BK1_3

A pécsi Budai Külváros telkei és házai – Előszó

Pécsett az utóbbi 40 évben – a felszabadulást követően – megduplázódott a népesség. Ez pedig – egyéb más tényezőkkel egyetemben – a gyors ütemű beruházást, fejlesztést, lakásépítést sürgette a meglévő épület és eszközállomány szükséges és indokolt állagmegóvásának kezdeti elmaradása mellett. Az újonnan kialakuló városrészek – Meszes, Újmecsekalja, Lvov-Kertváros, Mecsek-Nyugat – elvonták a tervezők és építészek figyelmét meglévő értékeinek, a történelmi múlt és előzmények feltárása, felkutatása elől. Csak az előző évtizedben felerősödő felújitási, rekonstrukciós munkák hozták felszinre azt a jogos igényt és szükségszerűséget, hogy mélyen betekintsünk a régi patinás épületek falai, kerítései mögé és feltárjuk, megismerjük a város régi arculatát, a régi utcák házainak és telkeinek évszázados emlékeiről, titkairól fújjuk le a port és tegyük közkinccsé – a tervező, a történész, a városépítő és várospolitikus, az érdeklődő számára a fellelhető információkat. 1978-ban látott napvilágot a Janusa Pannonius Múzeum kiadásában Madas József adatgyűjteménye a Pécs-belváros telkeiről és házairól. Az azóta eltelt néhány év tapasztalata igazolta, hogy az átalakulást nyomon követő, a belváros kronológiáját feldolgozó mű nélkülözhetetlen a belvárosi rehabilitációs városmag mentő munkában úgy a történész, mint a várostervező szakember tevékenységében. De nagy élvezettel forgathatja a könyvet bármely kiváncsiskodó kit érdekel a belváros fejlődése, változása, illetve ehhez keres ismertető forrásanyagot. A nagyjelentőségü, e hazai munkákban hasonlót nélkülöző – adatgyüjtemény a régi Pécsnek csupán központi részét ölelte fel. A mult feltárása, a régi városrészek rekonstrukciójának – egyes esetekben szanálásának – folytatása elengedhetetlen szükségletként írta és írja elő a múlt vizsgálatának kiterjesztését újabb területekre.

BK1_4

A budai külváros – azaz a Tettye, városfal, Hunyadi út, Rákóczi út, 48-as tér, Üszögi vasút töltése, Zsolnay Gyár által behatárolt terület – az a jelentőségében is fontos térség, amelynek feltárására vállalkozni kellett. Az itt települt és létrejött ipari réteg – elsősorban az energia és vízigényes szakmában – gyors fejlesztést és növekedést jelentett a városrészben. Itt alakultak ki a kallók, pokrócosok, posztósok, tímárok, tabakok, kordoványosok, cserző vargák és sarutások műhelyei és lakóházai. A XIX. század második felében, a XX. század elején következik be az a nagyarányú fejlődés, amely a belvárostól keletre eredményezi a város ipari arculatának kialakulását. Az 1856-os telekkönyv szól már utcákról, amelyek kialakulása, formálódása elkezdődött, azonban teljes benépesedésük csak későbbre – néhány évtized multán – realizálódott. A város keleti terjeszkedése a betelepítésekkel, a népesség számának emelkedésével járt egyűtt. A török kivonulása utáni városkép elszomorító. A népesség kis száma, a pénzhiány lassította a város növekedését, s csak a belvárosból való kiszorulás lendített ezen a helyzeten, A város keleti terjeszkedéséről, a budai külváros egykori formájáról, utcáinak vonalvezetéséről és telkei, épületei sorsáról a könyv térképi mellékletei segítenek tájékozódni. A legújabb kori – 1966-os – térkép is csak részben ad a mai helyzethez hasonló képet. A korábbi évek „dózeroló” ujjáépítésének mártírjait /Lánc u., Harangöntő u., Irányi D. tér Keleti oldala stb./, az elhalasztott felújítások foghíj áldozatait az utókor már csak e térképek segítségével rekonstruálhatja. A budai külváros ipari műemléki létesítményei a fejlődésnek többé-kevésbé áldozatai lettek, s ma már csak levéltári iratok régi, megporosodott papírok őrzik a mult beszédes titkait. Madas József most kiadott munkája a korábbi adatgyűjteménnyel – Pécs belváros telkei és házai – szerves egységet, összefüggő egészet alkot. A budai külváros telkeit és házait bemutató könyv az egymást követő fejlődési szakaszokon át vezeti végig az egyes épületek és telkek sorsát, keletkezését és kialakulását. Bemutatja a város – a külváros terjeszkedésének irányát, ütemét. A terjeszkedéssel együtt új utcák is keletkeztek, az utcák keletkezési folyamata is kiolvasható, egyben az utcanévadás és azok változásának történetét is bemutatja a törökök kiűzésétől napjainkig. A városmentés, a múlt felismerésének és gyümölcsöző hasznosításának segédkönyvét adja a szerző a történész, a kutató, a tervező és építész, a városépítő és városüzemeltető kezébe.

Dr. Molnár Zoltán