Az itt közreadott leírás nyers vázlat volt eredetileg is, ami csak azért volt hozzáférhető, mert bíztam benne, hogy a szükséges segítség ebből is kihámozható.
E szöveg „elkészülte” óta nagyon sok idő telt el, így az alább olvashatók már nem csak hiányosnak, de elavultnak is tekintendők. Megváltozott a Magyar Nyelvjárások hivatkozási rendszere, rövidítései stb. Míg el nem készül egy új leírás a technikai tudnivalókról, ezt az alábbi leírást megtartjuk, de immár ne útmutatónak tekintsék, hanem csak olyan gyűjteménynek, ami esetleg segíthet bizonyos szerkesztési problémák megoldásában. Ha bármilyen kérdésük adódik, inkább forduljanak a Magyar Nyelvjárások technikai szerkesztőjéhez.

Kis Tamás

A Magyar Nyelvjárások közleményeinek alakításmódjáról

Az alábbiakban összefoglalt tudnivalók elsősorban a magyar nyelvészetből záródolgozatot író, a tudományos publikációk készítésében még kevéssé jártas egyetemi hallgatók számára készültek, mivel azonban ezek a formai követelmények megegyeznek a Magyar Nyelvjárások több-kevesebb következetességgel alkalmazott gyakorlatával, — elsősorban a cikkek formai-technikai kivitelezése terén — évkönyvünk szerzői is hasznát vehetik az itt írottaknak.

A Magyar Nyelvjárások közleményeinek alakításmódjáról általánosságban elmondható, hogy évkönyvünk — néhány kisebb eltéréstől eltekintve — a Benkő Loránd által a Magyar Nyelv szerzői számára összefoglalt elveket (Tudnivalók a Magyar Nyelv közleményeinek alakításmódjához. MNyTK. 129. sz.) tekinti mérvadónak. Éppen ezért itt leginkább az ettől való eltérésekre térünk ki.

A kézirat külső formája, tipográfia

Kérjük szerzőinket, hogy a Magyar Nyelvjárásokba szánt kézirataikat Word vagy valamilyen más Windows operációs rendszer alatt futó szövegszerkesztővel (ha lehetséges, Word, ha nem lehetséges, RTF (esetleg TXT) formátumban is elmentve) készítsék el, és a szerkesztők címére lemezen (floppyn) és kinyomtatva is juttassák el. Nem szövegszerkesztővel készített cikkeket csak kivételes esetben áll módunkban elfogadni.

A Magyar Nyelvjárások publikációinak elkészítéséhez használhatják az előre elkészített 6.0-ás Word sablonfile-okat (stíluslapokat), melyek segítségével külön formázás nélkül is a Magyar Nyelvjárások formátumában, megfelelő betű- és bekezdés-beállításokkal dolgozhatnak. Ezeket a stíluslapokat a nevükre való kattintással tölthetik le: az MNYJCIKK.ZIP file-ban a tanulmányok stíluslapja, az MNYJ_ISM.ZIP file-ban az évkönyv „Ismertetések, bírálatok” részének stíluslapja, az MNYJ_NYJ.ZIP-ben a „Nyelvjárási adatok”, az MNYJ_EML.ZIP file-ban pedig a „Megemlékezések” stíluslapja található. (Mivel a ezek a sablonfile-ok nem nagy méretűek, tömörítés nélkül is megtalálhatók itt: MNYJCIKK.DOT | MNYJ_ISM.DOT | MNYJ_NYJ.DOT | MNYJ_EML.DOT.)

A letöltött file-okat másolják a Word szövegszerkesztőjük már meglévő DOT kiterjesztésű sablonjai mellé (általában a \Word\TEMPLATE könyvtárba), és ezután a Fájl — Új... menüpontokra való kattintás után kiválaszthatják a kívánt stíluslapot.

Ha a sablonok letöltése nélkül kívánja a Magyar Nyelvjárások formátumát előállítani, akkor a következő beállításokat kell alkalmaznia:

Lapméret:

A/4-es méretű lapon az alsó-felső margó 5,25 cm, a jobb-bal margó 4,2 cm; a lábléc: 4,6 cm

Oldalszám: láblécben, igazítás: kívül.

A bekezdések beállításai:

TANULMÁNYOK STÍLUSA:

A MNyj. cikkeinek szövegét Stílus formázású bekezdésekkel szedjük. Az egyes cikktípusokban használt betű- és bekezdésformátumok alapbeállításai (ezeket a Formátum — Stílus... menüpontban kell beállítani) a következők:

FŐCÍMEK:
Betűformátum:
13 pontos kövér Times New Roman CE kisbetű (nagy kezdőbetűvel)
1. Bekezdésformátum: Ha utána nem áll alcím (a stílus neve: Címsor 1; automatikusan generált, stílussal formázott): középre zárt, pontosan 14 pont sortávolság, előtte 42 pont, utána 28 pont térköz
2. Bekezdésformátum: Ha utána alcím következik (a stílus neve: Címsor 2; automatikusan generált, stílussal formázott): középre igazított, pontosan 14 pont sortávolság, előtte 42 pont, utána 0 pont térköz
3. Az ismertetések esetében a cím eltérő (a stílus neve: Címsor 4; automatikusan generált, stílussal formázott):
Betűformátum: 11 pontos normál Times New Roman CE
Bekezdésformátum: középre zárt, pontosan 13,2 pont sortávolság, előtte 42 pont, utána 28 pont térköz

ALCÍMEK: (a stílus neve: Címsor 3)
Betűformátum: 11 pontos kövér Times New Roman CE kisbetű (nagy kezdőbetűvel)
Bekezdésformátum: középre zárt, pontosan 13,2 pont sortávolság, előtte 6 pont, utána 28 pont térköz

SZÖVEGTÖRZS (a stílus neve: Szöveg) A tanulmányok szövegének írására.
Betűformátum: 11 pontos normál Times New Roman CE betű
lábjegyzet-index (a szövegben): = Lábjegyzet-hivatkozás (automatikusan generált stílus; leírását ld. alább).
Bekezdésformátum: Sorkizárás, pontosan 13,2 pont sortávolság, első sor 0,5 cm bekezdéssel, előtte–utána nincs térköz

LÁBJEGYZETINDEX (a stílus neve: Lábjegyzet-hivatkozás; automatikusan generált stílus) A lábjegyzetek szövegbeli és lábjegyzet előtti sorszámához.
Betűformátum: 7 pontos normál Times New Roman CE, felső index
Bekezdésformátum: Sorkizárás, pontosan 10 pontos sortávolság, első sor 0,5 cm bekezdéssel

LÁBJEGYZETSZÖVEG (a stílus neve: Lábjegyzetszöveg; automatikusan generált stílus). A lábjegyzet szövegének írására.
Betűformátum: 9 pontos normál Times New Roman CE betű
Bekezdésformátum: Sorkizárásos, pontosan 10 pont sortávolság, első sor 0,5 cm bekezdéssel, előtte–utána nincs térköz

SZERZŐ NEVE (a stílus neve: Szerző) A tanulmány végén a szerző nevének beírására.
Betűformátum: 11 pontos normál kis kapitális Times New Roman CE betű
Bekezdésformátum: Jobbra zárt, pontosan 13,2 pontos sortávolság, előtte–utána nincs térköz

A lábjegyzeteket a lapalján a láblécben helyezzék el, folyamatosan arab számokkal számozva. A címhez járuló lábjegyzeteket *-gal jelölve. A lábjegyzetek szövegét nem kell vonallal elválasztani a szövegtől, csak akkor, ha a lábjegyzet szövege átnyúlik a következő oldalra. Ez ilyen folytatódó lábjegyzet elválasztása: hasáb hosszúságú normál vonal

Ha a cikk jellegzetességei miatt eltérő bekezdésformátumot kell használnia, ezt jelezze a margón és a Szövegből készített Egyéb nevű, stílussal formázott bekezdésben helyezze el ezt a szövegrészt..

Betűcsalád:

A Magyar Nyelvjárások szövegeit a Windows-ban használt Times New Roman betűcsaládból szedjük (Times New Roman: nyugat-európai nyelvek latin betűs ábécéinek karakterei, Times New Roman CE: kelet- és közé-európai nyelvek latin betűs ábécéinek karakterei és Times New Roman Cyr: szláv nyelvek cirill ábécéinek karakterei, mindegyik Normál, Dőlt, Félkövér, Félkövér dőlt stílusban is). A nem ebből a három betűkészletből szedett (például a Symbol vagy a szerző által készített fontokból való) betűket kérjük a cikk kinyomtatott változatának margójára kivetítve jelezni, ugyanis a magyar egyezményes, a finnugor és a nemzetközi (APhI) fonetikus átírás, valamint az (ó)görög, arab, héber stb. ábécék betűit, a nyelvészeti jeleket, valamint a kövér betűstílust más, a KLTE Magyar Nyelvtudományi Tanszékén készített betűkészletekből szedjük. Amennyiben a tanulmány nagyobb számban tartalmaz a Times New Roman betűcsaládból hiányzó betűket, kérjük, ide kattintva töltse le a szükséges fontokat, és ezeket használja a szövegben.

A Magyar Nyelvjárásokba küldött cikkekben a következő kiemelésformákat használják:

kurzív (nyelvi adatok kiemelésére) normál kurzív (dőlt, italic) betűstílussal A szóhoz a toldalékot kötőjellel kapcsolják (séd-del); a tapadó írásjelek (pont, kettőspont, vessző, pontosvessző, kis- és nagykötőjel, fekiáltó- és kérdőjel, hármaspont, idézőjelek, aposztróf, zárójelek) szintén kurzívak.
kapitälchen (szaktudományi szerzők nevének kiemelésére) kapitälchen (kis kapitális, kis nagybetű, small caps) betűstílussal A szóhoz a toldalékot közvetlenül kell kapcsolni (BÁRCZIval), a többjegyű betűvel kezdődő nevek első betűjének csak az első eleme nagybetű (CZUCZOR).
félkövér (címek és mondanivaló tagolására szolgáló számok, betűk, kiemelésére) félkövér (bold, semibold) betűstílussal A szóhoz a toldalékot kötőjellel kell kapcsolni (séd-del); a tapadó írásjelek általában szintén félkövérek.
kövér (címszavak kiemelése, szemben az utaló címszavakkal) kövér (bold, extrabold) betűstílussal Ld. a félkövérnél.
ritkítás (értelmi kiemelés jelölésére) 3 ponttal ritkítva A szóhoz tartozó toldalékot és a tapadó írásjeleket is ritkítani kell a szó előtt és után álló szóközzel együtt.
ritkított kurzív (szöveg vagy mondat terjedelmű nyelvi adat közlésén belüli kiemelésre) kurzív ritkítva három ponttal Ld. a kurzívnál és a ritkítottnál.

Írógéppel írott szövegben a kurzív stílus egyszeres aláhúzással, a kapitälchen kétszeres aláhúzással (az felső vonal egyenes, az alsó hullámos), a félkövér és a kövér dupla aláhúzással, a ritkítás szaggatott aláhúzás-sal, a ritkított kurzív pedig kétszeres aláhúzással (az felső vonal egyenes folyamatos, az alsó szaggatott) jelölendő.)

A további tipográfiai tudnivalókat ld. MNyTK. 129. sz. 15–18 (eltérések esetében értelemszerűen az itt írottak az érvényesek); vö. Gyurgyák János, Szerkesztők és szerzők kézikönyve. Bp., 1996. 224–34.

Kérjük szerzőinket, hogy ügyeljenek a magyar helyesírás azon szabályainak betartására is, amelyeknek megszegésére a számítógép billentyűzete csábíthat (és amelyeknek pontos bemutatása a HTML formátum miatt itt nem lehetséges):

1. Ügyeljenek a tapadó és nem tapadó írásjelek pontos gépelésére! A mondatot, tagmondatot záró írásjelek tapadnak, tehát szóköz nélkül járulnak az előttük álló szóhoz, de utánuk — a bekezdésvégi helyzettől eltekintve — mindig van szóköz. Ilyen a pont, a kettőspont, a vessző, a pontosvessző, a kérdőjel és a felkiáltójel. A páros írásjelek közül a zárójelek és az idéző jelek, valamint a jelentés megadást mutató félidézőjelek nyitó tagja az őt követő, a záró tag pedig az őt megelőző szóhoz tapad. Szóköz az első tag előtt, illetve a záró tag után áll. Nem kell szóköz, azaz mindkét oldalán tapad a nagykötőjel, viszont szóköz áll a gondolatjel előtt és után is. (A gondolatjel és nagykötőjel megkülönböztetésére ld. az AkH.11 246., 248. b), 250–252., 256. b)–c), 258., 259., illetve 263. pontját.) Ha a páros írásjelek záró tagja után egyes írásjel vagy bekezdésvég következik, a szóköz természetesen elmarad.

2. Ügyeljenek az egyes írásjelek helyes megjelenítésére, még akkor is, ha ezeket a számítógép billentyűzetéről általában közvetlenül nem lehet elérni! Meg kell különböztetni a (kis)kötőjelet vagy más funkciójában elválasztójelet (ez megtalálható a billentyűzeten, ANSI kódja: ALT + 45), a nagykötőjelet (kódja: ALT + 0150) és a gondolatjelet (kódja: ALT + 0151). Nem használható a két alsó (nyitó), illetve felső (záró) vesszőből összetett idézőjel (ALT + 0132  „ és 0148 ”) helyett a "macskaköröm", s ügyelni kell rá, hogy az általában a jelentés megadására használt aposztróf (felső vessző, ALT + 0146 ’) nem azonos a 'fél macskakörömmel'. Ritkább hiba, de szintén kerülendő a per jel / alkalmazása zárójelek ( ) helyett.

3. Fontos tudni, hogy a nyelvészetben speciális jelentésben használt kiskötőjel esetében — leginkább a toldalékok előtt állva (pl. -ság, -ség) vagy ha a kötőjelet tapadó írásjel követi (pl. ló-, lova-) —, mikoris nem szeretnénk, ha az kötőjel után következő betűk új sorban kezdődnének, nem a szokásos kötőjelet, hanem az egyes szövegszerkesztőkben különböző módon (a Word esetében a CTRL + SHIFT + kötőjel kombinációval) beírható ún. nem törhető kötőjelet kell alkalmazni.

A tipikus számítógépes hibák közül még az alábbiakra szeretnénk figyelmüket felhívni:

4. Az évkönyvbe szánt szöveg tartalmi és technikai javítások miatt (szerkesztés, másik szövegszerkesztőbe tördelés, nyomtatóátállítás stb.) valószínűleg nem pontosan ugyanabban a formában fog megjelenni, mint amilyenben a szerzője elkészítette. Éppen ezért a szövegben csak azokat a formázásokat szabad végrehajtani, amelyek a későbbiekben nem okozhatnak zavart a szöveg tördelésében. Kérjük, kerüljék a tabulátorok használatát, és ne használjanak szóközöket se a szavak „beállításához” (vagyis ne legyenek a szövegben tabulátorok, és ne szerepeljen a szövegben egymás mellett egynél több szóköz). A szövegtagolást bekezdésformázással és (vonalazás nélküli) táblázatok alkalmazásával oldják meg, vagy tekintsenek el a formázástól, és inkább egy mellékelt mintán, sablonon vázolják formázási elképzelésüket.

5. Nem szükséges a szavak sorvégi elválasztása sem. Amennyiben mégis szükségesnek látják, akkor feltételes elválasztójelet (a Word esetében CTRL + kötőjel) használják erre, ez ugyanis csak akkor jelenik meg a szövegben, ha sorvégére kerül, egyéb esetekben, a például a szöveg áttördelésekor a nyomtatásban nem látszik.

6. Bizonyos egybetartozó rövidítést is tartalmazó kifejezések esetében nem szerencsés, ha a kifejezés második fele külön sorba kerül, például a számok és mértékegységek (12 kg), egybetartozó fogalmak (V. kerület), rövidítések (i. m., i. h.). Ezek esetében a kifejezés tagjai közé nem törhető szóközt írjanak (a Word esetében CTRL + szóköz).

7. Zárójelek, idézőjelek hierarchiáját, az elválasztójelek, kötőjelek, gondolatjelek használati módját és egyéb írásjelhasználati szabályokat ld. az AkH.11 250–275. pontjában.

8. Inkább tipográfiai, mint helyesírási hibák elkerülése végett ügyeljenek rá, hogy a kisebb számokat inkább betűvel írják, valamint hogy a szövegben szereplő rövidítések teljes alakjukban kiírva szerepeljenek.

A gépelés külső formájára és a tipográfiára vonatkozó egyéb itt nem közölt tudnivalókat ld. MNyTK. 129. sz. 5–9 és 15–18.

A mondanivaló tagolása

Ld. MNyTK. 129. sz. 11–15.

A rövidítésszerű jelek

Ld. MNyTK. 129. sz. 19–23.

Az adatközlés

Ld. MNyTK. 129. sz. 25–33.

A hivatkozás

Évkönyvünk az utóbbi években a szerzői kéziratokból kirajzolódó tendenciának megfelelően a hagyományos hivatkozás mellett a szerző_(család)neve évszám: oldalszám típusú hivatkozásokat (ez esetben a tanulmány végén irodalomjegyzéket is közölve) is alkalmazza (a továbbiakban ezt modern hivatkozás-nak nevezzük). Szerzőink maguk dönthetik el, hogy melyiket kívánják alkalmazni. A modern hivatkozás akalmazása nem igényel külön magyarázatot, de ahol szükséges (pl. a bibliográfiabeli címleírásoknál), külön is kitérünk rá. Az alábbiak tehát elsősorban a hagyományos hivatkozás során követendő eljárára vonatkoznak, amikor a tanulmányban ne közlünk külön irodalomjegyzéket.

A legfontosabbakat ld. MNyTK. 129. sz. 35–40.

Ha a Magyar Nyelvjárásokba szánt cikkének hivatkozásaiban, címleírásaiban a magyar nyelvtudomány hagyományos jelölési rendszerének évkönyvünk utóbbi köteteiben alkalmazott, némileg módosított változatát kívánja használni, az alábbiak szerint járjon el: a szerző és a mű címe között vessző, a közlemény és lelőhelye között kettőspont álljon; a folyóiratok, sorozatok évfolyamait, köteteit arab, a többkötetes könyvek egyes köteteit pedig római számmal kell jelölni (pl. Angyal Endre, Röpcsi: Nyr. 77: 313–4; Grétsy László, Ifjúsági nyelv: NyKk. I, 968–72).

Eltérés évkönyvünkben a Magyar Nyelv hivatkozási rendszerétől, hogy amennyiben az i. m. (= idézett mű) rövidítés előtt szerepel a szerző neve, vesszőt kell használni (Bárczi, i. m.). A helyre utaló i. h. (= idézett hely) és uo. (= ugyanott) a szerző neve után kettőspontot kíván (Bárczi: i. h.; Balassa: uo.).

A MNyj.-ban az ún. egyszerűsített bibliográfiai leírás (Gyurgyák János, Szerkesztők és szerzők kézikönyve. Bp., 1996. 124–5) követelményei szerint kell az idézett szakirodalom adatait megadni. A hivatkozásokat, kérjük, a szövegbe építse be, külön irodalomjegyzéket csak indokolt esetben közlünk. [A záródolgozatot írók ezzel ellentétesen járjanak el: a dolgozat végén mindig szerepeljen szakirodalomjegyzék!]

A közismert, a magyar nyelvészeti szakirodalomban állandó rövidítéssel rendelkező művekre elegendő csak rövidítve hivatkozni. [Ezeket a munkákat a modern hivatkozás esetén is rövidítéssel használjuk, de természetesen ezeket is felvesszük az irodalomjegyzékbe.] A cikkben gyakrabban használt műveket célszerű az első előfordulásnál rövidíteni, és ezen a helyen a műről az alábbi információkat közölni.

1. Könyvleírás adatai:

Például:
Hagyományos leírás:
A magyar nyelv történeti nyelvtana. Főszerk. Benkő Loránd. I. kötet. A korai ómagyar kor és előzményei. Bp., 1991. || Modern leírás: Benkő Loránd főszerk. (1991): A magyar nyelv történeti nyelvtana  I. A korai ómagyar kor és előzményei. Budapest.
Bárczi Géza, A „pesti nyelv”. (MNyTK. 29. sz.) Bp., 1932. || Bárczi Géza (1932): A „pesti nyelv”. A Magyar Nyelvtudományi Társaság Kiadványai 29. sz. Budapest.
Bárczi Géza, Magyar szófejtőszótár. Bp., 1942. || Bárczi: SzófSz. = Bárczi Géza: Magyar szófejtőszótár. Budapest, 1942.
Kiss Lajos, Földrajzi nevek etimológiai szótára. I–II. Negyedik, bővített és javított kiadás. Bp., 1988.|| FNESz. = Kiss Lajos: Földrajzi nevek etimológiai szótára. I–II. Negyedik, bővített és javított kiadás. Budapest, 1988.
Zolnay Vilmos–Gedényi Mihály, A magyar fattyúnyelv szótára. I–XXIV. füzet. (Kézirat). Bp., 1945–1962, 1967. || Zolnay–Gedényi = Zolnay Vilmos–Gedényi Mihály: A magyar fattyúnyelv szótára. I–XXIV. füzet. (Kézirat). Budapest, 1945–1962, 1967.
Temesi Mihály, A magyar nyelvtudomány. (Irányok és eredmények a felszabadulás óta). Bp., 1980. || Temesi Mihály (1980): A magyar nyelvtudomány. (Irányok és eredmények a felszabadulás óta). Budapest.

2. Csak bibliográfiában közlendő: Periodikák, sorozatok leírásának adatai:

Például:
Édes Anyanyelvünk (Folyóirat). Bp., 1979–. || Édes Anyanyelvünk (Folyóirat). Bp., 1979–.
Magyar Népnyelv (Évkönyv). Debrecen, 1939–1949. ||  Magyar Népnyelv (Évkönyv). Debrecen, 1939–1949.

3. Könyvben megjelent cikk vagy könyvrészlet leírásának adatai:

Például:
Benkő Loránd, Irodalmi nyelv — köznyelv: A magyar nyelv rétegződése. (A magyar nyelvészek IV. nemzetközi kongresszusának előadásai). Szerk. Kiss Jenő és Szűts László. Bp., 1988. I, 15–33, vagy (amennyiben a könyvnek van rövidítése): Benkő Loránd, Irodalmi nyelv — köznyelv: MNyRét. 15–33 || Benkő Loránd (1988): Irodalmi nyelv — köznyelv. In: A magyar nyelv rétegződése. (A magyar nyelvészek IV. nemzetközi kongresszusának előadásai). Szerk. Kiss Jenő–Szűts László. Budapest. I, 15–33, vagy (amennyiben maga a könyv is szerepel az irodalomjegyzékben): Benkő Loránd (1988): Irodalmi nyelv — köznyelv. In: Kiss–Szűts 1988: 15–33

4. Folyóiratban, évkönyvben (az évfolyamon belül folyamatos számozást használó periodikában) megjelent cikk vagy könyvrészlet leírásának adatai:

Például:
Bárczi Géza, A „pesti nyelv”: MNy. 27: 228–42, 284–95, 28: 85–96 || Bárczi Géza (1931–1932): A „pesti nyelv”. Magyar Nyelv, 27: 228–42, 284–95, 28: 85–96

5. Folyóiratban, heti- és napilapban, újságban (az évfolyamon belül nem folyamatos számozást használó periodikában) megjelent cikk vagy könyvrészlet leírásának adatai:

Például:
Kovalovszky Miklós, Az ifjúság nyelvéről: Valóság 6 (1963)/5: 66–75 || Kovalovszky Miklós (1963a): Az ifjúság nyelvéről. Valóság, 6/5: 66–75
Kovalovszky Miklós, Az ifjúság nyelvéről: Somogyi Néplap 20/203 (1963. szeptember 1.): 5  || Kovalovszky Miklós (1963b): Az ifjúság nyelvéről. Somogyi Néplap, 20/203 (1963. szeptember 1.): 5

6. Sorozatban megjelent cikk vagy könyvrészlet leírásának adatai:

Például:
SZÉPE GYÖRGY, Vegyes magánhangzójú szavaink illeszkedésének kérdéséhez: NytudÉrt. 17. sz. 105–129 || SZÉPE GYÖRGY (1958): Vegyes magánhangzójú szavaink illeszkedésének kérdéséhez. In: Magyar hangtani dolgozatok. Szerk. BENKŐ LORÁND. Nyelvtudományi Értekezések 17. sz. Budapest. 105–129

A korrigálás

Ld. MNyTK. 129. sz. 41–45; a korrektúrajelek részletes leírását ld. Gyurgyák János, Szerkesztők és szerzők kézikönyve. Bp., 1996. 271–83.

Szerzőinknek általában egy levonatot küldünk, de természetesen amennyiben az első szerzői korrektúra után további korrigálási lehetőséget kér a szerző a javítást követően, újabb levonatotot is kaphat. Mivel a Magyar Nyelvjárások tördelésekor arra törekszünk, hogy az egyes cikkek páros oldalon fejeződjenek be, kérjük, hogy az utólagos pótlások beszúrásakor ezt vegyék figyelembe.

Az állandó rövidítések

Ld. MNyTK. 129. sz. 47–62; TESz., NyKk. [A modern hivatkozás során csak a legfontosabb kézikönyveket rövidítjük.]

Az alábbiakban (folyamatosan bővítve) közzétesszük a Magyar Nyelvjárásokban használt rövidítések nem teljes listáját (a rövidítésekre nézve a TESz. és a NyKk. rövidítéseit, illetve rövidítési gyakorlatát tekintjük irányadónak):

  1. I. OK. = Magyar Tudományos Akadémia Nyelv- és Irodalomtudományi Osztályának Közleményei
  2. AAS. = Asian and African Studies
  3. ActaAcadPedNyíregyh. =
  4. AEH. = Acta Ethnographica Academiae Scientiarum Hungaricae
  5. AkH.1–11 = A magyar helyesírás szabályai. 1–11. kiadás.
  6. AkNyÉrt. =
  7. ALH. = Acta Linguistica Academiae Scientiarum Hungaricae
  8. AnyKal. = Anyanyelvi kaleidoszkóp. Szerk. Grétsy László. Bp., 1973.
  9. AnyKöz. =
  10. AnyMűv. = Anyanyelvi műveltségünk. A pécsi nyelvművelő konferencia anyaga. Szerk. Benkő Loránd. Bp., 1960.
  11. AnyŐrj. = Anyanyelvi őrjárat. Szerk. Ferenczy Géza. Bp., 1971.
  12. AOF. = Altorientalische Forschungen
  13. AOH. = = Acta Orientalia Academiae Scientiarum Hungaricae
  14. AOHav. = Acta Orientalia Havniae
  15. Bárczi, TihAl. = Bárczi Géza, A Tihanyi apátság alapító levele mint nyelvi emlék. Bp., 1951.
  16. Bárczi, Szók2. = Bárczi Géza, A magyar szókincs eredete. 2. bővített kiadás. Bp., 1958.
  17. Benkő, Nyárádmente = Benkő Loránd, A Nyárádmente földrajzinevei. MNyTK. 74. sz. Bp., 1947.
  18. Benkő-Eml. = Emlékkönyv Benkő Loránd hetvenedik születésnapjára. Szerk. Hajdú Mihály és Kiss Jenő. Bp., 1991.
  19. BSOAS. = Bulletin of the School of Oriental and African Studies
  20. CAJ. = Central Asiatic Journal
  21. Csűry, Érintk. = Csűry Bálint, Érintkezésen alapuló névátvitel. AkNyÉrt. 24. sz. Bp., 1929.
  22. D. Bartha, Szóképz. = D. Bartha Katalin, Magyar történeti szóalaktan II. A magyar szóképzés története. 1958.
  23. DebrGr. = Magyar Grammatika, mellyet készített Debreczenbenn egy Magyar Társaság, Bétsbenn a’ Magyar Hírmondó íróinak költségével, Alberti betűivel. 1795.
  24. ÉA. = Édes Anyanyelvünk (Folyóirat). 1979–.
  25. ÉI. (vagy: ÉS) = Élet és Irodalom
  26. ÉKsz. = Magyar értelmező kéziszótár. Szerk. Juhász József, Szőke István, O. Nagy Gábor, Kovalovszky Miklós. Bp., 1972.
  27. ÉrtSz. =
  28. ÉT. = Élet és Tudomány (Hetilap). 1946–.
  29. Ethn. = Ethnographia (Folyóirat). 1890–.
  30. EtnP. = Etnografija Polska
  31. EWUng. = Etymologisches Wörterbuch des Ungarischen. Herausgeben Loránd Benkő. Bp., 1992.
  32. FilKözl. =
  33. FNESz.4 = Kiss Lajos, Földrajzi nevek etimológiai szótára. I–II. Negyedik, bővített és javított kiadás. Bp., 1988.
  34. FŐNMÍSz. =A földrajzi nevek és megjelölések írásának szabályai: Helyesírási és tipográfiai tanácsadó. Szerk. Timkó György. Bp., 1971.
  35. FUF. = Finnisch-Ugrische Forschungen
  36. GL. = General Linguistics
  37. Gombocz, Jelentéstan = Gombocz Zoltán, Jelentéstan. Bp., 1926.
  38. Hajdú, MNyRétTag. = Hajdú Mihály, A magyar nyelv rétegződése, táji tagolódása I–II. Bp., 1988.
  39. HBN. = Hajdú-Bihari Napló (Napilap). 1944 (1956)–.
  40. HKsz. = Helyesírási kéziszótár. Szerk. Deme László és Fábián Pál. Bp., 1988.
  41. HTsz. = Helyesírási tanácsadó szótár. Szerk. deme László és Fábián Pál. Bp., 1961.
  42. Hoffmann, HnNyEl. =
  43. IdSzKSz. = Idegen szavak és kifejezések szótára. Szerk. Bakos Ferenc. Bp., 1973.
  44. IIJ. = Indo-Iranian Journal
  45. Inczefi, Makó = Inczefi Géza, Földrajzi nevek névtudományi vizsgálata. (Makó környékének földrajzi nevei alapján). Bp., 1970.
  46. JAH. = Journal of the Asian History
  47. JAOS. = Journal of the American Oriental Society
  48. J. Soltész, Tulajdonnév = J. Soltész Katalin, A tulajdonnév funkciója és jelentése. Bp., 1979.
  49. Juhász, Tájn. = Juhász Dezső, A magyar tájnévadás. NytudÉrt. 126. sz. Bp., 1988.
  50. JT. = Journal of Turkology
  51. Kálmán, NV.4 = Kálmán Béla, A nevek világa. 4. átdolgozott kiadás. Debrecen, 1989.
  52. Károly, Jelentéstan = Károly Sándor , Általános és magyar jelentéstan. Bp., 1970.
  53. Kázmér, Alsó-Szigetköz = Kázmér Miklós, Alsó-Szigetköz földrajzi nevei. MNyTK. 95. sz. Bp., 1957.
  54. Kázmér, Falu = Kázmér Miklós, A »falu« a magyar helynevekben. XIII–XIX. század. Bp., 1970.
  55. Kis, KatSzl. = Kis Tamás, A magyar katonai szleng szótára (1980–1990). (A Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Magyar Nyelvtudományi Intézetének Kiadványai 60. sz.) Debrecen, 1991.
  56. Kiviniemi, PaikRak. = Kiviniemi, Eero, Paikannimien rakennetyypeistä. Suomi 118: 2. Helsinki, 1975.
  57. KMTL. = Korai magyar történeti lexikon (9–14. század). Főszerk. Kristó Gyula. Budapest, 1994.
  58. Kniezsa, MoNép. = Kniezsa István, Magyarország népei a XI. században: Szt. István- Eml. II (1935), 365–472
  59. Kniezsa, Keletmo. = Kniezsa István, Keletmagyarország helynevei: Magyarok és románok. I. Szerk. Deér József és Gáldi László. Bp., 1943. 111–313
  60. Kniezsa, PárhHelyn. = Kniezsa István, A párhuzamos helynévadás. Egy fejezet a településtörténet módszertanából. Bp., 1944.
  61. KözhSz. = Közhelyszótár
  62. Kristó, Szempontok = Kristó Gyula, Szempontok korai helyneveink történeti tipológiájához. Acta Universitatis Szegediensis de Attila József nominatae. Acta historica, tomus LV. Szeged, 1976.
  63. Kristó, Tanulmányok = Kristó Gyula, Tanulmányok az Árpád-korról. Bp., 1983.
  64. Lőrincze, FöldÉl. = Lőrincze Lajos, Földrajzineveink élete. Bp., 1947.
  65. MCsopnyDolg. = Magyar Csoportnyelvi Dolgozatok (Sorozat). 1980–.
  66. Melich, HonfMg. = Melich János, A honfoglaláskori Magyarország. Bp., 1925–1929.
  67. Mező, Hiv. = Mező András, A magyar hivatalos helységnévadás. Bp., 1982.
  68. MKSz. = Magyar Könyvszemle
  69. MNévtDolg. = Magyar Névtani Dolgozatok (Sorozat). 1976–.
  70. MNny. = Magyar Népnyelv (Évkönyv). 1939–1949.
  71. MNy. = Magyar Nyelv (Folyóirat). 1905–.
  72. MNyA. = A magyar nyelvjárások atlasza
  73. MNyj. = Magyar Nyelvjárások (Évkönyv). 1951–.
  74. MNny. = Magyar Népnyelv (Évkönyv).
  75. MNyRét. = A magyar nyelv rétegződése. (A magyar nyelvészek IV. nemzetközi kongresszusának előadásai). I–II. Szerk. Kiss Jenő és Szűts László. Bp., 1988.
  76. MNyT. = Bárczi–Benkő–Berrár, A magyar nyelv története
  77. MNyTK. = A Magyar Nyelvtudományi Társaság Kiadványai (Sorozat). 1905–.
  78. MNyTNy. = TNyt.
  79. MSB. = The Mongolia Society Bullletin
  80. Msn. = Magyarosan (Folyóirat). 1932–1949.
  81. MSznAd. = Magyar Személynévi Adattárak
  82. MT. = Magyar Tudomány
  83. NAA. = Narody Azii i Afriki
  84. NÉ. = Névtani Értesítő (Folyóirat). 1979–
  85. NéprNytud. (esetleg: NNy.)= Néprajz és Nyelvtudomány
  86. NévtVizsg. = Névtudományi vizsgálatok. A Magyar Nyelvtudományi Társaság Névtudományi konferenciája. 1958. Szerk. Pais Dezső és Mikesy Sándor. Bp., 1960.
  87. NHQ. = The New Hungarian Quarterly
  88. NNy. Ld. NéprNytud.
  89. NyDiv. = Nyelvi divatok. Szerk. Bíró Ágnes, Tolcsvai Nagy Gábor. Bp., 1985.
  90. Nyelvelő = Nyelvelő (A JATE Bölcsészettudományi Kar Magyar Nyelvészeti Tudományos Diákkörének nyelvészeti-irodalmi diákfolyóirata. Szeged.) 1991–.
  91. NyF. = Nyelvészeti Füzetek (Sorozat). 1902–1918.
  92. NyK. = Nyelvtudományi Közlemények
  93. NyKk. = Nyelvművelő kézikönyv. I–II. Főszerkesztő: Grétsy László és Kovalovszky Miklós. Bp., 1980, 1985.
  94. NyKsz. = Nyelvművelő kéziszótár
  95. Nyr. = Magyar Nyelvőr (Folyóirat). 1872–.
  96. NytudDolg. = Nyelvtudományi Dolgozatok (Sorozat). 1970–.
  97. NytudÉrt. = Nyelvtudományi Értekezések (Sorozat). 1953–.
  98. NyünkVil. = Nyelvünk világa. Válogatta és szerkesztette Kovalovszky Miklós. Bp., 1978.
  99. OLZ. = Orientalische Literaturzeitung
  100. PAO. P[okorny] Archiv Orientalni
  101. PedSzle. = Pedagógiai Szemle
  102. Sebestyén, Értsünk szót! = Sebestyén Árpád, Értsünk szót! (Útvesztők és útjelzők mindennapi nyelvhasználatunkban). Debrecen, 1994.
  103. SM. = Studia Mongolica (Ulan Bator)
  104. SzaknyDiv. = Szaknyelvi divatok. Szerk. Bíró Ágnes. Bp., 1989.
  105. Szépen magyarul = Szépen magyarul — szépen emberül. Szerk. Bachát László. Bp., 1987.
  106. SzNytA. = Számítógépes Nyelvtörténeti Adattár.
  107. SzótTan. =
  108. Terminol. = Kiviniemi, Eero–Pitänen, Ritva–Zilliacus, Kurt, Nimistöntutkimuksen terminologia. Terminologin inom nammforksningen, Castrenianumin toimitteita 8. Helsinki, 1974.
  109. TESz.
  110. TKA. = Türk Kültür Araºtirmalari
  111. TMNyTT. = Tanulmányok a magyar nylvtudomány történetének témaköréből. Szerk. Kiss Jenő és Szűts László. Bp., 1991.
  112. TNyt. = A magyar nyelv történeti nyelvtana. Főszerk. Benkő Loránd. Bp., 1991–
  113. UAJb. =Ural-Altaische Jahrbücher
  114. UEW. = Uralisches etymologisches Wörterbuch. Károly Rédei. Bp., 1986.
  115. ÚjAnyKal. = Új anyanyelvi kaleidoszkóp. Szerk. Felde Györgyi, Grétsy László. Bp., 1980.
  116. VI. = Voprosy Istorii
  117. VIL. Ld. VilirLex.
  118. VilirLex. = Világirodalmi lexikon. I–XVIII. Főszerk. Király István. Bp., 19??–199?.
  119. VJ. Ld. VoprJaz.
  120. VoprJaz. (esetleg: VJ.) = Voprosy Jazykoznanija