Leíró magyar hangtan szeminárium
2019/2020. tanév, őszi félév

Az olvasmányok jelzései:

Kötelező

*

Ajánlott

Figyelem! Az itt közzétett anyag a félév folyamán változik, és nem tartalmaz mindent, amit a jegyszerzéshez tudni kell! Ebben a tekintetben az órai anyag a mérvadó, ezt az oldalt csak jegyzeteik kiegészítésére, rendszerezésére használják!

0. téma
A félév megalapozása
Olvasnivaló (a második órára elolvasandó):
Szilágyi N. Sándor: (A nyelv hangrendszere). In: Szilágyi N. Sándor: Világunk, a nyelv. Budapest, Osiris Kiadó. 2000. 23–73.
Megtanulandó (a második héten dolgozatot írnak belőle):
a görög ábécé, magyar szöveg átbetűzése görög betűkkel. (A görög betűk írása kézírással | Gyakorlószöveg.)
Megtanulandó (a harmadik héten dolgozatot írnak belőle): a különböző fonetikus átírások jelei a magyar hangokra
Az órán kivetített diák (PDF, 6 dia/oldal)

1. téma
A nyelv és a hangok
Az órán kivetített diák (PDF, 3 dia/oldal) | (PDF, 1 dia/oldal)

* Silbo Gomero: az angol Wikipedián | a magyar Wikipédián | A kanári-szigeteki füttynyelv
* Whistling Language of La Gomera – El Silbo Gomero (Youtube)
* Ne fütyülj rá – európai füttynyelvek kihalófélben. Európa Pont 2018.07.04.
* Péli Péter: Fütyüljön rá! (Füttyszóval beszélt nyelvek). Nyelv és Tudomány 2009. november 11.
* Jelnyelv
* Vízimajom-elmélet
* Bouba/kiki effect
Multimédia:
* Hangutánzó szavak a különböző nyelvekben

2. téma
A hangtan irányai, fajai
Az órán kivetített diák (PDF, 3 dia/oldal) |
(PDF, 1 dia/oldal)
A különböző fonetikus átírások jelei a magyar hangokra
Olvasnivaló:
* Bolla Kálmán 1982. A leíró hangtan vázlata. In: Bolla Kálmán szerk: Fejezetek a magyar leíró hangtanból. Budapest. 13–23.
* McGurk effect | Try The McGurk Effect! – Horizon: Is Seeing Believing? – BBC Two (Youtube)
Multimédia:
* A beszédfolyamat bemutatása

2.1 téma
Az agy és a beszédképzés (kortikális fonetika, percepciós fonetika)
* Crystal, David 1998. A nyelv és az agy. In: Crystal, David: A nyelv enciklopédiája. Budapest. 326–334.
Multimédia:
* Az agyféltekék funkciómegosztása (lateralizáció)
* Az agyról egy szóbeli feladatsor megoldása közben készített pozitronemissziós tomográfiával felvételek

2.2. téma
Akusztikai alapfogalmak (akusztikai fonetika)
Olvasnivaló:
Gósy Mária: Az artikuláció és az akusztikum kapcsolata. In: Fonetika, a beszéd tudománya. Budapest. 2004. 91–104.
Érdeklődőknek:
* Gósy Mária: A beszédhangok akusztikai szerkezete. In: Fonetika, a beszéd tudománya. Budapest. 2004. 105–147.
* Bolla Kálmán: A beszédfolyamat akusztikus elemei és a beszédhangok hangzási jellemzői. In: Magyar fonetikai atlasz. Budapest. 1995. 221–291.
* Magyar nyelvi beszédtechnológiai alapismeretek. (Multimédiás szoftver). Nikol Kkt., 2002. (Letölthető innen vagy innen.)
* Subosits István: Beszédakusztika. Budapest. 1984.
Multimédia:
* Az időtartam
* A frekvencia
* A frekvencia bemutatása (változtatható beállításokkal)
*
Az ember hallástartománya
* Az intenzitás
* Az intenzitás (változtatható beállításokkal)
*
Spektrum
* Egy mondat spektogramjai különböző hangátvivőkön
* Az egyszerű rezgés
* 440 és 1000 Hz-es szinuszrezgés
* Periodikus összetett hang
* 100, 200, 300 Hz-es hangokból összetett hang

2.3. téma
A hallás (auditorikus fonetika)
* Pap János 2002. Az emberi hallószerv és a hallás mechanizmusa. In: Pap János: Hang – ember – hang. (Rendhagyó hangantropológia). Budapest. 58–67.
* Gósy Mária 2004. A hallás szervei és a hallás folyamata. In: Gósy Mária: Fonetika. a beszéd tudománya. Budapest. 43–50.
* Rövid áttekintés a Fülspecialista weboldalon
Multimédia:
* A fül felépítése (ábra, rámutatva kiemeli az egyes részeket)
*
A hallás folyamata

3. téma
Fonetika/fonológia

Az órán kivetített diák (PDF, 3 dia/oldal) | (PDF, 1 dia/oldal)

— A nyelv és a beszéd (langue/parole)
Olvasnivaló:
* Saussure, Ferdinand de 1997. Bevezetés az általános nyelvészetbe. Budapest. 39–52.
* Telegdi Zsigmond: A nyelv és a beszéd. In: Bevezetés az általános nyelvészetbe. Budapest. 70–76.
* Deme László: A beszéd és a nyelv. Budapest. 9–15, 28–35.

A nyelv és a beszéd kettősségének tükröződése a hangok szintjén: fonéma és beszédhang
Olvasnivaló:
* Telegdi Zsigmond: Fonetika. Fonológia. In: Bevezetés az általános nyelvészetbe. Budapest. 129–139.
* Deme László 1958. A hang négy tulajdonságának fonológiai felhasználásához. In: Benkő Loránd szerk.: Magyar hangtani dolgozatok. (Nyelvtudodmányi Értekezések 17.) Budapest. 134–154.

4. téma
A hangképzés

4.1. téma
A hangképzés módjai
Az órán kivetített diák (PDF, 3 dia/oldal) |
(PDF, 1 dia/oldal)
Film a Youtube-on a képzés módjairól

4.2. téma
A hangképzés helye
Az órán kivetített diák (PDF, 3 dia/oldal) | (PDF, 1 dia/oldal) Rövidítetett diasor (PDF, 1 dia/oldal)
Csettintőhangok (Youtube)
A főbb képzési helyek GIF-animáción (az eredeti film a Youtube-on a képzési helyekről)
A hangszalagok működése (Youtube)
A hangszalagok működése (lassítva) (Youtube)
A beszélőszervek mozgása a toldalékcsőben (MRI-felvétel, Youtube)
A toldalékcső (jól látható az uvula mozgása a garatüregben)

4.3. téma
A hangszalagok működése (fonáció)
Az órán kivetített diák (PDF, 3 dia/oldal) |
(PDF, 1 dia/oldal) Rövidítetett diasor (PDF, 1 dia/oldal)
Film a Youtube-on a zöngésségről
Turcsány Ivett: A zöngekezdési időről (Prezi-prezentáció)

4.4. téma
A hangképzés időtartama
Az órán kivetített diák (PDF, 3 dia/oldal) |
(PDF, 1 dia/oldal)

4.5. téma Nem tárgyaltuk, kimarad!
Összetett képzésmódok
Az órán kivetített diák (PDF, 3 dia/oldal) |
(PDF, 1 dia/oldal)

5. téma
A magánhangzók fonetikai rendszerezése
Az órán kivetített diák (PDF, 3 dia/oldal) |
(PDF, 1 dia/oldal) Rövidítetett diasor (PDF, 1 dia/oldal)
Az órai előadás vázlatos szövege (beleépítve az órán kivetített ábrák is)
(régebbi, de még használható, bár az órai anyagban több ponton már eltértünk tőle)
Magánhangzók fonetikai rendszerezése (Az IPA gyakorlata és A magyar nyelvjárások atlasza által képviselt felfogás alapján)
Szilágyi N. Sándor: Fonetikus 1.0 (interaktív gyakorló program). Kolozsvár, 2008. (A program nem pontosan az általunk alkalmazott terminológiát és rendszerezést használja!)

6. téma
A magánhangzók fonológiai rendszere

Az órán kivetített diák (PDF, 3 dia/oldal) |
(PDF, 1 dia/oldal)
Az órai előadás vázlatos szövege (beleépítve az órán kivetített ábrák is) (régebbi, de még jól használható, bár az órai anyagban néhány ponton már eltértünk tőle)
Magánhangzók fonológai rendszere (e-ző sztenderd)
Szilágyi N. Sándor: Fonetikus 1.0 (interaktív gyakorló program). Kolozsvár, 2008. (A program nem pontosan az általunk alkalmazott terminológiát és rendszerezést használja!)

7. téma
A mássalhangzók fonetikai és fonológiai rendszere

Az órán kivetített diák (PDF, 3 dia/oldal) |
(PDF, 1 dia/oldal)
Az órai előadás vázlatos szövege (beleépítve az órán kivetített ábrák is) (régebbi, de még jól használható, bár az órai anyagban több ponton már eltértünk tőle)
Mássalhangzók fonetikai rendszerezése
Mássalhangzók fonológai rendszere
Szilágyi N. Sándor: Fonetikus 1.0 (interaktív gyakorló program). Kolozsvár, 2008. (A program nem pontosan az általunk alkalmazott terminológiát és rendszerezést használja!)
Részletes táblázat a pulmonikus mássalhangzókról az IPA rendszerezése alapján

8. téma Amennyiben előadása elmarad, megtanulandó a kötelező olvasmány!
A magánhangzó- és mássalhangzó „törvények” a magyarban

Az órán kivetített diák (PDF, 3 dia/oldal) | (PDF, 1 dia/oldal)
Papp István: Hangtörvények a magyarban. In: uő: Leíró magyar hangtan. Budapest. 1966. 121–145.
*
Gósy Mária: Fonetika, a beszéd tudománya. Budapest. 2004. 148–162, 251–254

9. téma Amennyiben előadása elmarad, megtanulandó a magyar nyelvre használt négy fonetikus írás!
Fonetikus írások

Az órán kivetített diák (PDF, 3 dia/oldal) | (PDF, 1 dia/oldal)
Olvasnivaló:
* Laziczius Gyula: Fonetika. Budapest. 1963, 1979. 18–36.
*
Markó Alexandra: Útmutató az IPA, a finnugrisztikai és a magyar egyezményes jelölések használatához. In: Szöveggyűjtemény a fonetika tanulmányozásához. (Elméleti, kísérleti és alkalmazott beszédkutatás). Szerk. Gósy Mária és Menyhárt Krisztina. Budapest. 2003. 96–105.
A különböző fonetikus átírások jelei a magyar hangokra | A magyar nyelvben előforduló hangok jelölése különböző fonetikus átírási rendszerekben (teljesebb, bővebb magyarázatokkal)
Szövegek a fonetikus átírások gyakorlásához (További fonetikusan — sajnos helyenként hibásan — átírt mondatokat találnak itt: Bolla Kálmán: Magyar fonetikai atlasz. Budapest. 1995. 30., 43–51.)

9.1. téma
A Setälä-féle (finnugor) átírás
Olvasnivaló:
Papp István: Leíró magyar hangtan. Budapest. 1966. 31–34.
Molnár József: A magyar beszédhangok atlasza. Budapest. 1969. 28–29.
E. N. Setälä: Über Transskription der finnisch-ugrischen Sprachen: Finnisch-ugrische Forschungen, 1 (1901): 15–52.
Sovijärvi, Antti–Peltola, Reino: Suomalais-ugrilainen tarkekirjoitus. 5. kiadás. Helsingin yliopiston fonetiikan laitoksen julkaisuja 9. Helsinki, Helsingin yliopisto, 1970. (1953–1977 között hat kiadásban).

9.2. téma
Magyar egyezményes hangjelölés
Olvasnivaló:
Papp István: Leíró magyar hangtan. Budapest. 1966. 35–38.
*
Deme László: A magyar nyelvjárások hangjainak jelölése. Magyar Nyelvjárások, 2 (1953): 18–37.
* [A MNyA. hangjelölése]. In: A magyar nyelvjárások atlasza. Szerk. Deme László–Imre Samu. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1968–1980. I, 5–6.
Molnár József: A magyar beszédhangok atlasza. Budapest. 1969. 30.
* Hajdú Mihály–Kázmér Miklós: Magyar nyelvjárási olvasókönyv. Budapest, Tankönyvkiadó, 1974. 9–13.
* Benkő Loránd: A magyar nyelvjárások atlaszának hangjelölési rendszere és gyakorlata. In: Deme László, Imre Samu szerk., A magyar nyelvjárások atlaszának elméleti-módszertani kérdései. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1975. 123–165.


9.3. téma
IPA (APhI) írásrendszere
Olvasnivaló:
Bolla Kálmán: Magyar fonetikai atlasz. Budapest. 1995. 31–56.
*
Bolla Kálmán: A fonetikus írás problémái. In: Fejezetek a magyar leíró hangtanból. Szerk. Bolla Kálmán. Budapest. 1982. 25–51.
Az IPA honlapja: https://www.internationalphoneticassociation.org/
A teljes IPA-tábla: https://www.internationalphoneticassociation.org/content/full-ipa-chart | IPA charts and sub-charts in three fonts (2016)
Nagyon jó leírás az IPA-jelekről: http://en.wikipedia.org/wiki/International_Phonetic_Alphabet (további kiváló linkekkel)
Interactive IPA Chart (egyes betűk által jelölt hangok online meghallgathatók az adott betűre kattintva)
Az egyes betűk által jelölt hangokat kimondó, saját gépre telepíthető IPA Help: https://software.sil.org/ipahelp2-1/
Számítógépes IPA fontok: http://www.phon.ucl.ac.uk/home/wells/ipa-unicode.htm

9.4. téma
Nádasdy–Siptár-féle átírás
Olvasnivaló:
Nádasdy, Ádám–Siptár, Péter: Issues in Hungarian Phonology. Acta Linguistica Hungarica, 39 (1989): 3–27.

10. téma kimarad!
A szótag problematikája

Kassai Ilona: A szótag. In: Fonetika. Budapest. 1998. 191–201.

11. téma kimarad!
A szupraszegmentális hangszerkezet
Gósy Mária: A szupraszegmentális hangszerkezet / A szupraszegmentumok észlelése. In: Fonetika, a beszéd tudománya. Budapest. 2004. 182227.
Multimédia:
* A hanglejtés
* A hangsúly
* Beszédtempó, ritmus

 

Tankönyv:

Ajánlott olvasmányok:

Tananyagok, segédletek az interneten:

Alapfogalmak:
(A tananyagban előforduló hangtani, nyelvészeti fogalmak meghatározását megtalálhatják az alábbi művekben, illetve betűrendes terminusmagyarázataikban)

 

Számonkérés:

A félév folyamán (a 2–4. órán írandó alapozó dolgozatokon kívül) két dolgozat megírására kerül sor: az első a félév közepe táján az addig vett témákból, a második az utolsó órán lesz a maradék anyagból. Az első dolgozattal szerzett jegyeket a félév végi dolgozatíráskor lehet kijavítani. Kijavítatlan elégtelen, vagy ismételten elégtelenre írott részjegy esetén az egész félévi osztályzat is elégtelen. A második dolgozat javítására a vizsgaidőszak (vagy még inkább január) első hetében lesz lehetőség egy később kijelölendő időpontban. FIGYELEM! A második dolgozatból legalább 21%-os eredményt (elégtelent) el kell érni, 0-t (mindössze 0-20%-ot) teljesített dolgozat esetén a javító dolgozat megírását nem engedélyezem!
A két dolgozat osztályzatának átlagából fog összeállni a félév végi jegy. Amennyiben a két dolgozat alapján törtszám az eredmény (pl. 2 és 3 a két jegy, ami alapján 2/3-ra jön ki az eredmény), a jegyet annak megfelelően kerekítem, hogy a második dolgozat hogyan sikerült az elsőhöz képest. Amennyiben 2 és 3 a két jegy, akkor a kerekített jegy 3, amennyiben 3 és 2, akkor 2.  Amennyiben valaki a félév során egy óráról sem hiányzott, a fentebb számolt eredményéhez 1 jegyet hozzáadok. (Elégtelen dolgozat írása esetén ez az óralátogatásért járó „felkerekítés” elvész!)

Pontozás:
00 –020% = 0 (ha valaki hiányzás miatt nem írja meg a dolgozatot, az is 0-nak számít, helyette csak pótlódolgozatot írhat)
21 –035% = 1
36 –060% = 2
61 –075% = 3
76 –089% = 4
90 –100% = 5
(Tényleges tudásuk reális értékeléséhez vegyék figyelembe, hogy a valódi elégséges szint 60%-nál kezdődik, azaz az elégtelenre és elégségesre teljesítők valójában nem érik el a minimális egyetemi szintet.)

Az írásbeli dolgozatok mellett van két szóbeli feladat: (1) három hang felismerése főbb (fonológiailag is releváns) képzési jegyeik alapján, illetve (2)  három hang főbb (fonológiailag is releváns) képzési jegyeinek felsorolása.
(1) Egy-egy hang felismerésére 3 másodperc áll a hallgatók rendelkezésére, magyarán kapásból fel kell ismerni a magyar köznyelv hangjait képzési jegyeik alapján. (A hangok meghatározásában használt szempontokat lásd a „Magánhangzók fonetikai rendszere (A magyar nyelvjárások atlasza által képviselt felfogás alapján)” (PDF, alsó táblázat) és a „Mássalhangzók fonetikai rendszere (az IPA átírás képviselte felfogás alapján)” (PDF táblázatban; a hangfelismerés kérdéseire itt találnak példákat.)
(2) A hangok képzési jegyeinek gondolkodás nélküli felsorolása. A képzési jegyek elnevezését az (1) szóbeli feladatban megadottak alapján kérem, a gyakorlás is az ottani példák segítségével történhet.
A hangok képzési jegyeinek tanulásához használhatják a Szilágyi N. Sándor által készített interaktív gyakorló programot is, melynek és a hozzá tartozó használati útmutatónak a célja, hogy segítse a diákokat a magyar hangtan elsajátításában és tudásuk ellenőrzésében. (Letölthető itt.) Kérem, vegyék figyelembe, hogy a program nem (pontosan) az általunk alkalmazott terminológiát és rendszerezést használja! Erre a tanulásnál mindenképpen ügyeljenek!

Az érdemjegyeket megszerzésük után beírom a Neptunba. Kérem, hogy mindenki ellenőrizze, hogy a Neptunban a megszerzett jegye szerepel-e. Amennyiben tévesen rögzítettem az eredményt, jelezzék, hogy kijavíthassam.

Utolsó módosítás: 2019. december 7.