Az adattár tartalma

A Helynévtörténeti adatok a korai ómagyar korból című kiadvány (a továbbiakban: HA.) összeállítását a benne található adatok nehéz hozzáférhetősége, nagyfokú szétszórtsága indokolja. Az itt közreadott anyagot elektronikus adatbázisban dolgoztuk fel, amelyhez az adatbáziskezelő programot Fajkusz Ferenc írta. Ez számítógépes hálózaton, az Interneten a Magyar Névarchívum adatállományában is megtalálható (www. nevarchivum.hu). Ugyanitt tesszük hozzáférhetővé a korai ómagyar kor történeti helynévtárának készülő anyagát is. A HA. teljes szövegét - egyéni felhasználói kívánságra - számítógépes lemezen is rendelkezésre bocsátjuk. Az anyagot - a többi változathoz képest kibővített funkciókkal - CD lemezen is közzétesszük.

A HA. szócikkes formában tartalmazza Györffy György Az Árpád-kori Magyarország történeti földrajza című műve 1. kötetének (a továbbiakban Gy. 1.) minden nem településnévi helynévi adatát. Településnévnek többnyire azt tekintjük, amit Györffy a megyék fejezetein belül önálló vagy utaló szócikkel felvesz betűrendes listájába (ennek megfelelően településnévnek tekintjük például a várneveket is). Györffy szócikkei között azonban kis számban olyanok is vannak, amelyeket latin minősítésük alapján mikronévnek tekintünk. A településnevekkel alakilag megegyező, de eltérő denotátummal rendelkező helyneveket felvesszük a HA.-ba: például a Garadna folyónév és településnév itt folyónévként szerepel. A vármegyeneveket - egyetlen kivételként - nem vesszük fel adataink közé.

A helyneveket - követve Györffy módszerét - vármegyénként elkülönítve tárgyaljuk. Azoknak a helyeknek a nevét, amelyek több vármegyére is kiterjednek (például folyók, hegységek, tájegységek megnevezései), Györffy adatelrendezésének megfelelően minden vármegyénél külön felvesszük. Ha egy vármegye anyagában valamilyen oknál fogva olyan adatokat említ, amelyek egyértelműen más vármegyébe tartoznak (például a borsodi Sajó Abaúj vármegye anyagában vagy a Csanád vármegyei Maros Bácsban), azokat a megfelelő vármegyénél vesszük figyelembe (az említett esetben tehát Borsodban, illetve Csanádban). A területi elrendezés megtartása azért is előnyös, mert lehetőséget ad egy-egy vidék mikrotoponímiai állományának együttes bemutatására.

A CD lemezen emellett létrehoztunk egy egyesített adattárat is, amely a neveket egyetlen betűrendben tartalmazza.

A helynév fogalmát (a földrajzi név szinonimájaként) e kiadványban igen tágan értelmezzük. Az adatok közé az egyértelműen köznévi kifejezéseket is felvesszük, mivel célunk az, hogy adattárunk a korai ómagyar kor okleveleinek helyet jelölő kifejezéseiről a maguk teljességében tájékoztatást nyújtson. Sok szó, szintagma köznévi vagy tulajdonnévi státusát az adott korban nem is lehet egyértelműen megítélni: ilyenek például az oklevelekben szereplő puszta földrajzi köznevek. A helymegjelölő kifejezések közé nemcsak ezeket iktatjuk be, hanem az egyértelműen nem tulajdonnévi értékben használt faneveket is. Ily módon az oklevelek szórványai közül a személyneveken kívül csak néhány ritkán előforduló szócsoport marad ki: például a személyekre vonatkozó köznevek, az állatokra vonatkozó szavak, mértékegységnevek stb. Az adattárban a helynevek elemeként azonban természetesen ilyen jellegű szavak (elsősorban személynevek) is nagy számban előfordulnak.

A figyelembe vett nyelvi adatok körének megvonásában nem voltunk tekintettel a feldolgozott elemek nyelvi jellegére sem: ezek lehetnek a magyarság vagy más, a Kárpát-medencében élő etnikum által használt, különböző nyelvekben keletkezett alakulatok, sőt latin nyelvű helynevek is, mivel ezek között nem vonhatók merev határok, illetőleg az egyes nevek névhasználati hovatartozását e tekintetben sem lehet általában teljes bizonyossággal megítélni.

A HA. e kötete 15 Árpád-kori vármegye nem településnévi helynévanyagát tartalmazza, összesen 1576 címszóhoz hozzárendelve. Az adatok 2172 féle írásváltozatban jelennek meg, az összes közölt nyelvi adat ennek a többszöröse. Ezek területi megoszlása azonban nagyon egyenetlen.

Az egyes megyék szótári anyagához szemléltető szándékkal térképmellékletek is tartoznak. Az adattár használatát háromféle mutató: a teljes név- és szóalakmutató, a címszók és névelemek jegyzéke, valamint a névvégmutató könnyíti meg.