B

Baccarat. (Fővárosi és vidéki klubok rejtelmei). Az adatokat gyüjtötte: Tábori Kornél. Bp., [1912].

• Gyászos humor. (A baccarat nyelve és etnográfiája): 16--25.

Bachát László, A bonyhádi diáknyelv a harmincas években: MNyj. 30 (1992): 123--138

Bachát László, A csaj, a haver meg a buli: ÉA. 2/1 (1980. január--március): 4

Bachát László, A debreceni diáknyelv néhány kérdése: Acta Academiae Paedagogicae Agriensis. Nova Series. Tom. XXI. Az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. Sectio Lingvistica Hungarica. Tanulmányok a magyar nyelvről. Szerk. V. Raisz Rózsa. Eger, 1993. 141--7

Bachát László, A diáknyelv régen és ma: Lányok könyve. Válogatta és összeállította: Szabó Éva. Bp., 1983. 248--51

Bachát László, A felnövő nemzedék nyelvi magatartás-kultúrája: Az anyanyelvi nevelés korszerűsítésének áramában (1984). Szerk. Bachát László--Fülöp Lajos--Szathmári István. Bp., 1986. 167--88

• A fiatalok egymás közötti nyelvhasználatáról: 173--87.

Bachát László, A hivatalos névből alakult ragadványnevek az iskolában: MNy. 67 (1971): 439--49

Bachát László, A lelki tulajdonságokra utaló iskolai ragadványnevek: Nyr. 96 (1972): 16--20

Bachát László, Állati jó: Szépen magyarul 78--80

Bachát László, A ragadványnevek néhány problémája: NytudÉrt. 70. sz. 130--4

Bachát László, A szaknyelvi és a csoportnyelvi szókincsek különbsége és egyezése. (Előadás A magyar nyelvészek VI. nemzetközi kongresszusán Egerben 1994. augusztus 25-én).

Bachát László, A tanári ragadványnevekről: Tulajdonnév-használatunk. Szerk. Farkas Ferenc. (MNévtDolg. 100. sz.) Bp., 1992. 37--43

Bachát László, A testi tulajdonságokra utaló ragadványnevek az iskolában: A Nyíregyházi Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 4. kötet. (Acta Academiae Pedagogicae Nyíregyháziensis. Tom. 4.) Nyíregyháza, 1972. 299--307

Bachát László, A trágárságtól ments meg, uram, minket!: Nyelvi illemtan. Szerk. Deme László, Grétsy László, Wacha Imre. Bp., 1987. 327--66

• Kül.: 363--6.

Bachát László, Az ifjúsági és a diáknyelv kérdései: Anyanyelv, közélet, művelődés. Összeállította és szerkesztette: Sebestyén Árpád. Bp., 1976. 107--22

Bachát László, Az ifjúsági nyelv és változatai: MNyRét. 146--52

• A magyar nyelvészek IV. nemzetközi kongresszusán tartott előadás teljesebb szövegét ld. uő, Az ifjúság nyelvhasználatának változása, s ami mögötte van.

Bachát László, Az ifjúsági nyelv kialakulása: Irodalom- és Nyelvtudomány. Acta Academiae Paedagogicae Nyíregyháziensis, tom 9/D. Bessenyei György Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. Nyíregyháza, 1982. 53--58

Bachát László, Az ifjúsági nyelv szókészletének eredete: Nyr. 104 (1980): 148--157

Bachát László, Az ifjúság nyelve: Norma -- átlag -- eltérés. Szerk. Fülei-Szántó Endre. Pécs, 1986. 9--22

• Ism.: Szűts László: Nyr. 112 (1988): 241--2.

Bachát László, Az ifjúság nyelve és a köznyelv: Program az anyanyelvi nevelés továbbfejlesztésére. Szerk. Szende Aladár. Bp., 1986. 343--52

Bachát László, Az ifjúság nyelvhasználatának változása, s ami mögötte van: Az ifjúság beszédkultúrájáról. (Írások a "Magyar nyelv heté"-nek 1984. évi központi témájáról). Szerk. Deme László. Bp., 1984. 23--38 = [néhány apróbb eltéréssel:] Szabolcs-Szatmári Szemle 19/1 (1984. február): 47--56

• Vö. uő, Az ifjúsági nyelv és változatai.

Bachát László, Az iskolai ragadványnevek alaki és jelentéstani problémái: Irodalom- és Nyelvtudomány. Acta Academiae Paedagogicae Nyíregyháziensis. Tom. 6/C. Nyíregyháza, 1974. 101--11

Bachát László, Bárczi Géza A "pesti nyelv" c. tanulmánya és ifjúsági nyelvünk: Hagyományápolás és megújulás. (Debreceni Magyar Nyelvészeti Napok 1981. november 12--14.) Összeállította és szerkesztette: Sebestyén Árpád. Debrecen, 1982. 89--98

Bachát László, Beszédhelyzet és nyelvhasználat: MNyTK. 160. sz. 227--9

• Több szlengbeli tulajdonnevet (földrajzi-, intézmény- és márkanevet) említ.

Bachát László, Diáknyelv és nevelés: Irodalom- és Nyelvtudomány. Bessenyei György Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. Acta Academiae Paedagogicae Nyíregyháziensis. Tom 9/D. Nyíregyháza, 1982. 150--1

Bachát László, Földrajzi nevek és intézménynevek az ifjúsági nyelvben: NÉ. 5 (1981): 31--4

Bachát László, Hogyan beszélnek a sorkatonák?: Nyelvvédelem -- honvédelem. Szerk. Grétsy László. Bp., 1990. 33--39

Bachát László, Játékosan, mégse durván: Szépen magyarul 70--2

Bachát László, Milyen cucc tetszik neked?: Szépen magyarul 74--5

Bachát László, Név és névadó: Szépen magyarul 72--3

Bachát László, Nyelvhasználat és emberi magatartás: Szépen magyarul 24--5

Bachát László, Nyelvváltozatok a 19--20. század fordulóján: A magyar nyelv és kultúra a Duna völgyében. (Kapcsolatok és kölcsönhatások a 19--20. század fordulóján). I--II. Bp.--Wien, 1991. II, 1119--25

• A diák- és a tolvajnyelvről: 1124--5.

Bachát László, Ragadványnevek az általános iskola felső tagozatán: A Nyíregyházi Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. 3. kötet. (Acta Academiae Pedagogicae Nyíregyháziensis. Tom. 3.) Nyíregyháza, 1972. 121--9

Bachát László, Ragadványnevek régen és ma: Az anyanyelv az ember életében. (Válogatás az 1976. évi magyar nyelv hete előadásaiból). Összeállította és szerkesztette Bachát László. Bp., 1977. 89--98

Bachát László, Szólítónév-vizsgálatok a felső tagozatos általános iskolás tanulók körében: Irodalom- és Nyelvtudomány. Acta Academiae Paedagogicae Nyíregyháziensis, tom 7/C. Bessenyei György Tanárképző Főiskola Tudományos Közleményei. Nyíregyháza, 1977. 73--118

• A vizsgált becenevek egy részét a szlengre jellemző képzőkkel alkották, így ezeket is iskolai ragadványneveknek tekinthetjük (vö.: 100).

Bachát László, Újabb jelenségek a diáknyelvben: MNyTK. 189. sz. 53--6

-- Bachát László Ld. Kronstein Gábor, Merre tart az ifjúság nyelvhasználata.

Bajor Nagy Ernő, Lelombozódik és társai: NyünkVil. 142--4

Bakos József, Ciki, cikiz, lecikiz...?: ÚjAnyKal. 132

Bakos József, Ez csak humbug!: ÚjAnyKal. 296

Bakos József, Jattból is megárt a sok: NyünkVil. 320--1

Bakos József, Köznevesült tulajdonnevek: Heves Megyei Népújság 29/279 (1978. november 26.): 9

• A példák között néhány szlengszó is van.

Bakos József, Lelécel: ÉT. 32 (1977): 1034 = ÚjAnyKal. 295

Bakos József, Lepipál: ÉT. 32 (1977): 1545

Bakos József, Nuku...!?: ÚjAnyKal. 82

Bakos József, Palimadár: ÉT. 33 (1978): 597 = ÚjAnyKal. 35

Bakos József, Topis és toprongyos: Heves Megyei Népújság 29/244 (1978. október 15.): 9

Bakos József, Tökmindegy?: Heves Megyei Népújság 29/83 (1978. április 9.): 9 = Magyar Nemzet 34/136 (1978. június 11.): 13

• A tök- előtagról.

Balassa, Josef, Deutsche Elemente in der ungarischen Soldatensprache: Die Neueren Spachen 26 (1919): 359--60

B.[alassa] J.[ózsef] írja: A háborús katonanyelvről...: MNy. 18 (1922): 187

• Egy angol felhívás nyomán a katona-slang gyűjtését javasolja.

Balassa József, A katonanyelv külföldi irodalma: Nyr. 49 (1920): 76--8

Balassa József, Albert Dauzat: Les Argots: Nyr. 58 (1929): 83--5

• Az ismertetésen túl magyar analógiákat is említ.

Balassa József, A magyar nyelv könyve. (A magyar nyelv multja és jelene. Helyes magyarság). Bp., 1943.

• Csoportnyelvek: 42--44; A tolvajnyelv: 266.

Balassa József, A magyar tolvajnyelv legrégibb emléke: Nyr. 53 (1924): 5--8

• Ld. Annô 1782. Die 17^ma Aprilis, sub Sedria Districtűs..., Consignatio Terminorum, & Vocum...

• Ism.: A régi magyar tolvajnyelv: Detektiv Szemle 6/3 (1924. március 1.): 3

B.[alassa] J.[ózsef], A magyar tolvajnyelv legrégibb emléke: Nyr. 54 (1925): 96

• Ld. Annô 1782. Die 17^ma Aprilis, sub Sedria Districtűs..., Consignatio Terminorum, & Vocum...

Balassa József, A magyar tolvajnyelvről: A magyar tolvajnyelv szótára. Összeállította Szirmay István, "A Rend" munkatársa. Bevezető tanulmánnyal ellátta Balassa József a "Magyar Nyelvőr" szerkesztője. Bp., [1924]. 3--14

Balassa József, A nyelvek élete. (A nagyközönség számára). Bp., 1938.

• Az argó és a tolvajnyelv: 57--61.

Balassa József, A pesti nyelv: Uj Idők 33/13 [I. kötet] (1927. március 27.): 336--8

Balassa József, A "pesti nyelvjárás": Nyr. 62 (1933): 94--6

Balassa József, A régi magyar tolvajnyelv: Detektiv Szemle 6/4 (1924. április 5.): 10--11

• Ld. Annô 1782. Die 17^ma Aprilis, sub Sedria Districtűs..., Consignatio Terminorum, & Vocum...

Balassa József, Kaszárnyaszók: Nyr. 17 (1888): 283--4

• A német szakszói eredetű kifejezések mellett szlengszavak is találhatók.

Balassa József, Komisz és hadi: Nyr. 47 (1918): 44

Balassa József, Titkos nyelvek, tolvajnyelv: Detektív 5/[20] (1923. július 1.): 3--4

Balassa József, Van-e pesti nyelvjárás?: Nyugat 26/20 (1933. október 16.): 379--380

Balassa László, Néhány francia eredetű fattyúnyelvi szavunkról: NytudDolg. 14. sz. 19--25

• A sipista, kormol, kormoz, bré, smafu szavak történeti elemzése.

Balázs Géza, A firkálások kutatása és nyelvi jellemzői Magyarországon: Nyr. 111 (1987): 330--8

Balázs Géza, A jelszó szemiotikai, nyelvi arculata: MNy. 89 (1993): 56--70

Balázs Géza, A kapcsolat felvétel nyelvi formái: Nyr. 111 (1987): 402--12

• A fatikus funkcióról; különösen: 407--11.

Balázs Géza, "A magyar nyelv az én szerelmem..." (Beszélgetés Temesi Ferenccel): ÉA. 14/4 (1992. október--december): 3

Balázs Géza, A rádiókabaré nyelve: Nyr. 115 (1991): 8--16

• "a pesti köznyelv, és annak beszélt "laza" változata, a szleng" (9; ld. még: 10--2, 13).

Balázs Géza, Autófeliratok. (A mai folklór nyelvi formái): ÉA. 15/1 (1993. január--március): 9

Balázs Géza, Az aszódi fiúnevelő intézet nyelvéről. (Kézirat). *

Balázs Géza, Beszélő falak. (Ötszáz különféle magyar graffiti, 1980--1990). (MCsopnyDolg. 64. sz.) Bp., 1994. (97 lap).

Balázs, Géza, Die Charakteristischen Graffiti Ungarns: Annales Universitatis Budapestinensis de Rolando Eötvös nominatae. Sectio Linguistica. Tomus XVIII. Redigit: I. Szathmári. Bp., 1987. 109--18 = (Klny.) Folklór, folklorisztika és etnológia 147. sz.

Balázs Géza, Egy születő mozaikszótípusról: ÉA. 9/1 (1987. január--március): 8

Balázs Géza, Életünk feltűnő jelei: Emlékkönyv Fábián Pál hetvenedik születésnapjára. Szerk. Kozocsa Sándor Géza. Bp., 1993. 15--25

Balázs Géza, Feliratos jelvények Magyarországon a nyolcvanas évek végén: MNy. 87 (1991): 190--201

Balázs Géza, Firkálások a gödöllői HÉV-en. (Előszó: Voigt Vilmos). (MCsopnyDolg. 18. sz.) Bp., 1983. (113 lap).

Balázs Géza, Kácsanyíkató, libanyomorító: MNy. 90 (1994): 331--2

• A férfi nemiszerv szodómiára utaló tréfás elnevezései.

Balázs, Géza, Linguistic Characteristic of Hungarian Tattooed Texts: Annales Universitatis Scientiarum Budapestinensis de Rolando Eötvös nominatae. Sectio Linguistica. Tomus XIX. Redigit: I. Szathmári. Bp., 1988. 37--43

B.[alázs] G.[éza], Rövidítgetünk...: ÉA. 12/3 (1990. július--szeptember): 8

Balázs Géza, Sátorfirkálások. (MCsopnyDolg. 34. sz.) Bp., 1987. (129 lap).

Balázs Géza, "Szólj hozzám!" (Mai jelvényfeliratok): Mozgó Világ 14 (1988)/9: 107--17 = Látóhatár 1989. január: 141--58

Balázs Géza, Szövegszerkesztési sajátosságok Temesi Ferenc Por című regényében: Nyr. 113 (1989): 314-- 26

• A szlengről: 323--4.

Balázs Géza, Tetovált szövegek. (MCsopnyDolg. 59. sz.) Bp., 1994. (77 lap).

Balázs Géza, Tetovált szövegek Magyarországon: MNy. 84 (1988): 460--70 = (Klny.) Folklór, folklorisztika és etnológia 148. sz. Bp., 1988.

Balázs Géza, "Titok a neved, Suha János..." (Magyarországi tetovált feliratok): Forrás 19 (1987)/3: 35--52

Balázs János, A rokon értelmű szavak: Nyelvművelő. Szerk. LŐRINCZE LAJOS. Bp., 1956. 331--6

• Kül.: 334.

-- Baldajev, Dancig Ld. Kovács Ákos--Sztrés Erzsébet.

Bálint Kelemen, Tolvajnyelv: Nyr. 26 (1897): 175

• Három tolvajnyelvi anyagot tartalmazó könyvet, illetve szótárt ismertet.

Bálint Sándor, A régi szegedi katonaélet. (Népi emlékezet és helyi hagyományok): Ethn. 90 (1979): 54--68

• Kül.: 63--8.

Bálint Sándor, A szegedi népnyelv jövevényszavai: Nyr. 94 (1970): 345--7

• A cigány jövevényszavak (lácsó, devla, dadë, kár, kula, roma: 347) föltehetőleg szlengszóknak minősíthetők.

Ballagi Aladár, Kaszárnyai szók: Nyr. 6 (1877): 44, 88, 136, 183, 233--4, 275--6, 326

• Javarészt német szakszói eredetű kifejezések, de számos magyar szlengszó is van közöttük; vö. Felszeghy Ediltrud, A császári és királyi hadsereg nyelve Magyarországon 75--80.

Balogh László, A mozaik ragadványnév: Nyr. 112 (1988): 504--5

Balogh László, Az iskolai ragadványnevek gyűjtése és feldolgozása: NÉ. 10 (1985): 106--16

Bana Sándorné, A 625. sz. Ipari Szakmunkásképző Intézet tanulóinak sajátos nyelvi kifejezései és azok magyarázata. (Kézirat). Kisújszállás, 1990. (7 lap).

• Az 1990. évi Országos Néprajzi és Nyelvjárási Gyűjtőpályázatra érkezett dolgozat megtalálható a Néprajzi Múzeum Ethnologiai Adattárában, jelzete EA. 24478. (Szerzőjét tévesen Barna néven tartják nyilván.)

Bánhidi Zoltán, A magyar sportnyelv története és jelene sportnyelvtörténeti szótárral. Bp., 1971.

• A sportnyelv egészén belül jelentkező "ifjúság" nyelvéről: 12 (1. jegyzet).

Bánhidi Zoltán, Az etimológia és a magyar sportnyelv. (A gól, csalogatás, dribli, bunda, csin és társaik): MNyTK. 140. sz. 151--60

Bánhidi Zoltán, Köznyelvünk és sportnyelvünk kapcsolata 1972--1982: MNyRét. 159--66

• Az "ifjúság nyelvéből" a sportnyelvbe került szavak: 161.

Bánóczi József, A butaság synonymikája: Nyr. 7 (1878): 368--71

Bánréti Zoltán, A kommunikációelmélet alapkérdései: Tanulmányok a nyelvről. Szerk. Takács Etel. Bp., 1978. 33--42

• A csoportkommunikáció: 40--1.

Barcza József, Bakáéknál: Nyr. 26 (1897): 323--5

Barcza József, Debreceni diák-szók és szólásmódok: Nyr. 25 (1896): 454--7, 503--5

• A cikk első részét a szerző nevének említése nélkül a Tanulók Lapja is közölte (Debreczeni diák-szók és szólásmódok: Tanulók Lapja 3 (1896): 727, 730), kihagyva néhány durvábbnak minősíthető kifejezést.

Barcza József, Néhány szó és szólásmód a debreczeni diák-nyelvből: Tanulók Lapja 2 (1895): 190, 202--3

Bárczi Géza, A XX. század magyar nyelve: Látóhatár 16 (1966): 1107--17

• Az argóról: 1114--5.

Bárczi Géza, A magyar nyelv életrajza. Bp., 1963. (További kiadásokban is.)

• 19631: A tolvajnyelv: 321--2; A jassznyelv: 367--8, 19662, 19753: A tolvajnyelv: 322--3; A jassznyelv: 368--9.

Bárczi Géza, A magyar nyelvtörténet összefoglaló áttekintése: Bárczi Géza--Benkő Loránd--Berrár Jolán, A magyar nyelv története. Bp., 1967. (További kiadásokban is). 487--578

• A tolvajnyelvről: 562.

Bárczi Géza, A "pesti nyelv": MNy. 27 (1931): 228--42, 284--95, 28 (1932): 85--96 = MNyTK. 29. sz. Bp., 1932. (37 lap) = uő, A magyar nyelv múltja és jelene. (Válogatott tanulmányok). Bp., 1980. 237--79 = Hajdú, MNyRétTag. 749--88

Bárczi Géza, A városi népnyelv kérdéséhez: MNny. 3 (1941): 70--85 = Dolgozatok a debreceni Tisza István Tudományegyetem Magyar Népnyelvkutató Intézetéből. 13. sz. Debrecen, 1941. (18 lap) = uő, A magyar nyelv múltja és jelene. (Válogatott tanulmányok). Bp., 1980. 280--97 = Hajdú, MNyRétTag. 732--48.

Bárczi Géza, Az igei átvételek kérdéséhez: MNy. 44 (1948): 81--94

• Sok szlengszót is vizsgál: 84, 86--7, 90--2.

Bárczi Géza, Bevezetés a nyelvtudományba. Bp., 1953.

• A nyelv függőleges tagolódása: 18--21.

Bárczi Géza, Egy régi adat a magyar tolvajnyelvre: MNy. 46 (1950): 276--7.

• Sándor István birtokos kis megjegyzésével (Sokféle 1801. VIII, 225, jegyz.) bővíti a tolvajnyelvre vonatkozó addigi ismereteket.

Bárczi Géza, Jassznyelv és purizmus: Magyar Szemle 46 (1944): 102--9

• Ism.: Lapszemle. Magyar Szemle: Msn. 13 (1944): 27--8.

Bárczi Géza, Jegyzetek a budapesti népnyelvről: MNny. 4 (1942): 71--89 = A Debreceni Tisza István Tudományegyetem Magyar Népnyelvkutató Intézetének Kiadványai 23. sz. Debrecen, 1943. (21 lap).

Bárczi Géza, Legrégibb tolvajnyelvi szójegyzékünk: MNy. 52 (1956): 228--30

• Ld. Annô 1782. Die 17^ma Aprilis, sub Sedria Districtűs..., Consignatio Terminorum, & Vocum...

Bárczi Géza, Nyelvművelésünk. Bp., 1974.

• Kül.: 45--6, 66--9.

-- Bárczi Géza Ld. Győri György, Egész nemzeti műveltségünk anyanyelvünkön alapszik. (Beszélgetés Bárczi Gézával).

Barcsay Adorján, A szabadkőművesség bűnei. Bp., 1921.

• "...ép oly mulatságos az ő primitiv, külön tolvajnyelvük is" -- mondja Barcsay a szabadkőművesek kifejezéseit és rövidítéseit számbavéve (12--7). Ezt a részt "Adalék a magyar titkos nyelvekhez" címmel újraközli a MNy. (17 (1921): 129--32).

Bárdosi Vilmos--Karakai Imre, A francia nyelv lexikona. Bp., 1996.

• Argó: 40--3; ifjúsági nyelv: 264--6; zsargon: 560.

Barsi Károlyné, A mai politikai nyelv állandósult kifejezései. (Kézirat). Eger. *

• Megtalálható az egri Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Magyar Nyelvészeti Tanszékének könyvtárában.

Barta Ildikó, Miskolci diáknyelv: Név- és szókincsvizsgálatok. Szerk. Bodáné Kovács Mária. (Miskolci Magyar Nyelvészeti Füzetek. 1. sz.) 34--40

Bartha János--Horváth Tibor--Józsa Nagy Mária--Szabó Zoltán, Kis magyar stilisztika. Szerk. Szabó Zoltán. Bukarest, 1968.

• "A szókészlet stílusrétegei" c. fejezetben: A csoportnyelvi szavak (szakszók, zsargon és argó): 91--2.

Bartha Gábor, Hogy az a... szép magyar nyelvünk: HBN. 25/104 (1968. május 5.): 12

Bartók Csilla, A jászapáti gimnázium volt tanulóinak ragadványnevei. (Kézirat). Jászberény, 1991. (46 lap + 2 táblázat). *

• Említi: Farkas Ferenc, Névtani témájú szakdolgozatok a jászberényi Tanítóképző Főiskolán (1974--1991). (Főiskolai Kiadványok 8. sz.) Jászberény, 1991. 21.

-- Bartus Zoltán diáknyelvi közlése Budapestről. Ld. Diákszólások. (Gyűjtések a magyar diáknyelv szótárához): Tanulók Lapja 6 (1899): 606

-- (be) Ld. Bresztovszky Ernő.

Bedecs Éva, Már a dédiék is... (avagy mintalevelek szerelmes szívek számára): Magyar Ifjúság 13/52 (1969. december 25.): 12

• Egy régi szerelmi levelezőből idéz, és az idézett szövegeket a hatvanas évek szlengjére is "lefordítja".

Bedő István, Frankó: ÉT. 36 (1981): 874

-- Békefi Antal Ld. Betyárlegendák.

Beke Ödön, Tangó és zsibogó: Nyr. 85 (1961): 96

Békés István, Ami a "Napjaink szállóigéi"-ből kimaradt: Nyr. 99 (1975): 438--44

-- Békey Ödön diáknyelvi közlése Marosvásárhelyről. Ld. A magyar diáknyelv szótárához. (Újabb adalékok): Tanulók Lapja 7 (1899/1900): 205--6

Béldy Mihály, A tolvajnyelv: Nyr. 26 (1897): 212--4

• Berkes Kálmántól A tolvajélet ismertetése c. műből válogatott ki körülbelül száz szót és két párbeszédet.

-- Beliczay Zoltán diáknyelvi közlése selmecbányai lyceumból. Ld. A magyar diáknyelv szótárához: Tanulók Lapja 7 (1899/1900): 493 = Diáknyelv: Nyr. 46 (1917): 244--5

Bencédy József, Nyelvművelő tanácsok. Bp., 1968.

• Csoportnyelvek: 27--8; Argó: 28; A beszélt nyelv alsóbb (familiáris, vulgáris) rétegei: 28--9.

Bencédy József, Tök jó?! (A terjedő nyelvi durvaság ellen): ÉA. 15/4 (1993. október--december): 6

Benedek Géza, Anyanyelvünk védelmében: Magyar Rendőr 3 (1936): 283--4, 311--2, 334, 361, 381, 405, 431

• A nyelvművelő cikksorozat harmadik részében szól a tolvajnyelvről is (334).

Benedek Károly, A mi diákjaink beszédéről: Nyr. 37 (1908): 126--128

-- Benkes János Ld. A tolvajnyelv szótára.

Benkóczy Emil, A kaszárnyából: Nyr. 38 (1909): 46

Benkő László, A szavak stilisztikai értékeléséről: NyK. 66 (1964): 141--50

• Kül.: 146, 150.

Benkő László, Durva szók a köznyelvben és a szépirodalomban: Tanulmányok a mai magyar nyelv szókészlettana és jelentéstana köréből. Szerk. Rácz Endre és Szathmári István. Bp., 1980. 5--13

Benkő László, Zolnai Béla hetven éve: MNy. 56 (1960): 416--9

• Zolnai tanulmányt szándékozott írni a népnyelv és az argó keveredéséről, és egy argószótárt: 419. (Az elkészült kéziratok és jegyzetek listáját ld. ZOLNAI neve alatt.)

Benkő Loránd, A történeti nyelvtudomány alapjai. Bp., 1988.

• A nyelv szociális tagolódásának történeti vonatkozásai: 228--35.

Benkő Loránd, Irodalmi nyelv -- köznyelv: MNyRét. 15--33

• Az argó eltérései a köznyelvtől: 24.

Berényi Zs. Ágnes, Iskolai ragadványnevek: Köznevelés 25/21 (1969. november 7.): 24--5

Berényi Zsuzsanna Ágnes, Az iskolai ragadványnevek élete: NytudÉrt. 83. sz. 98--104

Berényi Zsuzsanna, Az iskolai ragadványnevek gyűjtése: Nyr. 96 (1972): 414--9

[Berkes Kálmán,] A tolvaj élet ismertetése. Irta Berkes Kálmán fővárosi m. kir. államrendőrségi felügyelő. Budapesten 1888.

• Gazdag tolvajnyelvi anyagot tartalmaz; van benne egy ismertetés "A tolvajnyelvről" (98--100), körülbelül 800 szó a "Tolvajszavak gyüjteménye" fejezetben (101--39), továbbá "Tolvaj számok" (139--40) és "Beszélgetések tolvajnyelven" (141--82).

• Ism.: Bálint Kelemen: Nyr. 26: 175; Csefkó Gyula: MNy. 21: 71.

• Béldy Mihály egy körülbelül 100 szavas válogatást közölt belőle: A tolvajnyelv: Nyr. 26: 212--4. Balassa tévesen az egész szójegyzék közlésének vélte ezt a válogatást (Nyr. 53: 5). A teljes szótárt Endrődy Géza közölte újra "A bűnügyi nyomozás kézikönyvé"-ben (Losonc, 1897. 114--40).

• 1889-ben Erdélyi Győző átdolgozásában német kiadásban is megjelent [Das Leben und Treiben der Gauner. Nach dem Ungarischen ("A tolvajélet ismertetése") des kön. ung. Polizei Inspectors, Koloman Berkes, deutsch bearbeitet von Victor Erdélyi kön. ung. Polizei beamte. Bp., 1889]. A német nyelvű kiadás szótára csak az idegen eredetű (német, jiddis) szavakat közli, a magyar eredetűeket nem (Wörterbuch der Gaunersprache: 95--133). Vö. Loványi: MNy. 48: 200.

Berrár Jolán, A nyelv belső tagolódása: Telegdi Zsigmond, Bevezetés a nyelvtudományba. I21--II15. Bp., 1981. II, 99--105

Berta Erika, A diáknyelv jellegzetességei a Kaposvári Tanítóképző Főiskola hallgatóinak nyelvhasználatában. (Szakdolgozat). Kaposvár, 1987. (38 lap). *

• Megtalálható a kaposvári Csokonai Vitéz Mihály Tanítóképző Főiskola Magyar Nyelvi és Irodalmi Tanszékének Könyvtárában Sz. 4247 jelzet alatt.

Betkowski Jenő [levele A Nyelvőr postájá-ban]: Nyr. 76 (1952): 315

• Gyíkleső 'oldalfegyver', pampuskaleső 'száj'.

Betyárlegendák. (Az alföldi rablóvilág történetei). Szeged, 1898.

• Folytatásban közli a Szabad Föld c. újság 39. (1983) évfolyama a 37--51. (szeptember 10--december 17.) számokban.
• Az újság ajánlásában (39/37 [1983. szeptember 3.]: 12) Békefi Antal szegedi hírlapírónak, Cserzy Mihály nevezetes borbélymesternek és Tömörkény Istvánnak tulajdonítja a könyv írásait. Föltehetőleg Tömörkény István volt, aki végső formába öntötte a történeteket, őmaga is szerzőtársak nélkül tesz említését erről a könyvről: "egy könyvem betyárlegendákkal foglalkozik, amik régi akták és szájhagyományok nyomán kerültek együvé" (Munkák és napok a Tisza partján. Bp., 1963. 187).
• A könyv egyik fejezete a tolvajnyelvvel és az álnevekkel foglalkozik [Gúnynevek: 35--48 (Szabad Föld: 39/41 [1983. október 8.]: 12--3)]. Mintegy 250 nevet sorol fel egy per iratai alapján; ezt a listát a Szabad Föld nem közli. Ebben a fejezetben (46--8) felsorol néhány a könyv megírásának idejében használt tolvajnyelvi kifejezést is, amelyek valószínűleg -- számos íráshibával, pl. kuasz a knasz helyett stb. -- Berkes Kálmán "A tolvajélet ismertetése" c. művéből származnak.
• Egy másik fejezet a betyárok és a pusztai emberek titkos jeleiről szól: Jelek a pusztán: 85--93 (Szabad Föld 39/44 [1983. október 29.]: 13, 39/45 [1983. november 5.]: 12--3, 39/46 [1983. november 12.]: 12--3).

-- B. G. Ld. Balázs Géza.

Biczó Ilona, Diáknyelvi szavak gyűjtése 10--18 éves fiatalok körében. (Szakdolgozat). Kaposvár, 1979. (77 lap + 3 melléklet). *

• Megtalálható a kaposvári Csokonai Vitéz Mihály Tanítóképző Főiskola Magyar Nyelvi és Irodalmi Tanszékének Könyvtárában Sz. 1703 jelzet alatt.

-- Bierbauer János diáknyelvi közlése Egerből. Ld. A magyar diáknyelv szótárához: Tanulók Lapja 7 (1899/1900): 670

Bihari Imre, Egy diákszólásról: Nyr. 37 (1908): 281

Bihari József, Hipis: Nyr. 93 (1969): 137--9

Bihari József, Jampec: MNy. 62 (1966): 88--90

Bíró Ágnes, Hány nyelven beszél az autós?: SzaknyDiv. 254--63

Bíró Ágnes, Szaknyelvi igekötők: SzaknyDiv. 52--61

• Kül.: 53.

Bíró Ágnes, "Taxisduma": ÉA. 2/1 (1980. január--március): 11

Bizzer Judit, "Így beszélünk mi". (A főiskolai hallgatók nyelvhasználatának vizsgálata). (Diákköri dolgozat). Győr, 1985. *

• Rezümé: XVII. OTDK Humán Tudományok Szekciója. A dolgozatok tartalmi kivonatai. Debrecen, 1985. 30.

B. J., Nyikhaj: Nyr. 64 (1935): 144

-- B. J. Ld. Balassa József.

B. J., Argószótár. Boross--Szűts: Megszólal az alvilág: ÉA. 12/3 (1990. július--szeptember): 10

B. Kovács Kálmán, Hogyan beszélnek a diákok?: Északmagyarország 21/28 (1965. február 3.): 6

B. Lőrinczy Éva: Kirúg -- avagy a durvaság pszichózisa: ÉA. 15/1 (1993. január--február): 7

Boda István, Katonai szleng : HBN. 58/268 (1991. november 14.): 8

• Kis Tamás "A magyar katonai szleng szótára"-nak ismertetése.

Boda Istvánné, Nem téma...: ÉA. 2/1 (1980. január--március): 8

Bódi Zoltán, A szleng a sajtónyelvben: Emlékkönyv Fábián Pál hetvenedik születésnapjára. Szerk. Kozocsa Sándor Géza. Bp., 1993. 58--62

Bódi Zoltán, A szleng nyelvhasználati hátteréről: Nép -- nyelv (Tanulmányok Fülöp Lajos 60. születésnapjára). Szerk. Balázs Géza és Selmeczi Kovács Attila. Bp., 1992. 50--2

Bodócs Anna, Jászalsószentgyörgy felső tagozatos tanulóinak ragadványnevei. (Kézirat). Jászberény, 1986. (57 lap + 3 táblázat). *

• Említi: Farkas Ferenc, Névtani témájú szakdolgozatok a jászberényi Tanítóképző Főiskolán (1974--1991). (Főiskolai Kiadványok 8. sz.) Jászberény, 1991. 22.

Bogdán Alajos, Pályázat és irodalom nyelvrontásra?: Magyar Nemzet 21/12 (1965. január 15.): 5

Bognár Enikő, A diáknyelv jellemzői Móricz Zsigmond Légy jó mindhalálig című regényében. (Szakdolgozat). Győr, 1992. (36 lap). *

• Megtalálható a győri Apáczai Csere János Tanítóképző Főiskola könyvtárában 92/19 raktári jelzet alatt.

Bóka Róbert, Cikise a helyzet?: Élet és Irodalom 18/31 (1974. augusztus 3.): 2

Bokor József, A szókészlet mai rétegződése: A magyar nyelv. Szerk. Adamikné Jászó Anna. (Főiskolai jegyzet). Bp., 1986. 223--4

Bokor József, A szókészlet mai rétegződése, tagolódása: A magyar nyelv könyve. Főszerk. A. Jászó Anna. Bp., 1991, 19942. 180--3

Bolgár Izabella, Nyelvi hátrány és szociális hátrány. (Szakdolgozat). Szekszárd, 1994. (36 lap). *

• Megtalálható a szekszárdi Illyés Gyula Pedagógiai Főiskola könyvtárában.

Bondeson, U., Az argó mint a bűnöző közösségbe illeszkedés mutatója. (Ism.: dr. Varga Géza): Jogi Tudósító 9/7--8 (1978. április): 38--40 = Belügyi Szemle 16/12 (1978. december): 121--2

• Bondesonnak a Scandinavian Studies in Criminology c. folyóirat (Oslo--London) II. kötetében megjelent cikkét foglalja össze Varga Géza, majd ezt közli kisebb stilisztikai változtatásokkal a Belügyi Szemle.

Bor Ambrus, Lányok vagy csajok?: Magyar Nemzet 27/104 (1971. május 5.): 1

-- Borcsa Mihály diáknyelvi közlése Halasról és Késmárkról. Ld. A magyar diáknyelvhez. (Ujabb adalékok): Tanulók Lapja 6 (1899): 317

-- Bornemisza Miklós Ld. Név nélkül, Cím nélkül [Tolvajnyelvi gyűjtés].

Boros Ferenc, Bűnözők ragadványnevei az 1790--94. közti körözőlevelekben. (Szakdolgozat). Nyíregyháza, 1984. (52 lap). *

• Megtalálható a nyíregyházi Bessenyei György Tanárképző Főiskola Magyar Nyelvi Tanszékének könyvtárában.

Boros Mária, Jászárokszállás és Jászdózsa diák-ragadványneveinek összehasonlítása. (Kézirat). Jászberény, 1984. (90 lap + 1 táblázat). *

• Említi: Farkas Ferenc, Névtani témájú szakdolgozatok a jászberényi Tanítóképző Főiskolán (1974--1991). (Főiskolai Kiadványok 8. sz.) Jászberény, 1991. 22.

Boross József--Szűts László, Megszólal az alvilág... (A mai magyar argó kisszótára). Bp., 1990. (48 lap).

• Ism.: B. J., Argószótár. Boross--Szűts: Megszólal az alvilág: ÉA. 12/3: 10.

-- Boross József--Szüts [= Szűts] László Ld. A mai magyar argó kisszótára.

Boros Tiborné, Zsargon és magatartás: Nyr. 89 (1965): 147--157

• Szójegyzékkel.

Bozsóki Gabriella, Az ifjúsági nyelv. (Kézirat). Eger, 1989. *

• Megtalálható az egri Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola Magyar Nyelvészeti Tanszékének könyvtárában.

Bölöny József, Hogyan beszél az ifjúság?: Magyar Nemzet 21/6 (1965. január 8.): 5

• A Nyr. pályázatáról.

[Bresztovszky Ernő] (be), A pali meg a huszonnyolcas...: Népszava 41/106 (1913. május 6.): 8

• Sebestyén Károlynak "A magyar nyelv vadhajtásai" c. cikkére reagál. Újraközölve ("egy-két erős kifejezés elhagyásával"): Nyr. 42 (1913): 278--9.

-- Budapest a fattyúnyelvben. Ld. Zolnay Vilmos és Gedényi Mihály.

Budapesti fattyúnyelvi szójegyzék. I--III. Összegyűjtötte és magyarázta Zolnay Vilmos és Gedényi Mihály. (Kézirat.) Bp., 1960. (010 + 881 lap)

• Ez a szótár a publikációs lehetőségeket keresve készült, anyaga tulajdonképpen válogatás "A magyar fattyúnyelv szótárá"-ból. Megjelenésének tervéről (kőbányai) számol be: Babuska, cidibum, cérnakorzó. (Készül Budapest fattyúszótára -- Imádsággal a napfogyatkozás ellen. A főváros érdekességei, múltja, irodalma a Szabó Ervin könyvtár készülő sorozatában): Esti Hírlap 6/24 (1961. január 28.): 6. Egy-egy példánya megtalálható a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárban (jelzete: Bq 0910/159), az MTA kézirattárában (jelzete: Ms 10.296/I--II--III.), az ELTE Egyetemi Könyvtár kézirattárában (jelzete: H. 222) és az Országos Széchényi Könyvtárban (jelzete: 406.373).

-- Budapesti nyelv. Ld. Grétsy László.

Budapesti tolvajnyelv: Rendészeti Közlöny 1/10 (1878. december 4.): 76--77

• A tárcának íródott kis közlemény közel hatvan "rosz zsidó-német kifejezésből" áll, de a szerző szerint ezeket a magyar tolvajok nem használták.

-- Buday Zoltán Ld. Koldusruhában a koldusok közt.

Bus István, Az ifjúsági nyelv; a katonai argó: szó- és kifejezésgyűjtemény. (Kézirat). ELTE TFK, 1986. (37 lap).

• Említi: Kis, KatSzl. 5.

Buzás Dezső, Légo: Msn. 10 (1941): 80--1

Buzás László, Argó és modor. (Hozzászólás Zolnai Béla: Az argó -- és akiknek nem kell c. cikkéhez): A könyvtáros 10 (1960): 444

Büky László, "A csaj [...] összevissza van falcolva": Nyr. 115 (1991): 149

Büky László, A diáknyelv képzőhasználatáról: Nyr. 98 (1974): 282--283

[VISSZA a Tartalomhoz]