BTNY–100 Magyar nyelvészeti szigorlat 1.
(2007)

 

Irodalomjegyzék:

Általános nyelvtörténet

  •  A megfelelő előadás anyaga.

  • Bárczi Géza–Benkő Loránd–Berrár Jolán: A magyar nyelv története. Bp., 1967. 5–95.

 Leíró hangtan

  •  A megfelelő előadás anyaga.

  • Kassai Ilona: Fonetika. Bp., 1998.

 Történeti hangtan

  •  A megfelelő előadás anyaga.

  • Bárczi Géza–Benkő Loránd–Berrár Jolán: A magyar nyelv története. Bp., 1967. 97–180.

 Szókincstörténet

  • Bárczi Géza–Benkő Loránd–Berrár Jolán: A magyar nyelv története. Bp., 1967. 259–388.

 Alak- és szófajtan

  • A két féléves előadás anyaga.

  • Bárczi Géza–Benkő Loránd–Berrár Jolán: A magyar nyelv története. Bp., 1967. 400–425.

  • É. Kiss Katalin–Kiefer Ferenc–Siptár Péter: Új magyar nyelvtan. Bp., 1998. 187–289.

  • Keszler Borbála (szerk.): Magyar grammatika. Bp., 2000. 23–345.

 Nyelvemlékek elemzése:

  • Szórványemlékek: Konsztantinosz, VeszprAd., TA

  • Szövegemlékek: HBK., ÓMS.

  • Kódexek: JókK., BécsiK. 

 

Ajánlott irodalom:

  • Az egyes vizsgák anyagaként megadott kötelező és ajánlott irodalom.

 

Szigorlati tételek:

Általános nyelvtörténet

  1. A magyar nyelv történetének korszakolása

  2. A magyarországi írásbeliség kialakulása

  3. A magyar nyelv szórványemlékei

  4. Az ómagyar kor szövegemlékei

  5. A magyar helyesírás általános fejlődése

 Leíró hangtan

  1. A magyar köznyelv magánhangzóinak fonetikai és fonológiai rendszere(i)

  2. A magyar köznyelv mássalhangzóinak fonetikai és fonológiai rendszere(i)

  3. A tüdő és a gégefő szerepe a hangképzésben

  4. A garat- és az orrüreg, valamint a szájüreg szerepe a hangképzésben

  5. Akusztikai fonetika

  6. Fonéma és beszédhang — fonológia és fonetika

  7. A magyar beszédhangok képzésének módjai

  8. A magán- és a mássalhangzók elkülönítésének fonetikai és fonológiai kérdései

  9. Magánhangzótörvények a magyarban

  10. Mássalhangzótörvények a magyarban

 Történeti hangtan

  1. Az ősmagyar kor mássalhangzórendszere és változásai

  2. Az ómagyar kor mássalhangzórendszere és a mássalhangzók változásai

  3. Az ómagyar kor magánhangzórendszere és a magánhangzók változásai

 Szókincstörténet

  1. A magyar nyelv szláv jövevényszavai

  2. A magyar nyelv német jövevényszavai

  3. A honfoglalás előtti jövevényszavaink

  4. A magyar nyelv ősi szókészlete

  5. A magyar nyelv latin és újlatin nyelvekből való jövevényszavai

  6. A magyar személynevek története

  7. A magyar helynevek története

 Szófaj- és szóalkotástan

  1. Az ige szófaji kérdései

  2. A főnév és a melléknév szófaji kérdései

  3. A névmások és a határozószók szófaji kérdései

  4. Az igenevek szófaji kérdései

  5. A viszonyszók szófaji kérdései

  6. A szóképzés hagyományos és strukturalista megközelítése

  7. A szóösszetétel hagyományos és strukturalista megközelítése

 Alaktan

  1. Az alaktan tárgya és helye a nyelvleírás rendszerében (különféle megközelítések)

  2. Az alaktan helye és tárgya tudománytörténeti megközelítésben

  3. A szó fogalma és értelmezései a nyelvtudományban

  4. A morféma fogalma és értelmezései a nyelvtudományban

  5. A morfémák fajtái

  6. Egyalakú és többalakú változatlan névszótövek

  7. Hangzórövidítő és -nyújtó névszótövek

  8. Hangzóhiányos és hangátvetéses névszótövek

  9. Magánhangzó-váltakoztató névszótövek

  10. A v és a h tövű névszók

  11. A hangzóhiányos igetövek

  12. A v tövű igék: tiszta v tő, jön, j/v, l/v

  13. Az sz/d/v, sz/d, sz/z, sz/l tövű igék

  14. A mgh/sz/v tövű igék paradigmájának története

  15. A magyar ige alaki szerkezete

  16. A feltételes mód története a magyarban

  17. A felszólító mód j jelének története (a t végű igék kivételével)

  18. A t végű igék felszólító módja

  19. Az elbeszélő múlt idő (praeteritum) története

  20. A perfectum (-t/-tt) története a magyarban

  21. Összetett igealakok a magyar nyelv történetében

  22. Az igeragozási típusok (alanyi–tárgyas, ikes–iktelen) története és rendszere

  23. Az 1. személyű igeragok rendszere és története

  24. A 2. személyű igeragok rendszere és története

  25. A 3. személyű igeragok rendszere és története

  26. A névszójelek rendszere és története a magyarban

  27. A szintaktikai (grammatikai) esetek története a magyarban

  28. A primér határozóragok története a magyarban

  29. A szekundér határozóragok kialakulása és története a magyarban

 [Utolsó módosítás: 2007. május 8.]