Debreceni Egyetemi Kiadó
Debrecen, 2018

A teljes kötet elérhető helyben (.pdf) | a Magyar Elektronikus Könyvtárban

A könyv a nyelvtanról két diszciplína, a nyelvtudomány és a kognitív pszichológia határán mozogva igyekszik képet alkotni. A nyelvészet szabály-analógia problémáját a kognitív tudományok algebrai-statisztikai tanulás dilemmájával köti össze, és így halad előre egy analógiás-statisztikai nyelvtan kidolgozásában. Ennek során a két tudományterületen egyszerre, illetve felváltva mozog, miközben változatos kérdésekkel foglalkozik. A leíró grammatikák és pszicholingvisztikák morfológiai és szintaktikai megállapításait összekapcsolja a nyelvtörténeti változások és a nyelvelsajátítás problémájával, fonetikai-fonológiai jelenségekkel, korpusznyelvészeti módszerekkel, kísérleti adatokkal és eredményekkel. Ezek a fejezetek látszólag sokféle és egymástól független témakört tárgyalnak, valójában mégis szorosan egymásra épülnek, és egy olyan társas-kognitív grammatikai modell kidolgozásának egyes lépcsőfokait jelentik, ami szerint a nyelvtan tulajdonképpen nem más, mint maga a nyelvi működés.

Tartalom
Előszó
1. Bevezetés
    1.1. Nyelvtudomány és kognitív pszichológia
    1.2. Grammatikák és nyelvészeti irányzatok
    1.3. Kontextusában él a nyelv
    1.4. Más szemlélet – más nyelvtan
2. Szabály és analógia a nyelvtudományban
    2.1. Újgrammatikus szabályok és analógiák
    2.2. Az újgrammatikus örökség utóélete
3. A szabályok problémája a nyelvtudományban
    3.1. A változó és változatos nyelv
    3.2. Változás, változatosság és történeti nyelvészet
    3.3. Változás, változatosság és strukturális nyelvészet
    3.4. Változás, változatosság és (poszt)generatív nyelvészet
4. Grammatika és kognitív pszichológia
    4.1. A szabályok koncepciója és a nyelvtantanulás dilemmája
    4.2. Algebrai szabályok és statisztikai analógiák
    4.3. Kognitív pszichológiai mérések és nyelvtudomány
    4.4. Saffranék mérése és a vita kibontakozása
5. A vita tanulságai
    5.1. A kísérleti ingeranyag és a statisztikai tanulás
5.2. Komplexitás, habituáció és statisztikai tanulás
     6. A statisztikai tanulás értelmezései
    6.1. Egy radikális jelentésváltozás
    6.2. Kontextusfüggetlen és véges állapotú nyelvtanok
    6.3. A statisztikai tanulás egyszerű modellje
7. A produktivitás kérdése
    7.1. Bináris és skaláris nyelvtanok
    7.2. Szerkezeti egybevágóság és hasonlóság
    7.3. Szabályok és hasonlóság?
    7.4. Fokozatok és grammatikalitási ítéletek
8. Dichotómiák a nyelvészetben és a kognitív pszichológiában
    8.1. Nyelvtani tudás és Univerzális Grammatika
    8.2. Univerzális Nyelvtan és nyelvi adatok
    8.3. Grammatikai ugrások és lexikai folyamatok
    8.4. A kétutas modell következményei
9. Lexikon és statisztikai grammatika
    9.1. Szavak és átmenet-valószínűségek
    9.2. Nyelvelsajátítás és átmenet-valószínűség
    9.3. Relativizált szóhatárok
    9.4. Szóhatárok és kísérletek
10. Morfológia és statisztikai grammatika
    10.1. Morfémák és variációszámok
    10.2. Grammatikák és morfológiai elemzések
    10.3. Relativizált szóelemhatárok
    10.4. Fokozatok és folyamatok
    10.5. Morfémák és átmenet-valószínűségek
11. Fonotaxis és statisztikai grammatika
    11.1. Relativizált fonotaxis
    11.2. A token-típus párok problémája
    11.3. Szóhangalakok és hangtani különbségek
    11.4. A szóelsajátítás paradoxona
    11.5. Tokenek és típusok fonotaxisa
12. Korpuszok és statisztikák
    12.1. Nyelvészeti korpuszok és elemzésük
    12.2. Az /l/ és az /r/ elemű bigramok esete a magyarban
    12.3. Kategorizáció és gyakoriság
    12.4. Az /n/ elemű bigramok esete a magyarban
    12.5. Kategorizáció és átfedés
    12.6. Az /ɛ/ és az /e/ elemű bigramok esete a magyarban
    12.7. Kategorizáció és minimális pár
    12.8. Fonémák és eloszlások
13. Disztribúciós fonológia és szomszédsági eloszlás
    13.1. Allofón, fonéma és szabad variáns?
    13.2. Kontrasztív és szabad disztribúció?
    13.3. Jelentés, gyakoriság
14. Kognitív pszichológia és gyakorisági eloszlás
    14.1. Csecsemők és korpuszok
    14.2. Az [l] – [r] az amerikai angolban és a japánban
    14.3. Szóelsajátítási paradoxon?
    14.4. Az [l] – [r] és a magyar csecsemők
    14.5. Nyelvi világpolgárok és anyanyelvi szakértők
    14.6. Mesterséges ingerek és gyakorisági eloszlás
    14.7. Nyelvek és [n] – [ŋ] eloszlások
    14.8. Az [n] – [ŋ] a kanadai angolban és a tagalogban
    14.9. Gyakoriságok és szomszédságok
    14.10. Az [n] – [ŋ] és a magyar csecsemők
    14.11. Az [ɛ] – [e] és a spanyol–katalán kétnyelvűség
    14.12. Az [ɛ] – [e] és a magyar csecsemők
15. Dialektológia és fonológiai variáció
    15.1. Lejegyzések és variánsok
    15.2. Mérések és variánsok
    15.3. Adatközlők és variánsok
    15.4. Perceptuális dialektológia és hangzó nyelvi adat
16. Fonetika és fonológia határán
    16.1. Fonémák és jegyértékek a nyelvtudományban
    16.2. Fonémák és jegyértékek a kognitív pszichológiában
    16.3. Fonológiai statisztika és S-görbe
    16.4. Fonetikai statisztika és nyelvtan
17. A szabálynyelvtan alulszabott határai
    17.1. A szavak és a nyelvtan problematikája
    17.2. A fonológia nyelvtani dilemmája
18. Az analógianyelvtan kiterjesztett határai
    18.1. A szótagoktól a mondatokig
    18.2. A szavaktól a hangokig
19. A szabálynyelvtan formális modellje
    19.1. Hierarchia és szegmentáció
    19.2. A formalizmus irányai
20. Az analógianyelvtan nem formális modellje
    20.1. Az analitikus és a holisztikus nyelvtanok között
    20.2. A hierarchikus és a lineáris nyelvtanok között
21. Analógianyelvtan és hálózatmodell
    21.1. Társas-kognitív hálózatnyelvtan
    21.2. A filogenezis és az ontogenezis nyelvtana
    21.3. Nyelvtan – dichotómiák nélkül
    21.4. A modell működése
22. A beszédpercepció és a szótagok
    22.1. A disztinktív jegyek és a nyelvtudomány
    22.2. A szótagok és a kognitív pszichológia
    22.3. Érvek és ellenérvek
    22.4. Szótagok és nyelvelsajátítás
23. A prozódiától a fonotaxisig
    23.1. Hangsúlyok és szóhatárok
    23.2. Prozódia vagy statisztika?
    23.3. A prozódiától a szótagok felé
24. A fonotaxistól a lexikonig
    24.1. Jelentés és statisztikai tanulás
    24.2. Szemantika és statisztikai grammatika
25. A lexikontól a morfoszintaxisig
    25.1. Szókincs és morfoszintaxis
    25.2. Statisztikai morfoszintaxis
    25.3. Adatok és morfoszintaktikai elméletek
26. Nyelvtanhálózat – nyelvhálózat
    26.1. Motiváltság és hatékonyság
    26.2. Nyelvgrammatika
Utószó

I. Magyar hangok fonetikai átírási jelei
II. Név- és tárgymutató
III. Ábrák, táblázatok és mottók jegyzéke
IV. Irodalom

* * *

Lektorálta: Pléh Csaba és Siptár Péter

Borítóterv: Mány János


© Fehér Krisztina, 2018
© Debreceni Egyetemi Kiadó, 2018
beleértve az egyetemi hálózaton belüli elektronikus terjesztés jogát is

ISBN 978-963-318-643-5
Kiadta a Debreceni Egyetemi Kiadó,
az 1795-ben alapított Magyar Könyvkiadók és Könyvterjesztők Egyesülésének tagja
Felelős kiadó: Karácsony Gyöngyi főigazgató
Készült a Debreceni Egyetem sokszorosítóüzemében 2018-ban