-
Az alaktan tárgya és helye a nyelvleírás
rendszerében (különféle megközelítések)
-
Az alaktan helye és tárgya
tudománytörténeti megközelítésben
-
A szó fogalma és értelmezései a
nyelvtudományban
-
A morféma fogalma és értelmezései a
nyelvtudományban
-
A morfémák fajtái
-
Egyalakú és többalakú változatlan
névszótövek
-
Hangzórövidítő és -nyújtó névszótövek
-
Hangzóhiányos és hangátvetéses
névszótövek
-
Magánhangzó-váltakoztató névszótövek
-
A v és a h tövű névszók
-
A hangzóhiányos igetövek
-
A v tövű igék: tiszta v
tő, jön, j/v, l/v
-
Az sz/d/v, sz/d, sz/z, sz/l
tövű igék
-
A mgh/sz/v tövű igék
paradigmájának története
-
A magyar ige alaki szerkezete
-
A feltételes mód története a magyarban
-
A felszólító mód j jelének
története (a t végű igék kivételével)
-
A t végű igék felszólító módja
-
Az elbeszélő múlt idő (praeteritum)
története
-
A perfectum (-t/-tt) története a
magyarban
-
Összetett igealakok a magyar nyelv
történetében
-
Az igeragozási típusok (alanyi–tárgyas,
ikes–iktelen) története és rendszere
-
Az 1. személyű igeragok rendszere és
története
-
A 2. személyű igeragok rendszere és
története
-
A 3. személyű igeragok rendszere és
története
-
A névszójelek rendszere és története a
magyarban
-
A szintaktikai (grammatikai) esetek
története a magyarban
-
A primér határozóragok története a
magyarban
-
A
szekundér határozóragok kialakulása és története a magyarban