ÿþ<html xmlns:v="urn:schemas-microsoft-com:vml" xmlns:o="urn:schemas-microsoft-com:office:office" xmlns:w="urn:schemas-microsoft-com:office:word" xmlns="http://www.w3.org/TR/REC-html40"> <head> <meta http-equiv="Content-Language" content="hu"> <meta http-equiv=Content-Type content="text/html; charset=unicode"> <meta name=ProgId content=FrontPage.Editor.Document> <meta name=Generator content="Microsoft FrontPage 5.0"> <meta name=Originator content="Microsoft Word 11"> <title>Helynevek nyelvi elemzése, Funkcionális-szemantikai elemzés</title> <!--[if gte mso 9]><xml> <o:DocumentProperties> <o:Author>Kis Tamás</o:Author> <o:LastAuthor>Kis Tamás</o:LastAuthor> <o:Revision>4</o:Revision> <o:TotalTime>14</o:TotalTime> <o:Created>2006-11-06T08:40:00Z</o:Created> <o:LastSaved>2006-11-06T20:27:00Z</o:LastSaved> <o:Pages>7</o:Pages> <o:Words>4872</o:Words> <o:Characters>33618</o:Characters> <o:Lines>280</o:Lines> <o:Paragraphs>76</o:Paragraphs> <o:CharactersWithSpaces>38414</o:CharactersWithSpaces> <o:Version>11.8107</o:Version> </o:DocumentProperties> </xml><![endif]--><!--[if gte mso 9]><xml> <w:WordDocument> <w:HyphenationZone>21</w:HyphenationZone> <w:ValidateAgainstSchemas/> <w:SaveIfXMLInvalid>false</w:SaveIfXMLInvalid> <w:IgnoreMixedContent>false</w:IgnoreMixedContent> <w:AlwaysShowPlaceholderText>false</w:AlwaysShowPlaceholderText> <w:BrowserLevel>MicrosoftInternetExplorer4</w:BrowserLevel> </w:WordDocument> </xml><![endif]--><!--[if gte mso 9]><xml> <w:LatentStyles DefLockedState="false" LatentStyleCount="156"> </w:LatentStyles> </xml><![endif]--> <style> <!-- /* Font Definitions */ @font-face {font-family:Wingdings; panose-1:5 0 0 0 0 0 0 0 0 0; mso-font-charset:2; mso-generic-font-family:auto; mso-font-pitch:variable; mso-font-signature:0 268435456 0 0 -2147483648 0;} /* Style Definitions */ p.MsoNormal, li.MsoNormal, div.MsoNormal {mso-style-parent:""; margin-bottom:.0001pt; mso-pagination:widow-orphan; font-size:12.0pt; font-family:"Times New Roman"; mso-fareast-font-family:"Times New Roman"; margin-left:0cm; margin-right:0cm; margin-top:0cm} p {mso-margin-top-alt:auto; margin-right:0cm; mso-margin-bottom-alt:auto; margin-left:0cm; mso-pagination:widow-orphan; font-size:12.0pt; font-family:"Times New Roman"; mso-fareast-font-family:"Times New Roman";} @page Section1 {size:595.3pt 841.9pt; margin:70.85pt 70.85pt 70.85pt 70.85pt; mso-header-margin:35.4pt; mso-footer-margin:35.4pt; mso-paper-source:0;} div.Section1 {page:Section1;} /* List Definitions */ @list l0 {mso-list-id:238099706; mso-list-template-ids:-1903425258;} @list l0:level1 {mso-level-number-format:bullet; mso-level-text:\F0B7; mso-level-tab-stop:36.0pt; mso-level-number-position:left; text-indent:-18.0pt; mso-ansi-font-size:10.0pt; font-family:Symbol;} @list l0:level2 {mso-level-number-format:bullet; mso-level-text:o; mso-level-tab-stop:72.0pt; mso-level-number-position:left; text-indent:-18.0pt; mso-ansi-font-size:10.0pt; font-family:"Courier New"; mso-bidi-font-family:"Times New Roman";} @list l0:level3 {mso-level-number-format:bullet; mso-level-text:\F0A7; mso-level-tab-stop:108.0pt; mso-level-number-position:left; text-indent:-18.0pt; mso-ansi-font-size:10.0pt; font-family:Wingdings;} @list l0:level4 {mso-level-number-format:bullet; mso-level-text:\F0A7; mso-level-tab-stop:144.0pt; mso-level-number-position:left; text-indent:-18.0pt; mso-ansi-font-size:10.0pt; font-family:Wingdings;} @list l0:level5 {mso-level-tab-stop:180.0pt; mso-level-number-position:left; text-indent:-18.0pt;} @list l0:level6 {mso-level-tab-stop:216.0pt; mso-level-number-position:left; text-indent:-18.0pt;} @list l0:level7 {mso-level-tab-stop:252.0pt; mso-level-number-position:left; text-indent:-18.0pt;} @list l0:level8 {mso-level-tab-stop:288.0pt; mso-level-number-position:left; text-indent:-18.0pt;} @list l0:level9 {mso-level-tab-stop:324.0pt; mso-level-number-position:left; text-indent:-18.0pt;} @list l1 {mso-list-id:1850020000; mso-list-template-ids:-503426856;} @list l1:level1 {mso-level-number-format:bullet; mso-level-text:\F0B7; mso-level-tab-stop:36.0pt; mso-level-number-position:left; text-indent:-18.0pt; mso-ansi-font-size:10.0pt; font-family:Symbol;} @list l1:level2 {mso-level-tab-stop:72.0pt; mso-level-number-position:left; text-indent:-18.0pt;} @list l1:level3 {mso-level-tab-stop:108.0pt; mso-level-number-position:left; text-indent:-18.0pt;} @list l1:level4 {mso-level-tab-stop:144.0pt; mso-level-number-position:left; text-indent:-18.0pt;} @list l1:level5 {mso-level-tab-stop:180.0pt; mso-level-number-position:left; text-indent:-18.0pt;} @list l1:level6 {mso-level-tab-stop:216.0pt; mso-level-number-position:left; text-indent:-18.0pt;} @list l1:level7 {mso-level-tab-stop:252.0pt; mso-level-number-position:left; text-indent:-18.0pt;} @list l1:level8 {mso-level-tab-stop:288.0pt; mso-level-number-position:left; text-indent:-18.0pt;} @list l1:level9 {mso-level-tab-stop:324.0pt; mso-level-number-position:left; text-indent:-18.0pt;} ol {margin-bottom:0cm;} ul {margin-bottom:0cm;} --> </style> <!--[if gte mso 10]> <style> /* Style Definitions */ table.MsoNormalTable {mso-style-name:"Normál táblázat"; mso-tstyle-rowband-size:0; mso-tstyle-colband-size:0; mso-style-noshow:yes; mso-style-parent:""; mso-padding-alt:0cm 5.4pt 0cm 5.4pt; mso-para-margin:0cm; mso-para-margin-bottom:.0001pt; mso-pagination:widow-orphan; font-size:10.0pt; font-family:"Times New Roman"; mso-ansi-language:#0400; mso-fareast-language:#0400; mso-bidi-language:#0400} </style> <![endif]--><!--[if gte mso 9]><xml> <o:shapelayout v:ext="edit"> <o:idmap v:ext="edit" data="1"/> </o:shapelayout></xml><![endif]--> </head> <body bgcolor=white lang=HU style='tab-interval:35.4pt'> <h1 align=center style='text-align:center'>SZERKEZETI ELEMZÉS </h1> <h2 align=center style='text-align:center'>1. Funkcionális-szemantikai elemzés </h2> <p>A szerkezeti elemzésnek ezen a szintjén a névadásnak abból a már korábban kifejtett jellegzetességébQl indulhatunk ki, hogy minden névadási aktus szemantikailag tudatos. EbbQl a szempontból abszolút motiválatlan név nincs. A természetes névadásban túlnyomórészt a denotátumok sajátosságai fejezQdnek ki, a mesterséges névadásban viszont jóval több olyan megnevezés keletkezik, amelynek létrejöttében inkább csak a használatos névmodellekhez való alkalmazkodás igénye játszik szerepet. Keletkezésekor minden név leíró jellegq, a névadás alapjául szolgáló motívumok, szemantikai kategóriák közvetlen vagy közvetett formában megjelennek benne. </p> <p>Az egyes helynevek elemzésében alapvetQ szerepet kell biztosítanunk a névadó motívumok szemantikai és nyelvi azonosításának. A <i>KQris-domb </i> névszerkezete azt fejezi ki denotátumáról, hogy az egy  kQrisfákkal benQtt kisebb kiemelkedés , a <i>KQris-dombi út-</i>é pedig azt, hogy  a KQris-dombra vezetQ út vagy másképp:  út, amely a KQris-dombra vezet . A denotátum sajátosságainak a kifejezQdése nem feltétlenül és közvetlenül kötQdik a névben meglévQ minden egyes lexémához, hanem  mint második példánk is mutatja  összetettebb nyelvi jelenségekhez is kapcsolódhat. </p> <p>A helynevek funkcionális elemzésének, osztályozásának fontosságát K<span style='font-size:10.0pt'>RISTÓ </span>G<span style='font-size:10.0pt'>YULA </span> már 1976-ban felvetette, mivel a használatban lévQ többféle helynévtipológia  a helynév felépítését tette meg az osztályozás alapjává. Tiszteletben tartva egy ilyen osztályozás jogosságát, fel kell vetni, hogy (...) van létjogosultsága olyan osztályozásnak, amely nem a formánsok megléte vagy hiánya alapján osztályoz, hanem a helynév törzsét, gerincét képezQ szó jelentése, funkciója alapján (Tanulmányok 401 2). </p> <p>A név funkcionális szerkezeti elemzésének alapfogalma a<span style='letter-spacing:3.0pt'> névrész.</span> Funkcionális névrésznek tekintendQ a helynév hangsorának minden olyan egysége, amely a névkeletkezés szituációjában a megjelölt denotátummal kapcsolatos bármiféle szemantikai jegyet kifejez. A funkcionális-szemantikai elemzés során a névben található nyelvi elemeket a helynév jelentésének magvát adó denotatív jelentéshez való viszonyukban vizsgáljuk. A névrész ilyen értelemben vett viszonyfogalom-jellegébQl adódik, hogy formálisan azonos nyelvi elemsor különbözQ nevekben nem feltétlenül azonos értékq névrészként funkcionál. A <i>Sáros-patak </i>víznévben két névrész különíthetQ el, mivel funkcionális szerkezete  olyan folyóvíz (1), amelynek sáros a vize (2) formában írható le. A <i>Sárospatak </i> városnév ezzel szemben egyrészes, mivel a névadáskor csupán egyetlen szemantikai jegy fejezQdött ki a névben: az, hogy a település  egy bizonyos vízfolyás mellett fekszik . </p> <p>A névrészek<span style='letter-spacing:3.0pt'>&nbsp;névelemekbQl </span>állhatnak: ezek közé a névbe tartozó lexémákat és a névalkotásban szerepet játszó toldalékmorfémákat sorolom. A névelemek a névrészek belsQ felépítésében és egymáshoz való viszonyuk kifejezésében játszanak szerepet. Bemutatásuk a névelemzés lexikális-morfológiai szintjén történhet meg. </p> <p>Ahhoz, hogy a nevek szerkezeti elemzését egységes fogalmi készlettel végezhessük el, a továbbiakban a<span style='letter-spacing:3.0pt'> névrészfunkciók </span>taxonomikus, rendszeres számbavételére kell sort kerítenünk. Hazai névtipológiáinkat, a névélettani, névlélektani szempontú dolgozatokat áttanulmányozva a bQség zavarával küzdünk, mivel ezek a névadásban szerepet játszó igen sokféle névadó motívumot hoztak már felszínre. A szakirodalom pontos bemutatásától ezúttal eltekintek, hiszen legtöbbször általánosan elterjedt, gyakran használt kategóriákról van szó (pl. méret, helyzet, birtoklás stb. kifejezése). Forrásokra csak a különleges vagy eltérQ megítélésq esetekben hivatkozom. Nagyobb gondot jelent a névrészfunkciók rendszerbe állítása, mivel e téren  az eltérQ megközelítések, a szempontkeveredés miatt  kevésbé használhatók a szakirodalmi források. </p> <p>A névrészek funkciói, a helynévadásban szerepet játszó funkcionális-szemantikai modellek  mint láttuk  nem csupán az egyes nyelvekre jellemzQ, azaz nem nyelvspecifikus kategóriák, hanem alapvetQen a megismerés formáival, általában pedig az emberi tudással függnek össze. Ezért változásuk is igen lassú, sQt `<span style='font-size:10.0pt'>RÁMEK </span>szerint a történeti fejlQdés során rendszerint nem keletkeznek új alapmodellek, csak mindig aktualizált, szemantikailag specifikált variánsok formájában fordulnak elQ (vö. Onoma 1972/73: 72). K<span style='font-size:10.0pt'>IVINIEMI </span>nyelvi univerzálénak mondja a névadói motívumok szemantikai osztályait (Perustietoa 163). Az orosz nyelvq szakirodalom is használja az onomasztikai univerzálé fogalmát (vö. S<span style='font-size:10.0pt'>ZUPERANSZKAJA</span>, Obscsaja tyeorija 327; Szlovar tyerminologiji 93). Ilyen értelemben osztályozásunkban nemcsak a hazai kutatások ide vonatkozó eredményeit vehetjük figyelembe. </p> <p>A névrészfunkciók rendszerének felvázolásában gyakorlati szempontokat is figyelembe kell vennünk. Ha az itt használt osztályokat nagyszámú helynév elemzésében kívánjuk alkalmazni, akkor kereteiket úgy kell felvázolnunk, hogy a kategóriák kellQen átfogóak, szélesek legyenek, be tudják fogadni a legváltozatosabb névtípusokat is. Ez a meggondolás arra indíthat bennünket, hogy a névrészfunkciók leírását ne aprózzuk el túlzottan. `<span style='font-size: 10.0pt'>RÁMEK </span>fent idézett munkájában az alábbi négy logikai szemantikai kategória  az Q terminusával: kiindulási helyzetmodell (Ausgangstellungmodell)  használatát javasolja: 1. <i>Hol? Honnan?</i> 2. <i>Ki? Mi?</i> 3. <i>Milyen? Melyik?</i> 4. <i>Kinek a ...? Kihez tartozó?</i> Szerinte a névadó minden további viszonyhelyzete, a megnevezendQ valósághoz való minden más viszonya csak e négy alapkategória variánsa (Onoma 1972/73: 64). </p> <p>Az orosz nyelvq névtani irodalomban is felbukkan egyes kutatóknál a `<span style='font-size:10.0pt'>RÁMEK</span>éra sok vonásában emlékeztetQ rendszer. Eszerint a helynevekben alapvetQen a fajta, valamilyen minQségi jegy, más helyhez, ill. valamely személyhez való viszony megnevezése figyelhetQ meg (Tyeorija i metogyika 75 6). </p> <p>Valóban, a természetes névadás jórészt a fenti lokális (1. <i>Hol?),</i> szubsztancionális (2.<i> Ki?),</i> kvalitatív (3. <i>Milyen?)</i> és posszesszionális (4. <i>Kinek a...?)</i> kategóriákat használja fel. A konkrét névelemzésben azonban inkább ezek specifikus megvalósulásait kell figyelembe vennünk, mivel félQ, hogy a különbözQ névrendszerek összevetése nem ad eléggé markáns, jellegzetes eredményeket akkor, ha leírásunk fogalmi készlete nem kellQen tagolt és összetett. </p> <p>A finn névkutatók által használt leírási modell ennél jóval részletezQbb, amit persze az is magyaráz, hogy nem tisztán elméleti indíttatásból jött létre, hanem segítségével E<span style='font-size:10.0pt'>ERO </span>K<span style='font-size:10.0pt'>IVINIEMI </span>mintegy egymillió helynevet fel is dolgozott (Perustietoa 9). Az 5-6 fQ osztályon belül 15-20 alkategória biztosítja a pontosabb besorolást. </p> <p>A finn névtani irodalom hívta fel a figyelmemet egy olyan funkcióra, amely sem a magyar munkákban, sem `<span style='font-size:10.0pt'>RÁMEK</span>nál nem szerepel. Vannak olyan névrészek, amelyek a névadáskor egyszerqen csak megnevezQ szerepben állnak. A <i>Nyolcas </i>dqlQ két részének <i>Alsó-Nyolcas </i>és <i>FelsQ-Nyolcas </i>a neve. Ezek funkcionális szerkezete  a Nyolcas nevq dqlQ (1) déli, ill. északi része (2) formában írható le, a névben tehát az utótag funkciója a megnevezés. A késQbbiekben látni fogjuk, hogy meglehetQsen gyakori névrészfunkcióról van szó, így önálló kategóriaként való felvétele mindenképpen indokolt. </p> <p>A finn névtanosok éppen csak utalásszerqen veszik fel a mesterséges névadás által kedvelt formákat rendszerükbe. Bár a mesterséges és a természetes névadást alapvetQen névszociológiai kategóriának tarthatjuk, ezeknek nyelvi összefüggései, szerkezeti vonzatai is vannak. Az ilyen vagy olyan módon létrehozott név nyelvi jelként mindenképpen alávethetQ a funkcionális-szerkezeti elemzésnek, hiszen még a szélsQséges példaként felhozható nagyvárosi utcanevek névrészei is rendelkeznek szemantikai funkcióval, valamiféle sajátos motivációval. (A rendszer kategóriáinak ismertetése után a kritikus pontok tárgyalására még visszatérek.) </p> <p>A helynevek névrészeinek funkcióit az alábbi keretben tartom bemutathatónak. A névrész </p> <ul type=disc> <li class=MsoNormal style='mso-margin-top-alt:auto;mso-margin-bottom-alt:auto; mso-list:l0 level1 lfo1;tab-stops:list 36.0pt'>1. megjelöli a<span style='letter-spacing:3.0pt'> hely fajtáját </span>(Bakony/<i>ér,</i> Kis/<i>hegy,</i> <i>Séd)</i> </li> <li class=MsoNormal style='mso-margin-top-alt:auto;mso-margin-bottom-alt:auto; mso-list:l0 level1 lfo1;tab-stops:list 36.0pt'>2. <span style='letter-spacing: 3.0pt'>megnevezi</span> magát a<span style='letter-spacing:3.0pt'> helyet </span>(Homok/<i>döbrés,</i> Alsó/<i>kenderszer, </i>Fehér/<i>körös)</i> </li> <li class=MsoNormal style='mso-margin-top-alt:auto;mso-margin-bottom-alt:auto; mso-list:l0 level1 lfo1;tab-stops:list 36.0pt'>3. kifejezi a hely valamely<span style='letter-spacing:3.0pt'> sajátosságát</span> </li> </ul> <p class=MsoNormal style='mso-margin-top-alt:auto;mso-margin-bottom-alt:auto; margin-left:72.0pt;text-indent:-18.0pt;mso-list:l0 level1 lfo1;tab-stops:list 36.0pt'><![if !supportLists]> <span style='mso-list:Ignore; font-size:10.0pt; mso-bidi-font-size:12.0pt; font-family:Symbol; mso-fareast-font-family:Symbol; mso-bidi-font-family:Symbol'> ·<span style='font:7.0pt "Times New Roman"'>&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; </span></span><![endif]><o:p>&nbsp;</o:p></p> <ul type=disc> <ul type=circle> <li class=MsoNormal style='mso-margin-top-alt:auto;mso-margin-bottom-alt: auto;mso-list:l0 level2 lfo1;tab-stops:list 72.0pt'>3.1. a hely<span style='letter-spacing:3.0pt'> tulajdonsága</span> </li> </ul> </ul> <p class=MsoNormal style='mso-margin-top-alt:auto;mso-margin-bottom-alt:auto; margin-left:108.0pt;text-indent:-18.0pt;mso-list:l0 level2 lfo1;tab-stops:list 72.0pt'><![if !supportLists]> <span style='mso-list:Ignore; font-size:10.0pt; mso-bidi-font-size:12.0pt; font-family:Courier New; mso-fareast-font-family:Courier New'>o<span style='font:7.0pt "Times New Roman"'>&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; </span></span> <![endif]><o:p>&nbsp;</o:p></p> <ul type=disc> <ul type=circle> <ul type=square> <li class=MsoNormal style='mso-margin-top-alt:auto;mso-margin-bottom-alt: auto;mso-list:l0 level3 lfo1;tab-stops:list 108.0pt'>3.1.1. mérete <i>(Nagy</i>/domb, <i>Öreg</i>/utca, <i>Kis</i>/malom) </li> <li class=MsoNormal style='mso-margin-top-alt:auto;mso-margin-bottom-alt: auto;mso-list:l0 level3 lfo1;tab-stops:list 108.0pt'>3.1.2. alakja <i>(Görbe</i>/ér, <i>Rövid</i>/dqlQ, <i>Gatyaület </i> dqlQ ) </li> <li class=MsoNormal style='mso-margin-top-alt:auto;mso-margin-bottom-alt: auto;mso-list:l0 level3 lfo1;tab-stops:list 108.0pt'>3.1.3. anyaga <i>(Homok</i>/dqlQ, <i>Homokos,</i> <i>Köves</i>/patak) </li> <li class=MsoNormal style='mso-margin-top-alt:auto;mso-margin-bottom-alt: auto;mso-list:l0 level3 lfo1;tab-stops:list 108.0pt'>3.1.4. színe <i>(Vörös</i>/föld, <i>Fekete</i>/körös, <i>Feketék)</i> </li> <li class=MsoNormal style='mso-margin-top-alt:auto;mso-margin-bottom-alt: auto;mso-list:l0 level3 lfo1;tab-stops:list 108.0pt'>3.1.5. kora <i>(Új</i>/sor, <i>Ó</i>/temetQ, <i>Ócska</i>/túr) </li> <li class=MsoNormal style='mso-margin-top-alt:auto;mso-margin-bottom-alt: auto;mso-list:l0 level3 lfo1;tab-stops:list 108.0pt'>3.1.6. funkciója, mqködése <i>(LegelQ</i>/ dqlQ, <i>LegelQ</i>/kalapács, <i>Itató</i>/<i>kút)</i> </li> <li class=MsoNormal style='mso-margin-top-alt:auto;mso-margin-bottom-alt: auto;mso-list:l0 level3 lfo1;tab-stops:list 108.0pt'>3.1.7. egyéb tulajdonsága </li> </ul> </ul> </ul> <p class=MsoNormal style='mso-margin-top-alt:auto;mso-margin-bottom-alt:auto; margin-left:144.0pt;text-indent:-18.0pt;mso-list:l0 level3 lfo1;tab-stops:list 108.0pt'><![if !supportLists]> <span style='mso-list:Ignore; font-size:10.0pt; mso-bidi-font-size:12.0pt; font-family:Wingdings; mso-fareast-font-family:Wingdings; mso-bidi-font-family:Wingdings'>§<span style='font:7.0pt "Times New Roman"'>&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; </span></span><![endif]><o:p>&nbsp;</o:p></p> <ul type=disc> <ul type=circle> <ul type=square> <ul type=square> <li class=MsoNormal style='mso-margin-top-alt:auto;mso-margin-bottom-alt: auto;mso-list:l0 level4 lfo1;tab-stops:list 144.0pt'> állapota <i>(Rossz</i>/híd) </li> <li class=MsoNormal style='mso-margin-top-alt:auto;mso-margin-bottom-alt: auto;mso-list:l0 level4 lfo1;tab-stops:list 144.0pt'> éghajlati jellemzQje <i>(Meleg</i>/mál) </li> <li class=MsoNormal style='mso-margin-top-alt:auto;mso-margin-bottom-alt: auto;mso-list:l0 level4 lfo1;tab-stops:list 144.0pt'> vizének íze <i>(Sós</i>/kút) </li> <li class=MsoNormal style='mso-margin-top-alt:auto;mso-margin-bottom-alt: auto;mso-list:l0 level4 lfo1;tab-stops:list 144.0pt'> szaga <i>(Büdös</i>/kút) </li> <li class=MsoNormal style='mso-margin-top-alt:auto;mso-margin-bottom-alt: auto;mso-list:l0 level4 lfo1;tab-stops:list 144.0pt'> folyása <i>(Sebes</i>/séd) </li> <li class=MsoNormal style='mso-margin-top-alt:auto;mso-margin-bottom-alt: auto;mso-list:l0 level4 lfo1;tab-stops:list 144.0pt'> hangja <i>(ZörgQ</i>/ér) </li> </ul> </ul> <li class=MsoNormal style='mso-margin-top-alt:auto;mso-margin-bottom-alt: auto;mso-list:l0 level2 lfo1;tab-stops:list 72.0pt'>3.2. a hely<span style='letter-spacing:3.0pt'> viszonya </span>valamely<span style='letter-spacing:3.0pt'> külsQ dologhoz, </span>körülményhez </li> </ul> </ul> <p class=MsoNormal style='mso-margin-top-alt:auto;mso-margin-bottom-alt:auto; margin-left:108.0pt;text-indent:-18.0pt;mso-list:l0 level2 lfo1;tab-stops:list 72.0pt'><![if !supportLists]> <span style='mso-list:Ignore; font-size:10.0pt; mso-bidi-font-size:12.0pt; font-family:Courier New; mso-fareast-font-family:Courier New'>o<span style='font:7.0pt "Times New Roman"'>&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; </span></span> <![endif]><o:p>&nbsp;</o:p></p> <ul type=disc> <ul type=circle> <ul type=square> <li class=MsoNormal style='mso-margin-top-alt:auto;mso-margin-bottom-alt: auto;mso-list:l0 level3 lfo1;tab-stops:list 108.0pt'>3.2.1. az ott levQ növényzet <i>(Hárs</i>/hegy, <i>Kender</i>/szer, <i>Fodormentás)</i> </li> <li class=MsoNormal style='mso-margin-top-alt:auto;mso-margin-bottom-alt: auto;mso-list:l0 level3 lfo1;tab-stops:list 108.0pt'>3.2.2. az ott levQ állatvilág <i>(Ürge</i>/domb, <i>Rókás</i>/dqlQ, <i>Nyulas)</i> </li> <li class=MsoNormal style='mso-margin-top-alt:auto;mso-margin-bottom-alt: auto;mso-list:l0 level3 lfo1;tab-stops:list 108.0pt'>3.2.3. az ott levQ építmény vagy annak része <i>(Templo</i>M/domb, <i>Kórház</i>/utca, <i>Zöldfa</i>/utca &lt; az ott levQ kocsma cégérérQl) </li> <li class=MsoNormal style='mso-margin-top-alt:auto;mso-margin-bottom-alt: auto;mso-list:l0 level3 lfo1;tab-stops:list 108.0pt'>3.2.4. birtoklás ~ birtokos; használat ~ használó <i>(Barta</i>/tag, <i>Palié</i>, <i>Kántor</i>/föld) </li> <li class=MsoNormal style='mso-margin-top-alt:auto;mso-margin-bottom-alt: auto;mso-list:l0 level3 lfo1;tab-stops:list 108.0pt'>3.2.5. az ott lakó ember(ek) <i>(Kanász</i>/köz, <i>Pári</i>/sarok, <i>Ferencváros </i>  Ferenc nevqek lakta falurész ) </li> <li class=MsoNormal style='mso-margin-top-alt:auto;mso-margin-bottom-alt: auto;mso-list:l0 level3 lfo1;tab-stops:list 108.0pt'>3.2.6. a hely eredete, kialakulása <i>(Égett</i>/erdQ, <i>Irtás</i>/kert, <i>Gál</i>/kereszt  Gál nevq állíttatta ) </li> <li class=MsoNormal style='mso-margin-top-alt:auto;mso-margin-bottom-alt: auto;mso-list:l0 level3 lfo1;tab-stops:list 108.0pt'>3.2.7. a hellyel kapcsolatos esemény <i>(Peres</i>/föld, <i>Pálhalála,</i> <i>Rókarántó)</i> </li> </ul> <li class=MsoNormal style='mso-margin-top-alt:auto;mso-margin-bottom-alt: auto;mso-list:l0 level2 lfo1;tab-stops:list 72.0pt'>3.3. a hely valamely<span style='letter-spacing:3.0pt'> más helyhez </span>való<span style='letter-spacing:3.0pt'> viszonya</span> </li> </ul> </ul> <p class=MsoNormal style='mso-margin-top-alt:auto;mso-margin-bottom-alt:auto; margin-left:108.0pt;text-indent:-18.0pt;mso-list:l0 level2 lfo1;tab-stops:list 72.0pt'><![if !supportLists]> <span style='mso-list:Ignore; font-size:10.0pt; mso-bidi-font-size:12.0pt; font-family:Courier New; mso-fareast-font-family:Courier New'>o<span style='font:7.0pt "Times New Roman"'>&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; </span></span> <![endif]><o:p>&nbsp;</o:p></p> <ul type=disc> <ul type=circle> <ul type=square> <li class=MsoNormal style='mso-margin-top-alt:auto;mso-margin-bottom-alt: auto;mso-list:l0 level3 lfo1;tab-stops:list 108.0pt'>3.3.1. a hely valaminek a része <i>(Hegy</i>/hát, <i>Szikla</i>/fok, <i>Gencs</i>/oldal) </li> <li class=MsoNormal style='mso-margin-top-alt:auto;mso-margin-bottom-alt: auto;mso-list:l0 level3 lfo1;tab-stops:list 108.0pt'>3.3.2. a hely pontos elhelyezkedése </li> </ul> </ul> </ul> <p class=MsoNormal style='mso-margin-top-alt:auto;mso-margin-bottom-alt:auto; margin-left:144.0pt;text-indent:-18.0pt;mso-list:l0 level3 lfo1;tab-stops:list 108.0pt'><![if !supportLists]> <span style='mso-list:Ignore; font-size:10.0pt; mso-bidi-font-size:12.0pt; font-family:Wingdings; mso-fareast-font-family:Wingdings; mso-bidi-font-family:Wingdings'>§<span style='font:7.0pt "Times New Roman"'>&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; </span></span><![endif]><o:p>&nbsp;</o:p></p> <ul type=disc> <ul type=circle> <ul type=square> <ul type=square> <li class=MsoNormal style='mso-margin-top-alt:auto;mso-margin-bottom-alt: auto;mso-list:l0 level4 lfo1;tab-stops:list 144.0pt'> víz mellett vagy közelében <i>(Sédi</i>/dqlQ) </li> <li class=MsoNormal style='mso-margin-top-alt:auto;mso-margin-bottom-alt: auto;mso-list:l0 level4 lfo1;tab-stops:list 144.0pt'> térszíni forma mellett, közelében vagy rajta <i>(BótakQi/dqlQ)</i> </li> <li class=MsoNormal style='mso-margin-top-alt:auto;mso-margin-bottom-alt: auto;mso-list:l0 level4 lfo1;tab-stops:list 144.0pt'> tájrész mellett, közelében vagy rajta <i>(Kalapács</i>/döbrés) </li> <li class=MsoNormal style='mso-margin-top-alt:auto;mso-margin-bottom-alt: auto;mso-list:l0 level4 lfo1;tab-stops:list 144.0pt'> lakott terület közelében, mellett vagy rajta <i>(Falu/alja)</i> </li> <li class=MsoNormal style='mso-margin-top-alt:auto;mso-margin-bottom-alt: auto;mso-list:l0 level4 lfo1;tab-stops:list 144.0pt'> építmény mellett vagy közelében<i> (Akol</i>/melléke) </li> </ul> <li class=MsoNormal style='mso-margin-top-alt:auto;mso-margin-bottom-alt: auto;mso-list:l0 level3 lfo1;tab-stops:list 108.0pt'>3.3.3. irány megjelölése <i>(Esztári</i>/út, <i>SzQlQ</i>/út, <i>ÜllQi</i>/út) </li> <li class=MsoNormal style='mso-margin-top-alt:auto;mso-margin-bottom-alt: auto;mso-list:l0 level3 lfo1;tab-stops:list 108.0pt'>3.3.4. a hely viszonyított helyzete <i>(Alsó</i>/rét, <i>Északi</i>/sor, <i>Negyedik</i>/tábla) </li> </ul> </ul> <li class=MsoNormal style='mso-margin-top-alt:auto;mso-margin-bottom-alt:auto; mso-list:l0 level1 lfo1;tab-stops:list 36.0pt'>4. a funkció<span style='letter-spacing:3.0pt'> nem áll kapcsolatban </span>a denotátummal </li> </ul> <p class=MsoNormal style='mso-margin-top-alt:auto;mso-margin-bottom-alt:auto; margin-left:72.0pt;text-indent:-18.0pt;mso-list:l0 level1 lfo1;tab-stops:list 36.0pt'><![if !supportLists]> <span style='mso-list:Ignore; font-size:10.0pt; mso-bidi-font-size:12.0pt; font-family:Symbol; mso-fareast-font-family:Symbol; mso-bidi-font-family:Symbol'> ·<span style='font:7.0pt "Times New Roman"'>&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp;&nbsp; </span></span><![endif]><o:p>&nbsp;</o:p></p> <ul type=disc> <ul type=circle> <li class=MsoNormal style='mso-margin-top-alt:auto;mso-margin-bottom-alt: auto;mso-list:l0 level2 lfo1;tab-stops:list 72.0pt'>4.1. <span style='letter-spacing:3.0pt'>emlékeztetQ</span> funkció <i>(Rákóczi</i>/utca, <i>Március 15.</i>/tér, <i>Hargita </i> villa ) </li> <li class=MsoNormal style='mso-margin-top-alt:auto;mso-margin-bottom-alt: auto;mso-list:l0 level2 lfo1;tab-stops:list 72.0pt'>4.2. <span style='letter-spacing:3.0pt'>konvencionális </span>funkció <i>(Fecske</i>/utca, <i>Ibolya</i>/utca, <i>Kopja</i>/utca) </li> </ul> </ul> <p>Egy gyakorlati szempontú kategorizálás osztályai közé természetesen mindig fel kell vennünk olyanokat is, amelyek valójában nem léteznek, hiszen egy-egy névben konkrétan ezek a funkciók keletkezésükkor nem fejezQdhetnek ki. Ilyen a </p> <ul type=disc> <li class=MsoNormal style='mso-margin-top-alt:auto;mso-margin-bottom-alt:auto; mso-list:l1 level1 lfo2;tab-stops:list 36.0pt'>5. <span style='letter-spacing: 3.0pt'>többféleképpen elemezhetQ</span> és a </li> <li class=MsoNormal style='mso-margin-top-alt:auto;mso-margin-bottom-alt:auto; mso-list:l1 level1 lfo2;tab-stops:list 36.0pt'>6. <span style='letter-spacing: 3.0pt'>kategorizálhatatlan</span> nevek csoportja. </li> </ul> <p>A <i>Farkas</i>/oldal elsQ névrészének funkcióját  ha nincs konkrét tudomásunk a névadási szituációról  többféle névadási motívumhoz is köthetjük: kifejezheti, hogy a hegyoldalon sok farkas él(t), így a 3.2.2. (a hely jellemzQ állatvilága) alatti funkció jelenik meg benne; de utalhat arra is, hogy a farkas azon a helyen széttépett egy tehenet, s ebben az esetben eseményt fejez ki (3.2.7.). ElképzelhetQ persze, hogy az elQtag személynév, amely a hely birtokosát jelöli (3.2.4.), de ilyen formában jelölhet akár eseményt is (3.2.7.): Farkas nevq emberrel történt valami azon a helyen. Ezen kívül a növényzetet is jelölheti (3.2.1.): farkasalma nQ vagy nQtt a területen. A <i>Sós</i>/tag elsQ névrészének funkciója lehet tulajdonság kifejezése (3.1.7.), de lehet a birtokosát jelölQ névrész (3.2.4.), vagy utalhat arra, hogy a földterület a Sós-kút mellett van (3.3.2.) stb. Az ezekhez hasonló, többféleképpen elemezhetQ nevekben a névadáskor aktualizáltan jelent meg valamelyik funkció, ennek kiderítésére azonban gyakran nincs módunk. Információhiányunk miatt valószínq, hogy névtáraink adatainak feldolgozása után e kategória meglehetQsen népes lesz. </p> <p>Az olyan típusú nevekkel, mint amilyen a<i> Szakállszárító, Tökhajigáló, HordótörQ, PinaperkelQ, </i>még nehezebb a dolgunk. Lexikális elemeiket azonosítani tudjuk, funkcionális szerkezetük mégsem világos számunkra, mivel a bennük kifejezQdQ névfunkciót nem tudjuk a névadási szituációhoz kapcsolni, nem értjük az elnevezések motívumait. Ezeket kategorizálhatatlan neveknek tarthatjuk. </p> <p>Hasonlóan problematikus az  egyéb kategóriák felvétele is. Paradox módon ezekre éppen azért van szükségünk, hogy az összefoglaló kategóriákat belsQ tagoltságukban is bemutathassuk. Rendszerezésemben ilyen  egyéb kategóriát csak a tulajdonság kifejezésén belül különítettem el (3.1.7.), néhány, akár önállóan is megálló altípus feltüntetésével. Meglehet azonban, indokolt a beiktatása a 3.2., a 3.3. és a 4. összefoglaló osztályok alcsoportjai közé is. Bizonyos névrészfunkciók gyakoriságáról, önálló típusként való fölvételének szükségességérQl nem egy esetben csak akkor gyQzQdhetünk meg, ha monografikus feldolgozásukat elvégezzük. Példaként J<span style='font-size:10.0pt'>UHÁSZ </span>D<span style='font-size:10.0pt'>EZSP</span>nek az onomatopoétikus helynevekrQl írott, folytatást is ígérQ tanulmányát említhetjük (MNyTK. 183. sz. 116 9). </p> <p>Az alábbiakban az egyes névrészfunkciókhoz elhelyezési rendjüknek megfelelQ sorrendben fqzök további megjegyzéseket. </p> <p>A hely fajtájának megjelölésére bármilyen, általánosabb vagy speciális jelentésq közszót felhasználhatunk. Ezeket gyqjtQnévvel<span style='letter-spacing: 3.0pt'> földrajzi köznévnek</span> szokás nevezni. J. S<span style='font-size: 10.0pt'>OLTÉSZ </span>a <i>determinatívum </i>terminus használatát javasolja emellé (Tulajdonnév 112). I<span style='font-size:10.0pt'>NCZEFI </span>a névadásban megnyilvánuló ökonómiát látja abban, hogy a helynevekben a szókincsnek egy igen szqk köre jelenik meg csupán nagyobb megterheléssel (MNy. 62: 74). Ez a megállapítás igaz is egy-egy kisebb település névkincsére vonatkozóan: gyakran a földrajzi köznevek néhány tucatnyi eleme vesz részt a névalkotásban, s ezek is igen szélsQséges arányokkal lehetnek képviselve. Nem igaz azonban a névrendszer, a nyelvi szisztéma egészére, hiszen a magyar nyelvben több ezer  hely jelentésq szóból válogathatnak a névadók, amikor a hely fajtáját tüzetesebben meg kívánják jelölni. (A földrajzi köznevek állományáról részletesebben a névhasadás jelensége kapcsán szólok.) Ez a gazdagság is igazolja K<span style='font-size:10.0pt'>IVINIEMI</span>nek azt a megállapítását, hogy a helyeket osztályozó szavak bármely nyelv központi szókészletéhez tartoznak, mivel a mindennapi környezetrQl beszélve közszóként és nevekben egyaránt gyakran használjuk ezeket (Perustietoa 44). </p> <p>Úgy gondolom, hogy J. S<span style='font-size:10.0pt'>OLTÉSZ</span>nak a MMNyR. egy kitételéhez (II, 275) hasonló megállapítása, amely szerint a <i>Rákóczi út </i>típusú nevekben  a fQ tartalmi mozzanatot a tulajdonnévi elem, tehát a jelzQ hordozza; a jelzett szó, amely a fogalmi kategóriát nevezi meg, alig több formánsnál (Tulajdonnév 10 1), csak bizonyos megközelítésben lehet igaz. A helynévrészek funkcionális értéke ugyanis összefüggést mutat a tulajdonnév információtartalmának viszonylagos voltával. Ha ugyanis a többi utcanévvel azonos asszociatív sorba állítva halljuk, látjuk, értékeljük példáját, akkor a <i>Thököly, ÜllQi, Andrássy út-</i>hoz való viszonyában valóban a <i>Rákóczi </i>névrész funkcionális értéke nQ meg. Ha azonban azt kell eldöntenünk a kommunikáció során, hogy valaki a Rákóczi <i>út</i>-ra, a Rákóczi <i>mozi</i>-ba, a Rákóczi <i>sörözQ</i>-be vagy a Rákóczi <i>tér</i>-re megy-e éppen, akkor máris fontosabbá válik a földrajzi köznév szerepe. Ha pedig a névnek az egész helynévrendszerbeli funkcionálását nézzük <i>(Rákóczi út  Hosszú-dqlQ</i>)<i>, </i>akkor legalábbis azonosan fontos információ  más oldalról nézve: funkció  hordozója mindkét névrész. A hely fajtáját kifejezQ névrészfunkció belsQ összetettségét a különbözQ helyfajták szerinti névelemzéssel érzékeltethetjük, ezért külön alkategóriák felvételére valójában nincs is szükségünk. </p> <p>MegnevezQ funkcióban mindig valódi helynév áll. Ez a név egy új név részeként ugyanazt a szerepet tölti be, ami egyben eredeti helynévi jelentése is: a denotátumra való utalást. A <i>Kenderszer </i>helynév (denotatív) jelentése eszerint egy adott településen:  a határ X része , funkcionális-szemantikai szerkezete pedig:  olyan szántóterület (1), ahol kendert termelnek/tek (2) . Ha ennek két része a <i>BelsQ- </i>és <i>KülsQ-Kenderszer </i>megnevezést kapja, akkor e nevekben természetesen a helynév egésze névként kap jelzQi szerepq bQvítményt. Ez kifejezQdik funkcionális szerkezetükben is:  a Kenderszer nevq terület (1) faluhoz közelebbi / falutól távolabbi része (2) . E tekintetben nem meghatározó jegy, hogy a megnevezQ funkciójú névrész önálló névként etimológiailag azonosítható-e a nyelvtudat számára, motivációja ismert vagy nem, egy vagy több lexémából áll-e: a Homok/<i>döbrés</i>, Alsó/<i>nyolcas</i>, BelsQ/<i>kenderszer </i>adott névrészeinek funkcionális azonosságát mindez nem érinti. A több szóból álló helyneveket a nyelvtudat éppúgy két részre tagolja, mint a hasonló közszavakat <i>(tqzoltó</i>/<i>parancsnok</i>, <i>tqzoltóparancsnok</i>/<i>helyettes)</i>. A további altagolás az összetételi tag  a helynevek esetében névrész  belügye. Hasonlóan értékelhetQ megállapításokat tesz Z<span style='font-size:10.0pt'>ELLIGER </span>a korai ómagyar helynevek grammatikai szerkezetének vizsgálata kapcsán:  a kettQnél több szóelem kapcsolatából álló összetett földrajzi nevek legtöbbjében az elemek egy része olyan szoros kapcsolatban van egymással, hogy a nyelvi tudat számára csaknem az egyszerq szó [értelmezésemben: egy névrész (H. I.)] képzetét keltik (MNyTNy. I, 550). </p> <p>MegnevezQ funkcióban szerepel a névrész az átvett (jövevény) nevekben: a <i>Tapolca </i>víznév e funkción kívül mást nem fejez ki, bár a szláv *<i>Topolica </i> szemantikai szerkezete  meleg vizq (ti. patak) formában írható le. A megnevezQ szerep a helynevek szerkezeti változása nyomán is kialakulhat. A <i>Bogács </i> helynév eredeti névadói motívuma  Bogács nevq ember tulajdona elhomályosult, s a név mellé kiegészülés az azonos jelentésq <i>Bogács-dqlQ </i>változat jött létre. Ennek funkcionális szerkezete:  szántóterület (1), amelyet Bogácsnak hívnak (2) , s ugyanez a szerkezete a <i>Bogácsi-dqlQ </i>alakváltozatnak is. A név jelentésének (denotatív jelentésének, ami azonos a <i>Bogács-</i>éval) ismerete nélkül a névszerkezetet sem elemezhetnénk helyesen, mert az alaki jegyek inkább  a Bogács mellett lévQ (1) szántóterület (2) értelmezést sugallnák. </p> <p>A megnevezQ funkciónak a rendszerbe iktatásával közvetlenül is bemutathatjuk a meglévQ helynevek átalakulási folyamatait s a mindenkori helynévrendszernek az új nevek létrejöttében játszott igen jelentQs szerepét. (Érdemes megjegyezni, hogy erre a magyar helynévkutatók alig fordítottak figyelmet, a személynevek helynévbeli megjelenését viszont jóval részletezQbben elemezték. A finn helynévrendszer vizsgálata azt mutatja, hogy minden második helynév tartalmaz egy másik földrajzi nevet (K<span style='font-size:10.0pt'>IVINIEMI</span>, PaikRak. 18). </p> <p>A hely sajátosságát kifejezQ névrészfunkciók szemantikailag igen sokfélék, s mint a fentiekben említettem, az  egyéb jelentéscsoportok összefoglalása részben el is fedi ezt a sokszínqséget. Finomabb szemantikai különbségek természetesen még a homogénnek feltüntetett kategóriákon belül is vannak. A hely anyagának (3.1.3.) kifejezQi közé joggal soroljuk mind a <i>Homok</i>/dqlQ, mind a <i>Köves</i>/patak név elQtagját, pedig a dqlQ homokos jellege és a patak kövessége (ti. a mederé) között abban a tekintetben eltérés is megnyilvánul, hogy az egyik közvetlenebb, a másik közvetettebb összefüggést mutat. A méret (3.1.1.) kategóriába besorolhatjuk a <i>FQ</i>/utca típusú nevek elsQ névrészének inkább fontosságot kifejezQ funkcióját is, különösen, ha figyelembe vesszük, hogy e neveknek gyakori a <i>Nagy</i>/utca ~ <i>Öreg</i>/utca szinonimája s névpárjuk általában a <i>Kis</i>/utca. A méret és a kor (a denotátum keletkezési ideje) természetesen soha nem abszolút értelemben vett fogalom, ezért fölösleges a tipológiákban gyakori  viszonylagos nagyság, kor megjelölésük. </p> <p>További altagolás más névkategóriákban is elképzelhetQ. Lényeges különbséget jelent például, hogy a tájrész növényzetét (3.2.1.) vadon termQ vagy termesztett növények alkotják-e, s hogy a birtoklás vagy a használat ténye, esetleg a birtokos, használó személye fejezQdik-e ki a névben. Ez utóbbiak nehezen különíthetQk el névfunkcióként, de a lexikális elemzés során jó lehetQség mutatkozik a finomabb megkülönböztetésre: e szinten nyelvileg pontosan jellemezhetQk például a javadalmi birtokok <i>(Tanító</i>/tag, <i>Bika</i>/rét), a közösség tulajdonának <i>(Falu</i>/föld) stb. névadási formái. A hely pontos elhelyezkedését kifejezQ névrészek további  általam is alkalmazott  részletezése megtalálható már J<span style='font-size:10.0pt'>UHÁSZ</span>nál is (Tájn. 22 34). Ez az aprólékosabb megközelítés a helynévfajták, azaz a denotátumosztályok szerint kategorizálja a lokális jegyeket. Ennek értelmét nemcsak az ide sorolható nevek nagy száma adja, hanem az is, hogy az egyes alkategóriák nyelvi különbségeket is mutatnak: a helyfunkció metonímiával való kifejezése például különösen jellemzQ a víz, az út és az építmény melletti elhelyezkedés jelölésében. </p> <p>A névrészszerep megállapítása természetesen a névadáskori helyzethez viszonyít: a <i>Bükk</i>/oldal elQtagját akkor is növényzetre utaló funkciójában (3.2.1.) elemezzük, ha már közben kivágták ott az erdQt. A nyelvtudat nem feltétlenül vesz tudomást a denotátumok ilyen jellegq megváltozásáról, s ennek megfelelQen nem is tükrözteti minden esetben ezeket a módosulásokat a név nyelvi arculatában: jelentésében, funkcionális és lexikális szerkezetében. A név funkcionális-szerkezeti elemzése nem más, mint a helynév nyelvi jelként való interpretálása, amelynek során természetszerqen figyelembe kell vennünk a jelentést is. Az analízis során azonban csupán azokra a mozzanatokra lehetünk tekintettel, amelyek a névben nyelvileg is megjelennek, kifejezQdnek. Ha nem ezt tennénk, névelemzésünket kitágítanánk a nyelv határain túlra, a valóság viszonyainak elemzésére. Ez pedig közvetlenül nem a nyelvészeti kutatások feladata, sQt ily módon valójában a nyelvtudomány eszközrendszerével megoldhatatlan feladatot vállalnánk magunkra. </p> <p>A névrészfunkciók belsQ elrendezettsége nagyfokú párhuzamot mutat azokkal a kategóriákkal, amelyeket M<span style='font-size:10.0pt'>EZP </span>A<span style='font-size:10.0pt'>NDRÁS </span>a nevek motivációs összefüggéseinek tipizálására alakított ki (MNyj. 16: 55 69; majd késQbb Hiv. 203 7). A belsQ (intern) motiváció azoknak a neveknek a körében hat, amelyekben a kifejezQdQ névalkotó tulajdonságok a jel és a jelölt viszonyának belsQ, lényegi összefüggéseit tükrözik. Ennek egyik változatában, az elsQdleges, közvetlen motivációban  a név az egész objektum valamely lényegi tulajdonságát fejezi ki (Hiv. 204). Kategóriáim közül a közvetlen motiváció a fajtát és a hely tulajdonságát kifejezQ funkciókra vonatkoztatható. Ez utóbbiakat P<span style='font-size:10.0pt'>ESTI </span>J<span style='font-size:10.0pt'>ÁNOS </span>találóan észleleti-szemléleti névadásként említi (NytudÉrt. 70. sz. 101). M<span style='font-size:10.0pt'>EZP </span>a belsQ motiváció másodlagos (közvetett) megnyilvánulását nagyjából azokra az esetekre vonatkoztatja, amelyeket a 3.2. és a 3.3. pontban (a hely viszonya valamely külsQ dologhoz, ill. más helyhez) soroltam fel. A belsQ távoli motiváció pedig az emlékeztetQ funkciójú névrészek egy csoportjára vonatkozik. A külsQ (extern) motiváció során  nem az objektum és a név, hanem a név és az elnevezQ ember között van szorosabb kapcsolat, majd az ember másodlagos kapcsolatot teremt az objektum és a név között (M<span style='font-size: 10.0pt'>EZP</span>, i. h.). Extern motivációjúnak tekinthetQk tehát az általam a 4. csoportba (a funkció nem áll kapcsolatban a denotátummal) sorolt névrészek nagy többsége. </p> <p>E kategória belsQ összetettségét az emlékeztetQ és a konvencionális funkció megléte jelzi. Az emlékeztetQ funkció többféle szókategóriával valósulhat meg: személyneveknek, helyneveknek, eseményneveknek (pl. dátumoknak) vagy más fogalmaknak a névbe emelésével. A konvencionális funkció azt jelenti, hogy a névadási gyakorlatban kialakult hagyománya van annak, hogy milyen szemantikai mezQkbQl választhatunk helynevekbe emelhetQ szavakat. Az utcanévadásban ilyenek például a nQi nevek, a virágnevek, de a népnevek, törzsnevek, szerszámok, elvont fogalmak stb. nevei sem ritkák ilyen szerepben. Ezek részletezésére a lexikális elemzés szintjén nyílik mód. </p> <p>A névfunkciók áttekintése igazolja K<span style='font-size:10.0pt'>RISTÓ </span>G<span style='font-size:10.0pt'>YULÁ</span>nak azt a megállapítását, hogy egy-egy földrajzi név megalkotásakor a névadó nagyon sok névadási indíték közül választhat. Az, hogy végül a rendelkezésére álló valóban számtalan elnevezési lehetQség közül melyik realizálódik a földrajzi névben, K<span style='font-size:10.0pt'>RISTÓ </span> szerint  nem társadalmi törvények függvénye, hanem a néplélek megnyilatkozásának terméke (Tanulmányok 420). Ez utóbbi megjegyzését abban az értelemben fogadhatjuk el, hogy mindig az elnevezQ valóságviszonyai döntik el a választást, s ebben természeti-társadalmi környezetén kívül természetesen egyéni habitusa, mentalitása, sQt a véletlenek is jelentQs szerepet játszanak. </p> <p>A névrészfunkciók áttekintése után kanyarodjunk vissza a helynevek funkcionális-szemantikai elemzésének kérdéséhez! Az eljárást szerkezeti vizsgálatként definiáltuk, amelynek során az egyes funkciókat kifejezQ névrészeket kell meghatároznunk a névben. A helynevek funkcionális-szerkezeti analízise azt mutatja, hogy a magyar helynévállomány döntQen egy- és kétrészes nevekbQl áll.<span style='letter-spacing:3.0pt'> Egy-</span> és<span style='letter-spacing:3.0pt'> kétrészes helynévnek</span> a fentiek értelmében azokat a neveket tekintem, amelyekben egy vagy két funkcionális-szemantikai jegyet kifejezQ névrész különíthetQ el. Kétrészes név például a <i>Hát</i>/<i>út </i> magasabban fekvQ (1) dqlQút (2) megnevezés, de ugyanez a mellette fekvQ terület neveként már egyrészes, mert denotátumáról csak azt mondja el, hogy az  a Hát út nevq dqlQút mellett van . Egyrészes a <i>Zsidókalap </i>dombnév is, mert egyetlen funkció fejezQdik ki benne, a denotátum alakja. Kétrészes a <i>Kalapácsiérre</i>/<i>dqlQ</i>, mert funkcionális szerkezete:  szántóterület (1), amely a Kalapácsi-ér mellett van (2) . Ismét láthatjuk tehát, hogy a név funkcionális szerkezete és a benne található lexémák száma között nincs közvetlen összefüggés. Ezt a névelemzési alapelvet K<span style='font-size:10.0pt'>ÁZMÉR </span>M<span style='font-size:10.0pt'>IKLÓS </span>is igen világosan megfogalmazta és alkalmazta helynévtipológiájában (Alsó-Szigetköz 6). </p> <p>Egyes nevekben felvetQdhet a háromrészesség gyanúja is. Az olyan neveket, mint a <i>Zugolyi</i>/<i>kis</i>/<i>nyomás  Zugolyi</i>/<i>nagy</i>/<i>nyomás </i>funkcionálisan úgy értelmezhetjük, hogy  a Zugolyban lévQ (1) kisebb/nagyobb (2) szántóterület (3) . Hasonlóan elemezhetQk a <i>Bogácsi</i>/<i>alsó</i>/<i>rét-</i>féle helynevek:  a Bogácsban lévQ (1) mélyebb fekvésq (2) kaszáló (3) , míg az <i>Alsó</i>/<i>bogácsirét </i> típusú nevek kétrészesek:  a Bogácsi-rétnek (1) a mélyebben fekvQ része (2) . J. S<span style='font-size:10.0pt'>OLTÉSZ </span>K<span style='font-size:10.0pt'>ATALIN </span>hívta fel a figyelmemet e nevek olyan elemzési lehetQségére, hogy bennük a bQvítményrész az alaprész elemei közé ékelQdik, azaz valójában ezek is felfoghatók kétrészesnek. Az efféle nevekre olyan kevés példát ismerek, hogy azok alapján a típus jellegzetességeirQl nehéz volna véleményt formálni. A jelenséget a finn névtan sem tárgyalja egyöntetqen. K<span style='font-size: 10.0pt'>IVINIEMI </span>a helynévszerkezetrQl írt könyvében csak egy- és kétrészes neveket említ (PaikRak. 17 20), az általa szerkesztett terminológiai szótár viszont tartalmazza a háromrészes neveket is (lásd a Terminol. <i>kolmiosainen </i>címszavát). </p> <p>Az egy- és kétrészes helyneveket nevezhetnénk a közszói nyelvtan mintájára egyszerq és összetett helyneveknek, de a szakirodalomban használatos egyéb terminusok is szóba jöhetnének. EttQl elsQsorban az tart vissza, hogy  a »többelemq« és a »többtagú« vagy »összetett tulajdonnév« kifejezéseket a magyar szakirodalom is vegyesen használja (J. S<span style='font-size:10.0pt'>OLTÉSZ</span>, Tulajdonnév 14 5), ki-ki saját szemléletének, alapállásának megfelelQen. A terminológiai poliszémia fokozásánál talán még az új terminusok bevezetése is jobb megoldás. </p> <p>A helynevek szerkezeti elemzésével több munkájában is foglalkozó I<span style='font-size:10.0pt'>NCZEFI </span>G<span style='font-size:10.0pt'>ÉZA </span> alapvetQ osztályozó szempontnak azt tekinti, hogy a vizsgált földrajzi névben szerepel-e egy másik helynév. Egyszerq földrajzi névnek azokat tartja,  amelyek kisebb önálló egysége nem lokalizálható önálló földrajzi névként a tér valamely meghatározott helyére (Makó 22). Ezek lehetnek egytagúak <i>(Fok), </i>vagy többtagúak <i>(Babályhalom)</i>. Az összetett nevek egy egyszerq földrajzi nevet és valamilyen köznévi tagot tartalmaznak <i>(Kövesd : Kövesdere</i>, <i>Kövesdfokja)</i>. Beszél még többszörösen összetett földrajzi nevekrQl is, amelyek úgy keletkeztek, hogy  az összetett földrajzi név újabb (esetleg több) köznévi taggal bQvül : <i>Nagyszardicshegy</i><span style='mso-bidi-font-style: italic'> <i> </i></span>(i. m. 23; részletezQbben: SzTFÉvk. 1962: 29 32). Egy másik dolgozatában a laza szerkezetq földrajzi neveket elemzi, a négy- és többtagú neveket sorolva ide: <i>Kerektóháti dqlQ, MalomérszegdqlQ </i>(MNy. 63: 65 71). Az általam használt funkcionális-szerkezeti modellben  az eltérQ alapállás miatt  itt idézett példái, a <i>Fok </i>és a <i>Kövesd </i>kivételével kétrészes névként elemezhetQk; pl. <i>Kerektóháti dqlQ </i> szántóföld (1), amely a Kerektóhátnál van (2) , <i>Babályhalom </i> kisebb kiemelkedés (1), amely a Babály családé volt (2) . </p> <p>J<span style='font-size:10.0pt'>UHÁSZ </span>az I<span style='font-size: 10.0pt'>NCZEFI </span>által kimunkált kategóriákat alkalmazta a tájnevekre (Tájn. 30 4). J. S<span style='font-size:10.0pt'>OLTÉSZ </span>K<span style='font-size:10.0pt'>ATALIN </span>a tulajdonnévi osztály egészére vonatkoztatja az összetett név  többelemq név terminusokat, amelyek értelmezése szerint a szóösszetétel és a szószerkezet különbségét mutatják, s így névtani értelemben végül is szinonimák (Tulajdonnév 10 5). A névszerkezeti elemzést a névben lévQ lexémák alapján végzi, mivel  a tulajdonnevek jelentékeny része nem egy szó, hanem több szóból álló szószerkezet, amely a maga egészében tölti be a tulajdonnév  azaz egy fajta fQnév  funkcióját. Ezeket nevezzük többelemq tulajdonneveknek (i. m. 10). Tipizálásukat a szerkezet grammatikai viszonyai (jelzQs, viszonyszós, mellérendelQ stb. szerkezetek) szerint végzi el. </p> <p>A helynevek funkcionális-szemantikai elemzése során természetesen nem elég azt megállapítanunk, hogy az adott név egy- vagy kétrészes-e, hanem azt is be kell mutatnunk, hogy milyen funkciók fejezQdhetnek ki bennük. A kétrészes nevekben a névrészek terminológiai megjelölése is szükséges ehhez. E téren legnagyobb hagyománya az <i>alapelem, megkülönböztetQ elem </i>terminusoknak van, amelyeket K<span style='font-size:10.0pt'>ÁZMÉR </span>használt elQször (Alsó-Szigetköz 6). Alapelemeknek nevezi  azokat a földrajzi neveket, amelyeket az elnevezQ közösség elsQdlegesen használt fel tájékozódási igényeinek kielégítésére, tehát amelyek önmagukban, más determináns nélkül is alkalmasak földrajzinévi funkció betöltésére <i>(Folyó, LegelQ, Tag, Zsidókalap</i> stb.) (i. h.). Ide sorolja a jövevényneveket is. K<span style='font-size:10.0pt'>ÁZMÉR </span>alapelemfogalma egyrészt keletkezéstörténeti (névátvételek), másrészt lexikológiai (földrajzi köznevek) kategória, de mindenképpen ott van mögötte a név születésének mozzanata is. A megkülönböztetQ elemek vagy a földrajzi köznevekhez, vagy a már meglévQ helynevekhez kapcsolódhatnak. Mivel az alap- és a megkülönböztetQ elemek nála nem az egyes konkrét nevek szerkezetének meghatározott részei, hanem inkább a névrendszer elemkészletének egy-egy rétege, kénytelen beiktatni a kettQs funkciójú elemek csoportját, amelyek hol alapelemként, hol megkülönböztetQ elemként szerepelnek. Ezzel szemben azonban azt tapasztaljuk, hogy egyrészt mindig el lehet dönteni, mi az adott névrész funkciója az egyes nevekben, másrészt  mint az egyrészes nevekben is látni fogjuk  , nemcsak az általa ide sorolt<i> -s </i>képzQs szavak, hanem szinte minden névfunkciót kifejezQ névrész állhat olyan szerepben is, amely rá elsQdlegesen nem jellemzQ:<i> Tó</i>/rét  tó mellett levQ (1) rét (2) , BelsQ/<i>hosszú </i> a Hosszú nevq területnek (1) a faluhoz közelebbi része (2) . </p> <p>I<span style='font-size:10.0pt'>NCZEFI </span>némi terminusmódosítással <i> (alapelem  meghatározó elem)</i> átveszi K<span style='font-size:10.0pt'>ÁZMÉR </span> fogalmait, fontos változás azonban nála, hogy a két névrész egymásra vonatkozását hangsúlyozza. Rendszerezését úgy építi fel, hogy abban  az alapelem mint az azonosító funkció legfQbb hordozója alkotja a tipológia fQ kategóriáit, a meghatározó elem pedig ezen belül alcsoportot eredményez (Makó 73). Következetes osztályozást azonban az alapul vett fogalmak bizonytalan definiálása miatt nem tud megvalósítani. </p> <p>Az alapelem  megkülönböztetQ (meghatározó) elem terminusok beiktatása terminológiámba több szempontból is problematikusnak tqnik. Mint korábban részletesebben kifejtettem, az elem fogalmát a lexikális elemzés szintjére utalom, a funkcionális névszerkezeti elemzésben pedig<span style='letter-spacing: 3.0pt'> névrészeket </span>különítek el. Másrészt az is visszatart a terminus használatától, hogy az alapelemhez túlzottan kötQdik az az elgondolás, hogy  ez a név jelölQ funkciójának legfQbb hordozója (I<span style='font-size:10.0pt'>NCZEFI</span>: i. h.), amelyet a másik névrész pontosabban egyedít. Felfogásom szerint a név egyedítQ, denotatív szerepe a névegész funkciója, s nem kötQdik a helynév egyes szerkezeti egységeihez. </p> <p>A kétrészes név részei mindig valamilyen szintagmatikus szerkezet tagjaival azonosíthatók. Ezért elképzelhetQnek tartom a<span style='letter-spacing:3.0pt'> determináns  determinatívum </span>fogalmak használatát, de magyar megfelelQjüket:<span style='letter-spacing:3.0pt'> bQvítményrész  alaprész </span>még alkalmasabbnak gondolom a névrészek megjelölésére. A névrészeket nem lehet oly módon definiálni, hogy hozzájuk rendeljük a lehetséges funkciókat, hiszen e téren  mint látni fogjuk  nincsenek kizárólagos megfeleléseik. A bQvítményrész és az alaprész abban az értelemben viszonyfogalom tehát, hogy az egyes névrészeket csakis valamely adott névben, az egymással való kapcsolatuk alapján lehet alaprésznek vagy bQvítményrésznek minQsíteni. Ezt a minQsítést a névrészek szintaktikai viszonyai döntik el: az alaprész mindig fQtag, a bQvítményrész pedig alárendelt tag lehet. (A szintaktikai viszony szerint elkülönülQ névtípusokat a késQbbiekben tárgyalom.) Az alaprész és a bQvítményrész fogalmakkal szinonim értelemben használhatjuk a névrészek sorrendiségét hangsúlyozó<span style='letter-spacing:3.0pt'> elQtag  utótag</span> terminusokat (ezek J<span style='font-size:10.0pt'>UHÁSZ</span>nál is elQfordulnak: Tájn. 24, 33, 36). </p> <p>A kétrészes nevek funkcionális-szemantikai típusai a bQvítményrész és az alaprész alábbi kapcsolódási lehetQségeit mutatják (a 45 46. lapon részletezett kategóriák szerint): </p> <table class=MsoNormalTable border=1 cellpadding=0 style='mso-cellspacing:1.5pt; mso-padding-alt:1.5pt 1.5pt 1.5pt 1.5pt'> <tr style='mso-yfti-irow:0;mso-yfti-firstrow:yes'> <td style='padding:1.5pt 1.5pt 1.5pt 1.5pt'> <p class=MsoNormal><o:p>&nbsp;</o:p></p> </td> <td colspan=4 style='padding:1.5pt 1.5pt 1.5pt 1.5pt'> <p align=center style='text-align:center'><b>Az alaprész funkciója</b> </p> </td> </tr> <tr style='mso-yfti-irow:1'> <td style='padding:1.5pt 1.5pt 1.5pt 1.5pt'> <p align=center style='text-align:center'><b>A bQvítményrész funkciója</b> </p> </td> <td style='padding:1.5pt 1.5pt 1.5pt 1.5pt'> <p align=center style='text-align:center'>1. fajta megjelölése </p> </td> <td style='padding:1.5pt 1.5pt 1.5pt 1.5pt'> <p align=center style='text-align:center'>2. megnevezés </p> </td> <td style='padding:1.5pt 1.5pt 1.5pt 1.5pt'> <p align=center style='text-align:center'>3. sajátosság kifejezése </p> </td> <td style='padding:1.5pt 1.5pt 1.5pt 1.5pt'> <p align=center style='text-align:center'>4. nincs kapcsolat a denotátummal </p> </td> </tr> <tr style='mso-yfti-irow:2'> <td style='padding:1.5pt 1.5pt 1.5pt 1.5pt'> <p class=MsoNormal>1. fajta megjelölése </p> </td> <td style='padding:1.5pt 1.5pt 1.5pt 1.5pt'> <p align=center style='text-align:center'> </p> </td> <td style='padding:1.5pt 1.5pt 1.5pt 1.5pt'> <p align=center style='text-align:center'> </p> </td> <td style='padding:1.5pt 1.5pt 1.5pt 1.5pt'> <p align=center style='text-align:center'> </p> </td> <td style='padding:1.5pt 1.5pt 1.5pt 1.5pt'> <p align=center style='text-align:center'> </p> </td> </tr> <tr style='mso-yfti-irow:3'> <td style='padding:1.5pt 1.5pt 1.5pt 1.5pt'> <p class=MsoNormal>2. megnevezés </p> </td> <td style='padding:1.5pt 1.5pt 1.5pt 1.5pt'> <p align=center style='text-align:center'>+ </p> </td> <td style='padding:1.5pt 1.5pt 1.5pt 1.5pt'> <p align=center style='text-align:center'>+ </p> </td> <td style='padding:1.5pt 1.5pt 1.5pt 1.5pt'> <p align=center style='text-align:center'>(+) </p> </td> <td style='padding:1.5pt 1.5pt 1.5pt 1.5pt'> <p align=center style='text-align:center'> </p> </td> </tr> <tr style='mso-yfti-irow:4'> <td style='padding:1.5pt 1.5pt 1.5pt 1.5pt'> <p class=MsoNormal>3. sajátosság kifejezése </p> </td> <td style='padding:1.5pt 1.5pt 1.5pt 1.5pt'> <p align=center style='text-align:center'>+ </p> </td> <td style='padding:1.5pt 1.5pt 1.5pt 1.5pt'> <p align=center style='text-align:center'>+ </p> </td> <td style='padding:1.5pt 1.5pt 1.5pt 1.5pt'> <p class=MsoNormal><o:p>&nbsp;</o:p></p> </td> <td style='padding:1.5pt 1.5pt 1.5pt 1.5pt'> <p align=center style='text-align:center'> </p> </td> </tr> <tr style='mso-yfti-irow:5;mso-yfti-lastrow:yes'> <td style='padding:1.5pt 1.5pt 1.5pt 1.5pt'> <p class=MsoNormal>4. nincs kapcsolat a denotátummal </p> </td> <td style='padding:1.5pt 1.5pt 1.5pt 1.5pt'> <p align=center style='text-align:center'>+ </p> </td> <td style='padding:1.5pt 1.5pt 1.5pt 1.5pt'> <p align=center style='text-align:center'>+ </p> </td> <td style='padding:1.5pt 1.5pt 1.5pt 1.5pt'> <p align=center style='text-align:center'> </p> </td> <td style='padding:1.5pt 1.5pt 1.5pt 1.5pt'> <p align=center style='text-align:center'> </p> </td> </tr> </table> <p>A kétrészes nevek<span style='letter-spacing:3.0pt'> névszerkezeti típusainak </span>meghatározó csoportjában az alaprész funkciója a hely fajtájának (1.) kifejezése, a bQvítményrészé pedig a hely valamely sajátosságának (3.) megnevezése. Valamennyi alosztály igen gyakori, az egyes mikrotoponímiai rendszerek magvához tartozó nevekkel van képviselve. Az alábbiakban a névfunkciók kategóriáinak korábban ismertetett sorrendjében néhány példát sorolok fel: 3.1./1. <i>Nagy</i>/<i>domb, Görbe</i>/<i>ér, Homok</i>/<i>dqlQ, Vörös</i>/<i>föld, Új</i>/<i>sor, Itató</i>/<i>kút, Rossz</i>/<i>híd, Meleg</i>/<i>mál, Sós</i>/<i>kút, Büdös</i>/<i>kút, Sebes</i>/<i>séd, ZörgQ</i>/<i>ér; </i>3.2./1. <i>Hárs</i>/<i>hegy, Ürge</i>/<i>domb, Templo</i>M/<i>domb, Barta</i>/<i>tag, Kanász</i>/<i>köz, Égett</i>/<i>erdQ, Peres</i>/<i>föld; </i>3.3./1. <i>Hegy</i>/<i> hát, Sédi</i>/<i>dqlQ, Esztári</i>/<i>út, Alsó</i>/<i>rét</i>. A nevek mindegyike szintaktikai szerkesztéssel keletkezett, az effajta névalkotás során csakis kétrészes nevek jöhetnek létre. Részletesebb, nagy területrQl, különbözQ korok névanyagán végzett vizsgálatok kellenek ahhoz, hogy ezeknek a szerkezeti típusoknak a gyakoriságát, elterjedtségét pontosan felmérjük, mégis, úgy gondolom, ilyen ismeretek híján, pusztán névrendszertani érvekre támaszkodva is megállapítható, hogy a hely valamilyen sajátosságát  a hely fajtáját megjelölQ funkcionális névszerkezeti modellek minden névrendszer alapvetQen fontos, középponti, Qsi típusai közé tartoznak. E kapcsolódási formák mintául szolgálnak a más kategóriába tartozó nevek kialakulásában, s meghatározó szerepük van a névszerkezeti változások irányainak kijelölésében is. </p> <p>Ezekhez képest másodlagosak az olyan további névmodellek, mint a 4./1. <i>Rákóczi</i>/ <i>utca, Ibolya</i>/<i>utca, Fecske</i>/<i>utca, </i>amelyek mesterséges jellege már önmagában is mutatja a kategória történeti és rendszertani értelemben vett szekunder jellegét. Ugyancsak jellegzetes, gyakori típus a sajátosságot kifejezQ és a megnevezQ funkciójú névrész kapcsolata (3./2.). A fajtát jelölQ névrész helyett megnevezQ funkciójú is elQfordulhat a fent példákkal illusztrált összes altípusban; másképp fogalmazva: a fajtát jelölQ és a megnevezQ funkciójú névrészek ugyanolyan típusú bQvítményrészeket vehetnek maguk mellé. </p> <p>MegnevezQ és fajtát jelölQ névrész viszont kizárólag 2./1. típusú kapcsolódással fordulhat elQ együtt. Az ilyen nevek szerkezeti változás, kiegészülés útján jöhettek csak létre: <i>Bogács</i>/<i>dqlQ </i>(&lt; a <i>Bogács </i>névbQl, annak szinonimájaként). A helynevek között 1./1. szerkezeti típus nincs, bár földrajzi köznév  földrajzi köznév lexikális szerkezetq helyneveink vannak. Ezekben az elQtag azonban mindig valamilyen más funkciót fejez ki (<i>Hegy</i>/hát  része , <i>LegelQ</i>/erdQ  amire használják ). A kétrészes nevek között a fentiektQl eltérQ szerkezeti típusok csak igen ritkán fordulnak elQ. Ilyenek a 2./3.3.2. <i>(Csíkostó</i>/<i>belQl a vasúton  ha az effélék egyáltalán tulajdonnévnek tekinthetQk) és a 2./2. (Buda/pest, Kál/kápolna). Ezek sajátosságait a szintaktikai fejezetben tárgyalom.</i> </p> <p>Az egyrészes nevek elemzése jóval több nehézséget okoz, mint a kétrészeseké. Ha pusztán azt vennénk figyelembe, hogy milyen funkció fejezQdik ki bennük, akkor valójában könnyq dolgunk lenne, hiszen bármely funkció megjelenhet az egyrészes nevekben is. Bonyolultabb a dolog, ha ezek kialakulását is át akarjuk tekinteni, hiszen az egyrészes nevekhez sokféle út vezet. E kialakulási lehetQségek részletezésére a keletkezéstörténeti fejezetben vállalkozom. Egy-két fontosabb módozatot azonban a névrészfunkciókhoz kapcsolódóan is célszerq megemlíteni. </p> <p>A morfematikai szerkesztés bizonyos értelemben az egy- és a kétrészes nevek közötti átmeneti jelenségeket hoz létre. Konkrét formái a képzés (zárójelben a funkciót jelölöm): <i>Balcsi </i>(2.), <i>Csúcsos </i>(3.1.2.), <i>Homokos </i>(3.1.3.), <i>Puskaporos </i>(3.1.7.), <i>Tocsogó </i>(3.1.7.), <i>Fodormentás </i>(3.2.1.), <i>Nyulas </i>(3.2.2.), <i>Égett </i>(3.2.6.), <i>Zálogos </i>(3.2.7.), a névszójelekkel történQ helynévalkotás: <i>Laposok </i>(1.), <i>Katrok </i>(2.), <i>Hosszok </i>(3.1.2.), <i>Homokok </i>(3.1.3.), <i>Feketék </i>(3.1.4.), <i>Palié </i>(3.2.4.), valamint a határozóraggal: <i>Csárdánál </i>(3.3.2.) és a névutóval: <i>Csárda alatt </i>(3.3.2.) való névalkotás. </p> <p>A jelentésbeli névalkotás esetei közül a hasadás mindig 1. típusú funkciót kifejezQ nevet hoz létre: <i>Séd, Ér</i>. A fQkategória alá sorolható többi folyamat is csak egyrészes nevet eredményezhet. Metonímiával: <i>Köles </i>(3.2.1.), <i>Bébic </i>(3.3.2.), <i>Pongrác </i>(3.2.4.), <i>Leopold </i>(3.2.5.), <i>Péterakasztó </i>(3.2.7.), <i>Marcal </i> dqlQ (3.3.2.), metaforával: <i>Gatyaület </i>(3.1.2.), <i>Hortobágy </i> határnév (3.1.6.), <i>Amerika </i> utca (3.2.4.), <i>Abesszínia </i> határnév (3.3.4.) vagy névköltöztetéssel: <i>Hargita </i>  villanév (4.1.). </p> <p>A szerkezeti változások közül az ellipszis mindig egyrészes nevet hoz létre, a megmaradó, kifejezett funkció az esetek túlnyomó többségében a sajátosság. Ennek minden altípusa képviselve van az elliptikus nevek között (közülük néhány példa: <i>Tízöles, Görbe, Cifra, Rekettye, Pityer, Pincés, Barkóczi, Pusztakerti, Hatos)</i>. Az ellipszis következtében ritkán a fajtát jelölQ névrész is megQrzQdhet: <i>ErdQ </i>(&lt; <i>Nagy</i>/<i>erdQ)</i>. A névalkotási folyamatoknak egy-egy névpéldával való érzékeltetése természetesen csak villanásszerqen s ebbQl adódóan elnagyoltan, homályosan utal lényegükre. Ezek tüzetes ismertetése a névszerkezeti változatok pontos elemzése szempontjából is alapvetQ fontosságú. </p> </body> </html>