Leíró magyar hangtan szeminárium

Leíró magyar hangtan szeminárium
2010/2011. tanév, őszi félév

Az olvasmányok jelzései:

•	Kötelező
*	Ajánlott

Figyelem! Az itt közzétett anyag nem tartalmaz mindent, amit a jegyszerzéshez tudni kell! Ebben a tekintetben az órai anyag a mérvadó, ezt az oldalt csak jegyzeteik kiegészítésére, rendszerezésére használják!

1. téma
A hangtan irányai, fajai
Olvasnivaló:
* Bolla Kálmán: A leíró hangtan vázlata. In: Fejezetek a magyar leíró hangtanból. Szerk. Bolla Kálmán. Bp., 1982. 13–23.
Az órán kivetített diák
Megtanulandó: a görög ábécé, magyar szöveg átbetűzése görög betűkkel. (Gyakorlószöveg.)

2. téma
Fonetikus írások
Olvasnivaló:
* Laziczius Gyula: Fonetika. Bp., 1963, 1979. 18–36.
* Markó Alexandra: Útmutató az IPA, a finnugrisztikai és a magyar egyezményes jelölések használatához. In: Szöveggyűjtemény a fonetika tanulmányozásához. (Elméleti, kísérleti és alkalmazott beszédkutatás). Szerk. Gósy Mária és Menyhárt Krisztina. Bp., 2003. 96–105.
Az órán kivetített diák
A különböző fonetikus átírások jelei a magyar hangokra
Szövegek a fonetikus átírások gyakorlásához (További fonetikusan (sajnos helyenként hibásan) átírt mondatokat találnak itt: Bolla Kálmán: Magyar fonetikai atlasz. Bp., 1995. 30., 43–51.)

— A Setälä-féle (finnugor) átírás
Olvasnivaló:
• Papp István: Leíró magyar hangtan. Bp., 1966. 31–34.
Molnár József: A magyar beszédhangok atlasza. Bp., 1969. 28–29.
E. N. Setälä: Über Transskription der finnisch-ugrischen Sprachen: Finnisch-ugrische Forschungen, 1 (1901): 15–52.
Suomalais-ugrilainen tarkekirjoitus. Helsinki, 1953.
Az órán kivetített diák

— Magyar egyezményes hangjelölés
Olvasnivaló:
• Papp István: Leíró magyar hangtan. Bp., 1966. 35–38.
* Deme László: A magyar nyelvjárások hangjainak jelölése. Magyar Nyelvjárások, 2 (1953): 18–37.
Molnár József: A magyar beszédhangok atlasza. Bp., 1969. 30.
Az órán kivetített diák

— IPA (APhI) írásrendszere
Olvasnivaló:
• Bolla Kálmán: Magyar fonetikai atlasz. Bp., 1995. 31–56.
* Bolla Kálmán: A fonetikus írás problémái. In: Fejezetek a magyar leíró hangtanból. Szerk. Bolla Kálmán. Bp., 1982. 25–51.
Az IPA honlapja: http://www.langsci.ucl.ac.uk/ipa/
A teljes IPA-tábla: http://www.langsci.ucl.ac.uk/ipa/ipachart.html
Az egyes betűk által jelölt hangokat kimondó IPA Help: http://www.sil.org/computing/speechtools/softdev2/IPAhelp2/IPAprvw2.htm | Az IPA Help letöltése
Számítógépes IPA fontok: http://www.langsci.ucl.ac.uk/ipa/ipafonts.html

— Nádasdy–Siptár-féle átírás
Olvasnivaló:
Nádasdy, Ádám–Siptár, Péter: Issues in Hungarian Phonology. Acta Linguistica Hungarica, 39 (1989): 3–27.

3. téma
Fonetika/fonológia

— A nyelv és a beszéd (langue/parole)
Olvasnivaló:
* Saussure, Ferdinand de: Bevezetés az általános nyelvészetbe. Bp., 1997. 39–52.
* Telegdi Zsigmond: A nyelv és a beszéd. In: Bevezetés az általános nyelvészetbe. Bp. 70–76.
Deme László: A beszéd és a nyelv. Bp. 9–15, 28–35.

— A nyelv és beszéd kettősségének tükröződése a hangok szintjén: fonéma és beszédhang
Olvasnivaló:
• Telegdi Zsigmond: Fonetika. Fonológia. In: Bevezetés az általános nyelvészetbe. Bp. 129–139.
* Deme László, A hang négy tulajdonságának fonológiai felhasználásához. In: Magyar hangtani dolgozatok. Szerk. Benkő Loránd. (NytudÉrt. 17. sz.) Bp., 1958. 134–54.

Az órán kivetített diák (PDF)

4. téma
Kortikális fonetika
Előadására nem maradt idő. A számonkérendő anyag:
Olvasnivaló:
• David Crystal: A nyelv és az agy. In: Crystal: A nyelv enciklopédiája. Bp., 1998. 326–334.
Az órán kivetített diák (PDF)

5. téma
Artikulációs (fiziológiai) fonetika
Az órán kivetített diák (PDF)

6. téma
Akusztikai fonetika
Előadására nem maradt idő. A számonkérendő anyag:
Olvasnivaló:
• Gósy Mária: Az artikuláció és az akusztikum / A beszédhangok akusztikai szerkezete. In: Fonetika, a beszéd tudománya. Bp., 2004. 91–147.
• Bolla Kálmán: A beszédfolyamat akusztikus elemei és a beszédhangok hangzási jellemzői. In: Magyar fonetikai atlasz. Bp., 1995. 221–291.
* Magyar nyelvi beszédtechnológiai alapismeretek. (Multimédiás szoftver). Nikol Kkt., 2002.
Subosits István: Beszédakusztika. Bp., 1984.
7. téma
Appercepciós (auditorikus) fonetika
Előadására nem maradt idő. A számonkérendő anyag:
• Pap János: Az emberi hallószerv és a hallás mechanizmusa. In: Hang – ember – hang. (Rendhagyó hangantropológia). Bp., 2002. 58–67.
8. téma
Percepciós fonetika
Előadására nem maradt idő. A számonkérendő anyag:
Olvasnivaló:
• Gósy Mária: A hallás szervei és a hallás folyamata. In: Fonetika, a beszéd tudománya. Bp., 2004. 43–51.
• Bolla Kálmán: Beszédészlelés. In: Magyar fonetikai atlasz. Bp., 1995. 77–85.
• Bolla Kálmán: A magyar beszédhangok percepciója. In: Magyar fonetikai atlasz. Bp., 1995. 292–296.
Pauka Károly: Halláslélektan. (A beszédmegértés alaptényezői). Bp., 1980.
Az órán kivetített diák (PDF) (6–8. téma együtt)

9. téma
A magánhangzók és a mássalhangzók elkülönítése
Előadása elmarad, illetve átkerül a Fonológia óra anyagába.
Az órán kivetített diák (PDF)
Az órai előadás vázlatos szövege (beleépítve az órán kivetített ábrák is)

10. téma
A magánhangzók fonetikai rendszere
Az órán kivetített diák (PDF)
Az órai előadás vázlatos szövege (beleépítve az órán kivetített ábrák is)
• Magánhangzók fonetikai rendszere (A magyar nyelvjárások atlasza által képviselt felfogás alapján)
Szilágyi N. Sándor: Fonetikus 1.0 (interaktív gyakorló program). Kolozsvár, 2008. (A program nem pontosan az általunk alkalmazott terminológiát és rendszerezést használja!)

11. téma
A magánhangzók fonológiai rendszere
Az órán kivetített diák (PDF)
Az órai előadás vázlatos szövege (beleépítve az órán kivetített ábrák is)
• Magánhangzók fonológai rendszere (e-ző sztenderd)
Szilágyi N. Sándor: Fonetikus 1.0 (interaktív gyakorló program). Kolozsvár, 2008. (A program nem pontosan az általunk alkalmazott terminológiát és rendszerezést használja!)

12. téma
A mássalhangzók fonetikai és fonológiai rendszere
* Deme László: A magyar fonémák rendszeréhez és rendszerezéséhez. Néprajz és Nyelvtudomány, 15–16 (1971–1972): 89–99 = (több íráshibával:) Deme László: Nyelvünkről, használatáról, használóiról. Szeged, 1994. 5–18.
Az órán kivetített diák (PDF)
Az órai előadás vázlatos szövege (beleépítve az órán kivetített ábrák is)
• Mássalhangzók fonetikai rendszere
• Mássalhangzók fonológai rendszere
Szilágyi N. Sándor: Fonetikus 1.0 (interaktív gyakorló program). Kolozsvár, 2008. (A program nem pontosan az általunk alkalmazott terminológiát és rendszerezést használja!)

13. téma
A magyar nyelv bizonytalan státusú hangjai
Előadása elmarad, illetve átkerül a Fonológia óra anyagába.
Horger Antal: Mi az affrikáta? Magyar Nyelv 31, 210–218
Kázmér Miklós: A magyar affrikátaszemlélet. NytudÉrt. 27. sz. Bp., 1961.
Előadására nem maradt idő, ezért nem kérem számon a vizsgán. Anyagát ld.
Az órán kivetített diák (PDF)
Az órai előadás vázlatos szövege (beleépítve az órán kivetített ábrák is)

14. téma
A magánhangzótörvények a magyarban
15. téma
A mássalhangzótörvények a magyarban
Előadására nem maradt idő. A vizsga anyagát ld.
• Papp István: Hangtörvények a magyarban. In: uő: Leíró magyar hangtan. Bp., 1966. 121–145.
Gósy Mária: Fonetika, a beszéd tudománya. Bp., 2004. 148–162, 251–254
Az órán kivetített diák (PDF) file (14–15. téma együtt)

16. téma
A szótag problematikája
Előadására nem maradt idő. A számonkérendő anyag:
• Kassai Ilona: A szótag. In: Fonetika. Bp., 1998. 191–201.

17. téma
A szupraszegmentális hangszerkezet
Előadására nem maradt idő. A számonkérendő anyag:
• Gósy Mária: A szupraszegmentális hangszerkezet / A szupraszegmentumok észlelése. In: Fonetika, a beszéd tudománya. Bp., 2004. 182–227.

Tankönyvek:

Gósy Mária: Fonetika, a beszéd tudománya. Bp., 2004. (kötelező olvasmányként: 43–51, 91–104, 105–147, 148–162, 182–227, 251–4)
Bolla Kálmán: Magyar fonetikai atlasz. Bp., 1995. (kötelező olvasmányként: 31–56, 77–85, 221–296)

Kötelező olvasmányok:

Crystal, David: A nyelv és az agy. In: Crystal: A nyelv enciklopédiája. Bp., 1998. 326–334.
Kassai Ilona: A szótag. In: Fonetika. Bp., 1998. 191–201.
Papp István: Leíró magyar hangtan. Bp., 1966. 31–34, 35–38, 121–145.
Pap János: Az emberi hallószerv és a hallás mechanizmusa. In: Hang – ember – hang. (Rendhagyó hangantropológia). Bp., 2002. 58–67.
Telegdi Zsigmond: Fonetika. Fonológia. In: Bevezetés az általános nyelvészetbe. Bp. 129–139.

Ajánlott olvasmányok:

Magyar nyelvi beszédtechnológiai alapismeretek. (Multimédiás szoftver). Nikol Kkt., 2002. (A program egy példányban megvan a tanszéki könyvtárban.)
Bolla Kálmán: A fonetikus írás problémái. In: Fejezetek a magyar leíró hangtanból. Szerk. Bolla Kálmán. Bp., 1982. 25–51.
Bolla Kálmán: A leíró hangtan vázlata. In: Fejezetek a magyar leíró hangtanból. Szerk. Bolla Kálmán. Bp., 1982. 13–23.
Deme László, A hang négy tulajdonságának fonológiai felhasználásához. In: Magyar hangtani dolgozatok. Szerk. Benkő Loránd. (NytudÉrt. 17. sz.) Bp., 1958. 134–54.
Deme László: A magyar fonémák rendszeréhez és rendszerezéséhez. Néprajz és Nyelvtudomány, 15–16 (1971–1972): 89–99 = (számos íráshibával:) Deme László: Nyelvünkről, használatáról, használóiról. Szeged, 1994. 5–18.
Deme László: A magyar nyelvjárások hangjainak jelölése. Magyar Nyelvjárások, 2 (1953): 18–37.
Laziczius Gyula: Fonetika. Bp., 1963, 1979. 18–36.
Markó Alexandra: Útmutató az IPA, a finnugrisztikai és a magyar egyezményes jelölések használatához. In: Szöveggyűjtemény a fonetika tanulmányozásához. (Elméleti, kísérleti és alkalmazott beszédkutatás). Szerk. Gósy Mária és Menyhárt Krisztina. Bp., 2003. 96–105.
Saussure, Ferdinand de: Bevezetés az általános nyelvészetbe. Bp., 1997. 39–52.
Szilágyi N. Sándor: Fonetikus 1.0 (interaktív gyakorló program). Kolozsvár, 2008. (A program nem pontosan az általunk alkalmazott terminológiát és rendszerezést használja!)
Telegdi Zsigmond: A nyelv és a beszéd. In: Bevezetés az általános nyelvészetbe. Bp. 70–76.

Egyéb olvasmányok:

Bárczi Géza–Benkő Loránd–Berrár Jolán: A magyar nyelv története. Bp.
Bolla Kálmán: Magyar fonetikai atlasz. Bp., 1995. 30., 43–51.
Deme László: A beszéd és a nyelv. Bp. 9–15, 28–35.
Horger Antal: Mi az affrikáta? Magyar Nyelv 31, 210–218.
Laziczius Gyula: Fonetika. Bp., 1963, 1979. 107–126.
Kázmér Miklós: A magyar affrikátaszemlélet. NytudÉrt. 27. sz. Bp., 1961.
Molnár József: A magyar beszédhangok atlasza. Bp., 1969. 28–30.
Nádasdy, Ádám–Siptár, Péter: Issues in Hungarian Phonology. Acta Linguistica Hungarica, 39 (1989): 3–27.
Pauka Károly: Halláslélektan. (A beszédmegértés alaptényezői). Bp., 1980.
E. N. Setälä: Über Transskription der finnisch-ugrischen Sprachen: Finnisch-ugrische Forschungen, 1 (1901): 15–52.
Subosits István: Beszédakusztika. Bp., 1984.
Suomalais-ugrilainen tarkekirjoitus. Helsinki, 1953.

Alapfogalmak:

(A tananyagban előforduló hangtani, nyelvészeti fogalmak meghatározását az alábbi művekben, illetve betűrendes terminusmagyarázataikban találhatják meg)

David Crystal: A nyelvenciklopédiája. Bp., 1998. 516–43.
A világ nyelvei. Főszerk. Fodor István. Bp., 1999. 1651–76.
H. Bottyánfy Éva–Horváth Mária–Korompay Klára–D. Mátai Mária: Bevezetés az egyetemi magyar nyelvészeti tanulmányokba. Bp. (több kiadásban). 126–204.
Nyelvi fogalmak kisszótára. Szerk. Tolcsvai Nagy Gábor. Bp., 2000.
Szöveggyűjtemény a fonetika tanulmányozásához. Szerk. Gósy Mária–Menyhárt Krisztina. Bp., 2003. 282–97.

Számonkérés:

A témakörtől függően az órák első/utolsó 10-15 percében dolgozatírás, amelyen a lezárt nagyobb témakör anyagából írnak a hallgatók. Minden római számmal jelölt részre önálló jegyet kapnak. Az elégtelen (1) vagy nem teljesítette (0) eredmény nem eredmény, ezeket a félév utolsó óráján lehet/kell kijavítani. Ugyanezen az utolsó órán két nem elégtelen jegyet is ki lehet javítani. (A dolgozatírás előtti nap délig jelezzék emailben, hogy melyik témából kívánnak javítani. De ügyeljenek rá, hogy ez a részjegy véglegesnek minősül, ami lehet rosszabb is, mint a korábbi jegy!) Kijavítatlan elégtelen, vagy ismételten elégtelenre írott részjegy esetén az egész félévi osztályzat is elégtelen.
Az egyes órák elején írott részjegyek átlagából fog összeállni a félév végi jegy (.,5-től kerekítek felfelé, .,49-ig lefelé; tehát a 4,50-ös átlag = 5; 3,49-es átlag = 3).

Pontozás:
00 –020% = 0 (ha valaki hiányzás miatt nem írja meg a dolgozatot, az is 0-nak számít)
21 –049% = 1
50 –064% = 2
65 –079% = 3
80 –089% = 4
90 –100% = 5

Dolgozatok:
1. dolgozat (2010.10.05.):
Görög transzliteráció (egy mondat átbetűzése)
2. dolgozat (2010.10.19.):
I. A hangtan irányai, fajai (1. téma)
II. A fonetikus írások (2. téma)
III. Fonetikus transzkripció (egy mondat átírása négy fonetikus írással) (2. téma)
3. dolgozat (2010.11.09.):
IV. Fonetika/fonológia (3. téma)
V. A nyelv és az agy (4. téma)
4. dolgozat (2010.11.30.):
VI. Akusztikai fonetika (6. téma)
VII. Appercepciós (auditorikus) fonetika (7. téma)
5. dolgozat (2010.12.07.):
VIII. A szótag problematikája (16. téma)
IX. A szupraszegmentális hangszerkezet (17. téma)
6. dolgozat (2010.12.14.):
X. Artikulációs (fiziológiai) fonetika (5. téma)
XI. A képzés módok (5. téma, a gégefő működése előtt beszéltünk róla)
XII. A magánhangzók fonetikai és fonológiai rendszere (10., 11. téma)
XIII. A mássalhangzók fonetikai és fonológiai rendszere (12. téma)
XVI. A magánhangzótörvények a magyarban (14. téma)
XV. A mássalhangzótörvények a magyarban (15. téma)
+ minden korábbi 0-ra vagy 1-re írt dolgozatrészből javítás

Az írásbeli dolgozatok mellett feladat lesz szóban három hang felismerése képzési jegyeik alapján, egy-egy hang felismerésére 3 másodperc áll a hallgatók rendelkezésére, magyarán kapásból fel kell ismerni a magyar köznyelv hangjait képzési jegyeik alapján. (A hangok meghatározásában használt szempontokat lásd a „Magánhangzók fonetikai rendszere (A magyar nyelvjárások atlasza által képviselt felfogás alapján)” (PDF | JPEG) és a „Mássalhangzók fonetikai rendszere (az IPA átírás képviselte felfogás alapján)” (PDF | JPEG táblázatban; a hangfelismerés kérdéseire itt találnak példákat .)
A hangok képzési jegyeinek tanulásához használhatják a Szilágyi N. Sándor által készített interaktív gyakorló programot is, melynek és az hozzá tartozó használati útmutatónak a célja, hogy segítse a diákokat a magyar hangtan elsajátításában és tudásuk ellenőrzésében. (Letölthető itt.) Kérem, vegyék figyelembe, hogy a program nem pontosan az általunk alkalmazott terminológiát és rendszerezést használja! Erre a tanulásnál mindenképpen ügyeljenek!

Az érdemjegyeket megszerzésük után beírom a Neptunba és az indexekbe. Legkésőbb a vizsgaidőszak végéig mindenki ellenőrizze, hogy az indexében, illetve a Neptunban szereplő jegye megegyezik-e. Amennyiben valahol tévesen rögzítettem az eredményt, kérem, jelezzék, hogy kijavíthassam.

Utolsó módosítás: 2010. november 29.