, A templomcím a magyar helységnevekben. Bp., 1996. 21–44, 220–54.

Honfoglalás és nyelvészet. Szerk. KOVÁCS LÁSZLÓ–VESZPRÉMY LÁSZLÓ. Bp., 1997. 177–211, 221–35.

BENKŐ LORÁND, Név és történelem. Bp., 1998. 76–185.

Személynévtan

ÖRDÖG FERENC, Személynévvizsgálatok Göcsej és Hetés területén. Bp., 1973. 1–209.

POSGAY ILDIKÓ, Rábacsanak személynevei. ELTE NyelvtudDolg. 12. sz. Bp., 1973. 1–146.

BENKŐ LORÁND, Név és történelem. Bp., 1998. 11–58.

BERRÁR JOLÁN, Női neveink 1400-ig. Bp., 1952.

FEHÉRTÓI KATALIN, A XIV. századi magyar megkülönböztető nevek. NytudÉrt. 68. sz. 3–55.

B. GERGELY PIROSKA, A kalotaszegi magyar családnevek rendszertani és funkcionális vizsgálata. NytudÉrt. 108. sz. 1–85.

HAJDÚ MIHÁLY, A magyar becézőnevek. Bp., 1974. 17–46.

Honfoglalás és nyelvészet. Szerk. KOVÁCS LÁSZLÓ–VESZPRÉMY LÁSZLÓ. Bp., 1997. 235–47.

A magyar nyelv történeti nyelvtana. Főszerk. BENKŐ LORÁND. Bp., 1991–95. I, 104–59, 259–318, 553–83, II./1: 120–237, 321–410, 911–28.

BENKŐ LORÁND, Az Árpád-kor magyar nyelvű szövegemlékei. Bp., 1980. 7–122, 179–385.

BENKŐ LORÁND, Adalékok a székelyek korai történetéhez. Új Erdélyi Múzeum I (1990), 109–23.

D. MÁTAI MÁRIA, Nyelvünk élete. Bp., 1994.

HADROVICS LÁSZLÓ, Magyar történeti jelentéstan. Bp., 1992. 1–123.

HADROVICS LÁSZLÓ, Magyar frazeológia. Bp., 1995. 25–40, 157–74, 222–37, 260–80.

Nyelvünk a Duna-tájon. Szerk. BALÁZS JÁNOS. Bp., 1989. 7–46, 95–140, 231–90.

 I. Leíró magyar hangtan

BOLLA KÁLMÁN, Magyar fonetikai atlasz.

PAPP ISTVÁN, Leíró magyar hangtan Bp., 1966.

Fejezetek a magyar leíró hangtanból. Szerk. BOLLA KÁLMÁN. Bp., 1982. 13–51, 115–53, 165–72, 250–63.

Strukturális magyar nyelvtan 2. Fonológia. Szerk. KIEFER FERENC. Bp., 1994. 25–240, 581–663.

KASSAI ILONA, Fonetika. Bp., 1998.

É. KISS KATALIN–KIEFER FERENC–SIPTÁR PÉTER, Új magyar nyelvtan. Bp., 1988. 293–388.

II. Szótan (alaktan, jelentéstan)

BENCZÉDY–FÁBIÁN–RÁCZ–VELCSOVNÉ, A mai magyar nyelv. Bp., 1968. 9–204, 459–555.

Tanulmányok a mai magyar nyelv szófajtana és alaktana köréből. Szerk. RÁCZ–SZATHMÁRI. Bp., 1980. 121–218, 237–52.

Újabb fejezetek a magyar leíró nyelvtan köréből. Szerk. KESZLER BORBÁLA. Bp., 1992. 170–224.

É. KISS KATALIN–KIEFER FERENC–SIPTÁR PÉTER, Új magyar nyelvtan. Bp., 1988. 187–289.

III. Mondattan

BENCZÉDY–FÁBIÁN–RÁCZ–VELCSOVNÉ, A mai magyar nyelv. Bp., 1968. 205–458.

Fejezetek a magyar leíró nyelvtan köréből. Szerk. RÁCZ ENDRE. Bp., 1989. 91–180, 283–303.

FALUVÉGI–KESZLER–LACZKÓ–LENGYEL–RÁCZ, Magyar leíró nyelvtani segédkönyv. Bp., 1994. 65–147.

É. KISS KATALIN–KIEFER FERENC–SIPTÁR PÉTER, Új magyar nyelvtan. Bp., 1988. 17–71.

Szövegtani szemelvénygyűjtemény. Szerk. ANTALNÉ–MADARÁSZNÉ. Bp., 1995. 27–40, 57–75, 85–127, 157–283.

EÖRY VILMA, Szövegtipológia – Stílustipológia: Hol tart ma a stilisztika? Szerk. SZATHMÁRI ISTVÁN. Bp., 1986. 130–51.

KIEFER FERENC, Az előfeltevések elmélete. Bp., 1983. 17–58.

KOCSÁNY PIROSKA, A retorikus kérdés: Szöveg és stílus (Szabó Zoltán köszöntése). Szerk. PÉNTEK JÁNOS. Kolozsvár, 1997. 250–8.

PETŐFI S. JÁNOS, Egy poliglott szövegnyelvészeti-szövegtani kutatóprogram. Officina Textologica 1. Debrecen, 1997.

PETŐFI S. JÁNOS, A szövegösszefüggőségre utaló nyelvi elemek vizsgálatához. Mny. 1994: 19–30.

Tanulmányok a mai magyar nyelv szövegtana köréből. Szerk. RÁCZ–SZATHMÁRI.Bp., 1983. 15–60, 231–38, 249–95, 320–55.

A szövegtan a kutatásban és az oktatásban. Szerk. SZATHMÁRI–VÁRKONYI. Bp., 1979. 23–32, 57–65, 73–82.

SZEGEDY-MASZÁK MIHÁLY, A művészi ismétlődés néhány változata az irodalomban és a zenében: Ismétlődés a művészetben. Bp., 1980. 77–159.

SZIKSZAINÉ NAGY IRMA, A szövegről. Bp., 1999.

FÁBIÁN–SZATHMÁRI–TERESTYÉNI, A magyar stilisztika vázlata. Bp., 1989. 76–125.

FÓNAGY IVÁN, A stílus hírértéke: ÁNyT. I, 91–123.

FÓNAGY IVÁN, A költői nyelv hangtanából. Bp., 1989. 44–76.

GÁSPÁRI LÁSZLÓ, Jeltípusok és stilisztikai kategóriák: Tanulmányok a mai magyar nyelv szókészlettana és jelentéstana köréből. Szerk. RÁCZ–SZATHMÁRI. 67–97.

Helikon 1995. 3. A stílus diszkurzív elmélete. 219–64.

PÉTER MIHÁLY, Stilisztikai alapfogalmaink tisztázásához: Jelentéstan és stilisztika. Szerk. IMRE SAMU–SZATHMÁRI ISTVÁN–SZŰTS LÁSZLÓ. Bp., 1974. 459–63.

J. NAGY MÁRIA, A szó művészete. Bp., 1975. 3–129.

SZABÓ ZOLTÁN, Kis magyar stílustörténet. Bp., 1986. 240–349.

KEMÉNY GÁBOR, Szindbád nyomában. Bp., 1991. 3–23.

KEMÉNY GÁBOR, Képekbe menekülő élet. Bp., 1993. 7–50.

A mai magyar nyelv (cikkgyűjtemény). Szerk. KESZLER BORBÁLA. II, 221–305.

Hol tart ma a stilisztika? Szerk. SZATHMÁRI. Bp., 1996. 34–80, 234–309.

SZATHMÁRI ISTVÁN, A magyar stilisztika útja: Bevezetés V–XVI. Stilisztikai alapfogalmak lexikona. 417–544.

SZATHMÁRI ISTVÁN, Stíluselemzés és stílusirányzat: Stilisztika és gyakorlat. Szerk. SZATHMÁRI ISTVÁN. Bp., 1998. 15–32.

SZIKSZAINÉ NAGY IRMA, Stilisztika. Bp., 1994. 7–154.

TOLCSVAI NAGY GÁBOR, A magyar nyelv stilisztikája. Bp., 1996. 50–132.

ZOLNAI BÉLA, Nyelv és stílus. Bp., 1957. 53–107, 125–83.

 Kötelező irodalom

(Az “Általános szakirodalom” minden ezt a témakört választó államvizsgázónak kötelező, a “Szociolingvisztika” vagy a “Magyar nyelvjárások” témakörből az egyik szükséges.)

I. Általános szakirodalom

BENKŐ LORÁND, A magyar irodalmi írásbeliség a felvilágosodás korának első szakaszában. Bp., 1960. 28–113.

KISS JENŐ, Társadalom és nyelvhasználat. (Szociolingvisztikai alapfogalmak). Bp., 1995. 9–287.

NYIRKOS ISTVÁN, Irodalmi nyelv – köznyelv – népnyelv: Mnyj. 24 (1982): 19–30.

SEBESTYÉN ÁRPÁD, “A nyelv területi tagolódása és társadalmi rétegződése” témakör tantervi helyzetéről: Nyr. Nyr. 105: 319–28.

II/1. Szociolingvisztika

KIS TAMÁS, Szempontok és adalékok a magyar szleng kutatásához: A szlengkutatás útjai és lehetőségei. (Szlengkutatás 1. sz.) Szerk. KIS TAMÁS. Kossuth Egyetemi Kiadó, Debrecen, 1997. 237–296 = [Klny.] A Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Magyar Nyelvtudomány Intézetének Kiadványai 71. sz. = Internet: http://mnytud.arts.unideb.hu/szleng/szl ut/17hun sl.htm

RÉGER ZITA, Utak a nyelvhez. Bp., 1990. 7–159.

SÁNDOR KLÁRA, Az élőnyelvi vizgálatok és az iskola: kisebbségi kétnyelvűség: Régió 6 (1995)/4: 121–46.

SEBESTYÉN ÁRPÁD, A szociolingvisztika elemei Csűry Bálint népnyelvkutató iskolájában: MNyj. 28–29 (1990):47–65 = [Klny.] A Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Magyar Nyelvtudományi Intézetének Kiadványai 57. sz. Debrecen, 1990.

Társadalom és nyelv (Szociolingvisztikai írások). Vál. PAP MÁRIA és SZÉPE GYÖRGY. Bp., 1975. 7–23.

WARDHAUGH, RONALD, Szociolingvisztika. Bp., 1995.

II/2. Magyar nyelvjárások

BÁRCZI GÉZA, Régi magyar nyelvjárások. Bp., 1974. = Uő, A magyar nyelv múltja és jelene. Bp., 1980. 298–348.

DEME LÁSZLÓ, A magyar nyelvjárások hangjainak jelölése: Mnyj. 2 (1953): 18–37.

IMRE SAMU, A mai magyar nyelvjárások rendszere. Bp., 1971. 7–377.

KÁLMÁN BÉLA, Nyelvjárásaink. Bp., 19774. 7–114.

KISS JENŐ, A rábaközi Mihályi nyelvjárásának hang és alaktana. Bp., 1982. 13–35, 155–167.