Magyar nyelvészeti szigorlat 2.
(2009)


A szigorlat teljes anyaga letölthető >>> Magyar nyelvészeti szigorlat 2

 

Szigorlati tételek:

Mondattan

1. A tudományos igényű nyelvészet feltételei a generatív nyelvtanban: rendszerszerűség, explicitség, következetesség.
2. A magyar grammatika és a generatív grammatika közötti legfőbb eltérérsek, kapcsolatok.
3. Az adekvátság szintjei a genetatív grammatika szerint (példákkal).
4. A standard elmélet felépítése és elvei, transzformációinak tipológiája.
5. A kormányzás és kötés elmélet felépítése, szemléletbeli újításai a transzformációs generatív irányzaton belül.
6. A szótári komponens és az X’-elmélet szerepe a kormányzás és kötés elméletben.
7. A Théta elmélet és a logikai forma szerepe a kormányzás és kötés elméletben.
8. A szerkezeti alelméletek (vezérlés, kormányzás, szomszédosság) és az esetelmélet szerepe a kormányzás és kötés elméletben.
9. A kötéselmélet szerepe és az esetelmélet a kormányzás és kötés elméletben.
10. Milyen problémákat vet fel a magyar nyelv a Kormányzás és kötésben?
11. A magyar mondat alapszerkezete a Kormányzás és kötésben. Diskurzuspozíciók.
12. A tagadások elemzése a magyar mondatban (magyar grammatika vs kormányzás és kötés elmélet).
13. A létigét tartalmazó mondatok elemzése (magyar grammatika vs. a kormányzás és kötés elmélet).
14. A szintagmák típusai: a mellérendelő és az alárendelő szintagmák.
15. A szintagmák elhatárolása nem szintagmatikus szerkezetektől
16. A mondattani elemzés szintaktikai és funkcionális-szemantikai kategóriái
17. Az egyszerű mondat szerkezeti típusai
18. Az állítmány fajtái a jelentés és a szerkezet szempontjából
19. Az alany fajtái a jelentés és a szerkezet szempontjából
20. Az alany és az állítmány viszonya jelentéstani és grammatikai szempontból
21. A tárgy fajtái a jelentés és a szerkezet szempontjából
22. A határozói értékű tárgy. A tárgy és a határozó összefüggése
23. A határozók rendszerezésének szempontjai
24. A határozó fajtái a jelentés és szerkezet szempontjából
25. Az állapot- és a módhatározó. Az eszköz- és a társhatározó.
26. A jelzők fajtái a jelentés és a szerkezet szempontjából. Az értelmező
27. Az egyszerű és az összetett mondat határsávja
28. Az összetett mondat fajtái
29. A mellérendelő összetett mondat fajtái.
30. Az alárendelés grammatikai eszközei az összetett mondatban
31. Az állítmányi mellékmondat
32. Az alanyi mellékmondat
33. A tárgyi mellékmondat
34. A határozói mellékmondat
35. A jelzői mellékmondat
36. A sajátos jelentéstartalom az alárendelő összetett mondatban.
37. A többszörösen összetett mondat típusai
38. A közbeékelődéses mondatok
39. A mondatátszövődés


 [Utolsó módosítás: 20010. január 12.]