Leíró magyar hangtan szeminárium
2019/2020. tanév, őszi félév

Az olvasmányok jelzései:

•

Kötelező

*

Ajánlott

Figyelem! Az itt közzétett anyag a félév folyamán változik, és nem tartalmaz mindent, amit a jegyszerzéshez tudni kell! Ebben a tekintetben az órai anyag a mérvadó, ezt az oldalt csak jegyzeteik kiegészítésére, rendszerezésére használják!

0. téma
A félév megalapozása
Olvasnivaló (a második órára elolvasandó):
• Szilágyi N. Sándor: (A nyelv hangrendszere). In: Szilágyi N. Sándor: Világunk, a nyelv. Budapest, Osiris Kiadó. 2000. 23–73.
Megtanulandó (a második héten dolgozatot írnak belőle): a görög ábécé, magyar szöveg átbetűzése görög betűkkel. (A görög betűk írása kézírással | Gyakorlószöveg.)
Megtanulandó (a harmadik héten dolgozatot írnak belőle): a különböző fonetikus átírások jelei a magyar hangokra
Az órán kivetített diák (PDF, 6 dia/oldal)

1. téma
A nyelv és a hangok
Az órán kivetített diák (PDF, 3 dia/oldal) | (PDF, 1 dia/oldal)
* Silbo Gomero: az angol Wikipedián | a magyar Wikipédián | A kanári-szigeteki füttynyelv
* Whistling Language of La Gomera – El Silbo Gomero (Youtube)
* Ne fütyülj rá – európai füttynyelvek kihalófélben. Európa Pont 2018.07.04.
* Péli Péter: Fütyüljön rá! (Füttyszóval beszélt nyelvek). Nyelv és Tudomány 2009. november 11.
* Jelnyelv
* Vízimajom-elmélet
* Bouba/kiki effect
Multimédia:
* Hangutánzó szavak a különböző nyelvekben

2. téma
A hangtan irányai, fajai
Az órán kivetített diák (PDF, 3 dia/oldal) | (PDF, 1 dia/oldal)
A különböző fonetikus átírások jelei a magyar hangokra
Olvasnivaló:
* Bolla Kálmán 1982. A leíró hangtan vázlata. In: Bolla Kálmán szerk: Fejezetek a magyar leíró hangtanból. Budapest. 13–23.
* McGurk effect | Try The McGurk Effect! – Horizon: Is Seeing Believing? – BBC Two (Youtube)
Multimédia:
* A beszédfolyamat bemutatása

2.1 téma
Az agy és a beszédképzés (kortikális fonetika, percepciós fonetika)
* Crystal, David 1998. A nyelv és az agy. In: Crystal, David: A nyelv enciklopédiája. Budapest. 326–334.
Multimédia:
* Az agyféltekék funkciómegosztása (lateralizáció)
* Az agyról egy szóbeli feladatsor megoldása közben készített pozitronemissziós tomográfiával felvételek

2.2. téma
 Akusztikai alapfogalmak (akusztikai fonetika)
Olvasnivaló:
• Gósy Mária: Az artikuláció és az akusztikum kapcsolata. In: Fonetika, a beszéd tudománya. Budapest. 2004. 91–104.
Érdeklődőknek:
* Gósy Mária: A beszédhangok akusztikai szerkezete. In: Fonetika, a beszéd tudománya. Budapest. 2004. 105–147.
* Bolla Kálmán: A beszédfolyamat akusztikus elemei és a beszédhangok hangzási jellemzői. In: Magyar fonetikai atlasz. Budapest. 1995. 221–291.
* Magyar nyelvi beszédtechnológiai alapismeretek. (Multimédiás szoftver). Nikol Kkt., 2002. (Letölthető innen vagy innen.)
* Subosits István: Beszédakusztika. Budapest. 1984.
Multimédia:
* Az időtartam
* A frekvencia
* A frekvencia bemutatása (változtatható beállításokkal)
* Az ember hallástartománya
* Az intenzitás
* Az intenzitás (változtatható beállításokkal)
* Spektrum
* Egy mondat spektogramjai különböző hangátvivőkön
* Az egyszerű rezgés
* 440 és 1000 Hz-es szinuszrezgés
* Periodikus összetett hang
* 100, 200, 300 Hz-es hangokból összetett hang

2.3. téma
A hallás (auditorikus fonetika)
* Pap János 2002. Az emberi hallószerv és a hallás mechanizmusa. In: Pap János: Hang – ember – hang. (Rendhagyó hangantropológia). Budapest. 58–67.
* Gósy Mária 2004. A hallás szervei és a hallás folyamata. In: Gósy Mária: Fonetika. a beszéd tudománya. Budapest. 43–50.
* Rövid áttekintés a Fülspecialista weboldalon
Multimédia:
* A fül felépítése (ábra, rámutatva kiemeli az egyes részeket)
* A hallás folyamata

3. téma
 Fonetika/fonológia
Az órán kivetített diák (PDF, 3 dia/oldal) | (PDF, 1 dia/oldal)

— A nyelv és a beszéd (langue/parole)
Olvasnivaló:
* Saussure, Ferdinand de 1997. Bevezetés az általános nyelvészetbe. Budapest. 39–52.
* Telegdi Zsigmond: A nyelv és a beszéd. In: Bevezetés az általános nyelvészetbe. Budapest. 70–76.
* Deme László: A beszéd és a nyelv. Budapest. 9–15, 28–35.

— A nyelv és a beszéd kettősségének tükröződése a hangok szintjén: fonéma és beszédhang
Olvasnivaló:
* Telegdi Zsigmond: Fonetika. Fonológia. In: Bevezetés az általános nyelvészetbe. Budapest. 129–139.
* Deme László 1958. A hang négy tulajdonságának fonológiai felhasználásához. In: Benkő Loránd szerk.: Magyar hangtani dolgozatok. (Nyelvtudodmányi Értekezések 17.) Budapest. 134–154.

4. téma
A hangképzés

4.1. téma
 A hangképzés módjai
Az órán kivetített diák (PDF, 3 dia/oldal) | (PDF, 1 dia/oldal)
Film a Youtube-on a képzés módjairól

4.2. téma
 A hangképzés helye
Az órán kivetített diák (PDF, 3 dia/oldal) | (PDF, 1 dia/oldal) Rövidítetett diasor (PDF, 1 dia/oldal)
Csettintőhangok (Youtube)
A főbb képzési helyek GIF-animáción (az eredeti film a Youtube-on a képzési helyekről)
A hangszalagok működése (Youtube)
A hangszalagok működése (lassítva) (Youtube)
A beszélőszervek mozgása a toldalékcsőben (MRI-felvétel, Youtube)
A toldalékcső (jól látható az uvula mozgása a garatüregben)

4.3. téma
 A hangszalagok működése (fonáció)
Az órán kivetített diák (PDF, 3 dia/oldal) | (PDF, 1 dia/oldal) Rövidítetett diasor (PDF, 1 dia/oldal)
Film a Youtube-on a zöngésségről
Turcsány Ivett: A zöngekezdési időről (Prezi-prezentáció)

4.4. téma
 A hangképzés időtartama
Az órán kivetített diák (PDF, 3 dia/oldal) | (PDF, 1 dia/oldal)

4.5. téma Nem tárgyaltuk, kimarad!
Összetett képzésmódok
Az órán kivetített diák (PDF, 3 dia/oldal) | (PDF, 1 dia/oldal)

5. téma
 A magánhangzók fonetikai rendszerezése
Az órán kivetített diák (PDF, 3 dia/oldal) | (PDF, 1 dia/oldal) Rövidítetett diasor (PDF, 1 dia/oldal)
Az órai előadás vázlatos szövege (beleépítve az órán kivetített ábrák is) (régebbi, de még használható, bár az órai anyagban több ponton már eltértünk tőle)
• Magánhangzók fonetikai rendszerezése (Az IPA gyakorlata és A magyar nyelvjárások atlasza által képviselt felfogás alapján)
Szilágyi N. Sándor: Fonetikus 1.0 (interaktív gyakorló program). Kolozsvár, 2008. (A program nem pontosan az általunk alkalmazott terminológiát és rendszerezést használja!)

6. téma
 A magánhangzók fonológiai rendszere
Az órán kivetített diák (PDF, 3 dia/oldal) | (PDF, 1 dia/oldal)
Az órai előadás vázlatos szövege (beleépítve az órán kivetített ábrák is) (régebbi, de még jól használható, bár az órai anyagban néhány ponton már eltértünk tőle)
• Magánhangzók fonológai rendszere (e-ző sztenderd)
Szilágyi N. Sándor: Fonetikus 1.0 (interaktív gyakorló program). Kolozsvár, 2008. (A program nem pontosan az általunk alkalmazott terminológiát és rendszerezést használja!)

7. téma
 A mássalhangzók fonetikai és fonológiai rendszere
Az órán kivetített diák (PDF, 3 dia/oldal) | (PDF, 1 dia/oldal)
Az órai előadás vázlatos szövege (beleépítve az órán kivetített ábrák is) (régebbi, de még jól használható, bár az órai anyagban több ponton már eltértünk tőle)
• Mássalhangzók fonetikai rendszerezése
• Mássalhangzók fonológai rendszere
Szilágyi N. Sándor: Fonetikus 1.0 (interaktív gyakorló program). Kolozsvár, 2008. (A program nem pontosan az általunk alkalmazott terminológiát és rendszerezést használja!)
Részletes táblázat a pulmonikus mássalhangzókról az IPA rendszerezése alapján

8. téma Amennyiben előadása elmarad, megtanulandó a kötelező olvasmány!
 A magánhangzó- és mássalhangzó „törvények” a magyarban
Az órán kivetített diák (PDF, 3 dia/oldal) | (PDF, 1 dia/oldal)
• Papp István: Hangtörvények a magyarban. In: uő: Leíró magyar hangtan. Budapest. 1966. 121–145.
* Gósy Mária: Fonetika, a beszéd tudománya. Budapest. 2004. 148–162, 251–254

9. téma Amennyiben előadása elmarad, megtanulandó a magyar nyelvre használt négy fonetikus írás!
Fonetikus írások
Az órán kivetített diák (PDF, 3 dia/oldal) | (PDF, 1 dia/oldal)
Olvasnivaló:
* Laziczius Gyula: Fonetika. Budapest. 1963, 1979. 18–36.
* Markó Alexandra: Útmutató az IPA, a finnugrisztikai és a magyar egyezményes jelölések használatához. In: Szöveggyűjtemény a fonetika tanulmányozásához. (Elméleti, kísérleti és alkalmazott beszédkutatás). Szerk. Gósy Mária és Menyhárt Krisztina. Budapest. 2003. 96–105.
A különböző fonetikus átírások jelei a magyar hangokra | A magyar nyelvben előforduló hangok jelölése különböző fonetikus átírási rendszerekben (teljesebb, bővebb magyarázatokkal)
Szövegek a fonetikus átírások gyakorlásához (További fonetikusan — sajnos helyenként hibásan — átírt mondatokat találnak itt: Bolla Kálmán: Magyar fonetikai atlasz. Budapest. 1995. 30., 43–51.)

9.1. téma
A Setälä-féle (finnugor) átírás
Olvasnivaló:
• Papp István: Leíró magyar hangtan. Budapest. 1966. 31–34.
Molnár József: A magyar beszédhangok atlasza. Budapest. 1969. 28–29.
E. N. Setälä: Über Transskription der finnisch-ugrischen Sprachen: Finnisch-ugrische Forschungen, 1 (1901): 15–52.
Sovijärvi, Antti–Peltola, Reino: Suomalais-ugrilainen tarkekirjoitus. 5. kiadás. Helsingin yliopiston fonetiikan laitoksen julkaisuja 9. Helsinki, Helsingin yliopisto, 1970. (1953–1977 között hat kiadásban).

9.2. téma
Magyar egyezményes hangjelölés
Olvasnivaló:
• Papp István: Leíró magyar hangtan. Budapest. 1966. 35–38.
* Deme László: A magyar nyelvjárások hangjainak jelölése. Magyar Nyelvjárások, 2 (1953): 18–37.
* [A MNyA. hangjelölése]. In: A magyar nyelvjárások atlasza. Szerk. Deme László–Imre Samu. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1968–1980. I, 5–6.
Molnár József: A magyar beszédhangok atlasza. Budapest. 1969. 30.
* Hajdú Mihály–Kázmér Miklós: Magyar nyelvjárási olvasókönyv. Budapest, Tankönyvkiadó, 1974. 9–13.
* Benkő Loránd: A magyar nyelvjárások atlaszának hangjelölési rendszere és gyakorlata. In: Deme László, Imre Samu szerk., A magyar nyelvjárások atlaszának elméleti-módszertani kérdései. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1975. 123–165.


9.3. téma
IPA (APhI) írásrendszere
Olvasnivaló:
• Bolla Kálmán: Magyar fonetikai atlasz. Budapest. 1995. 31–56.
* Bolla Kálmán: A fonetikus írás problémái. In: Fejezetek a magyar leíró hangtanból. Szerk. Bolla Kálmán. Budapest. 1982. 25–51.
Az IPA honlapja: https://www.internationalphoneticassociation.org/
A teljes IPA-tábla: https://www.internationalphoneticassociation.org/content/full-ipa-chart | IPA charts and sub-charts in three fonts (2016)
Nagyon jó leírás az IPA-jelekről: http://en.wikipedia.org/wiki/International_Phonetic_Alphabet (további kiváló linkekkel)
Interactive IPA Chart (egyes betűk által jelölt hangok online meghallgathatók az adott betűre kattintva)
Az egyes betűk által jelölt hangokat kimondó, saját gépre telepíthető IPA Help: https://software.sil.org/ipahelp2-1/
Számítógépes IPA fontok: http://www.phon.ucl.ac.uk/home/wells/ipa-unicode.htm

9.4. téma
Nádasdy–Siptár-féle átírás
Olvasnivaló:
Nádasdy, Ádám–Siptár, Péter: Issues in Hungarian Phonology. Acta Linguistica Hungarica, 39 (1989): 3–27.

10. téma kimarad!
A szótag problematikája
• Kassai Ilona: A szótag. In: Fonetika. Budapest. 1998. 191–201.

11. téma kimarad!
A szupraszegmentális hangszerkezet
• Gósy Mária: A szupraszegmentális hangszerkezet / A szupraszegmentumok észlelése. In: Fonetika, a beszéd tudománya. Budapest. 2004. 182–227.
Multimédia:
* A hanglejtés
* A hangsúly
* Beszédtempó, ritmus

 

Tankönyv:

Ajánlott olvasmányok:

Tananyagok, segédletek az interneten:

Alapfogalmak:
(A tananyagban előforduló hangtani, nyelvészeti fogalmak meghatározását megtalálhatják az alábbi művekben, illetve betűrendes terminusmagyarázataikban)

 

Számonkérés:

A félév folyamán (a 2–4. órán írandó alapozó dolgozatokon kívül) két dolgozat megírására kerül sor: az első a félév közepe táján az addig vett témákból, a második az utolsó órán lesz a maradék anyagból. Az első dolgozattal szerzett jegyeket a félév végi dolgozatíráskor lehet kijavítani. Kijavítatlan elégtelen, vagy ismételten elégtelenre írott részjegy esetén az egész félévi osztályzat is elégtelen. A második dolgozat javítására a vizsgaidőszak (vagy még inkább január) első hetében lesz lehetőség egy később kijelölendő időpontban. FIGYELEM! A második dolgozatból legalább 21%-os eredményt (elégtelent) el kell érni, 0-t (mindössze 0-20%-ot) teljesített dolgozat esetén a javító dolgozat megírását nem engedélyezem!
A két dolgozat osztályzatának átlagából fog összeállni a félév végi jegy. Amennyiben a két dolgozat alapján törtszám az eredmény (pl. 2 és 3 a két jegy, ami alapján 2/3-ra jön ki az eredmény), a jegyet annak megfelelően kerekítem, hogy a második dolgozat hogyan sikerült az elsőhöz képest. Amennyiben 2 és 3 a két jegy, akkor a kerekített jegy 3, amennyiben 3 és 2, akkor 2.  Amennyiben valaki a félév során egy óráról sem hiányzott, a fentebb számolt eredményéhez 1 jegyet hozzáadok. (Elégtelen dolgozat írása esetén ez az óralátogatásért járó „felkerekítés” elvész!)

Pontozás:
00 –020% = 0 (ha valaki hiányzás miatt nem írja meg a dolgozatot, az is 0-nak számít, helyette csak pótlódolgozatot írhat)
21 –035% = 1
36 –060% = 2
61 –075% = 3
76 –089% = 4
90 –100% = 5
(Tényleges tudásuk reális értékeléséhez vegyék figyelembe, hogy a valódi elégséges szint 60%-nál kezdődik, azaz az elégtelenre és elégségesre teljesítők valójában nem érik el a minimális egyetemi szintet.)

Az írásbeli dolgozatok mellett van két szóbeli feladat: (1) három hang felismerése főbb (fonológiailag is releváns) képzési jegyeik alapján, illetve (2)  három hang főbb (fonológiailag is releváns) képzési jegyeinek felsorolása.
(1) Egy-egy hang felismerésére 3 másodperc áll a hallgatók rendelkezésére, magyarán kapásból fel kell ismerni a magyar köznyelv hangjait képzési jegyeik alapján. (A hangok meghatározásában használt szempontokat lásd a „Magánhangzók fonetikai rendszere (A magyar nyelvjárások atlasza által képviselt felfogás alapján)” (PDF, alsó táblázat) és a „Mássalhangzók fonetikai rendszere (az IPA átírás képviselte felfogás alapján)” (PDF táblázatban; a hangfelismerés kérdéseire itt találnak példákat.)
(2) A hangok képzési jegyeinek gondolkodás nélküli felsorolása. A képzési jegyek elnevezését az (1) szóbeli feladatban megadottak alapján kérem, a gyakorlás is az ottani példák segítségével történhet.
A hangok képzési jegyeinek tanulásához használhatják a Szilágyi N. Sándor által készített interaktív gyakorló programot is, melynek és a hozzá tartozó használati útmutatónak a célja, hogy segítse a diákokat a magyar hangtan elsajátításában és tudásuk ellenőrzésében. (Letölthető itt.) Kérem, vegyék figyelembe, hogy a program nem (pontosan) az általunk alkalmazott terminológiát és rendszerezést használja! Erre a tanulásnál mindenképpen ügyeljenek!

Az érdemjegyeket megszerzésük után beírom a Neptunba. Kérem, hogy mindenki ellenőrizze, hogy a Neptunban a megszerzett jegye szerepel-e. Amennyiben tévesen rögzítettem az eredményt, jelezzék, hogy kijavíthassam.

Utolsó módosítás: 2019. december 7.